Közlemény: A Nemzeti Jogvédő Alapítvány újabb győzelmet aratott a BRFK ellen

május. 12. 2005. 2:02 Nemzeti Jogvédő Hírek

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány keretein belül működő Nemzeti Jogvédő Szolgálat megbízásából eljáró dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt, Kocsis Imre, a Lelkiismeret '88 Csoport elnöke szabálysértési ügyében a Fővárosi Bíróság 2005. február 10-én kelt, most közölt határozatával hatályon kívül helyezte a Kocsis Imrével szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság által, 2004. december 13-án hozott szabálysértési felelősséget megállapító határozatot, és a szabálysértési eljárást megszüntette. Ezzel a Lelkiismeret ' Csoporttal, és vezetőjével szemben 2004. december 10-én megtartott rendezvények kapcsán, indított újabb rendőrségi eljárás jogellenességére derült fény. Amint ismeretes, Kocsis Imre előállítására, majd három napig tartó szabálysértési őrizetére, illetve vele szemben szabálysértési feljelentésre, azért került sor, mert a Lelkiismeret '88 Csoport a kettős állampolgárságról szóló népszavazásban tanúsított kormányzati manipuláció miatt 2004. december 10-ére szervezett rendezvényeket követően est nyolc órakor a Margit hídon gyalogolt, és a vállán vitt hangosbeszélőt néha szirénázó hanggal működtette.

Amint ismeretes, a Lelkiismeret '88 Csoport 5 bejelentést tett tiltakozó tüntetés megtartása céljából, amelyből hármat a rendőrség tudomásul vett, kettőt azonban (Margit hídtól Gyurcsány-villáig történő vonulás, illetve Gyurcsány villa előtti tüntetést) a BRFK megtiltott.

A Jászai Mari téri, Képviselők Háza előtti, utolsó, meg nem tiltott rendezvény helyszínén kézbesítették Kocsis Imre részére a további két rendezvényre vonatkozó tiltó határozatot, amelynek megfelelően, Kocsis Imre arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a rendezvényeket a rendőrség megtiltotta, ezért mindenki – lehetőleg ne csoportokban, hanem egyesével, legfeljebb kettesével – hagyja el a helyszínt, és menjen haza.

Kocsis Imre, mint a Gyurcsány villa előtti rendezvény bejelentője, szervezői kötelességének történő eleget tétel céljából a Margit hídon elindult a Gyurcsány villa felé, hogy ott tájékoztassa az esetlegesen megjelenteket a betiltás nemrég megismert tényéről. A hídon haladó Kocsis Imrét, és rajta kívül 6 másik személyt, akik – mivel errefelé volt dolguk – erre hagyták el a helyszínt, a rendőrség nagy erőkkel feltartóztatta, előállította és velük szemben gyülekezési joggal való visszaélés miatt indított szabálysértési eljárást. Ezeket az eljárásokat azonban áprilisban a II. kerületi Rendőrkapitányság jogerősen megszüntette, tekintettel arra, hogy nem volt megállapítható szabálysértési felelősségük.

Kocsis Imrével szemben a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése mellett, rendzavarás szabálysértése miatt a rendőrség feljelentést tett az ügyben. A rendőrség a hét előállított személy közül, 6-ot elengedett, Kocsis Imrét azonban szabálysértési őrizetben tartotta csaknem 3 napon keresztül.

A rendzavarás Kocsis Imre terhére rótt tényállása szerint, Kocsis Imre azzal, hogy a hangosbemondót szirénázó hanggal működtette néhány alkalommal, kihívóan közösségellenes magatartást valósította meg, amely alkalmas volt arra, hogy másokba megbotránkozást és riadalmat keltsen. Ezen szabálysértés miatt 150.000,-Ft pénzbírság, vagy 60 nap elzárás szabható ki büntetésként.

A gyorsított eljárás keretében megtartott tárgyalást követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. december 13-án Kocsis Imre szabálysértési felelősségét megállapította, és figyelmeztetés intézkedésben részesítette.

Kocsis Imre és a védő fellebbezéssel éltek arra hivatkozással, hogy közösségellenes kihívó magatartást nem valósított meg a Kocsis Imre magatartása, továbbá, hogy a rendőri intézkedés csak és kizárólag azt a célt szolgálta, hogy Kocsis Imre ne juthasson el a Gyurcsány villához.

A Fővárosi Bíróság 2005. május 2-án kézbesített II. fokú döntésével teljes mértékben Kocsis Imre és a képviseletet ellátó Nemzeti Jogvédő Alapítvány jogi képviselőjének adott igazat, amikor a felelősség megállapító határozatot hatályon kívül helyezte, és a szabálysértési eljárást megszüntette.

A II. fokú bíróság egyértelműen és kétséget kizáróan rögzítette, hogy önmagában szirénázó hang közterületen történő használata nem alkalmas megbotránkozásra, riadalomkeltésére, ezért a rendzavarás szabálysértés törvényi tényállásának ezen hiánya miatta, nem vonható Kocsis Imre felelősségre.

A bíróság döntése rögzíti az is, hogy senki nem hívta fel Kocsis Imre figyelmét arra, hogy szabálysértést követ el, és annak abbahagyására sem szólították fel, ezzel szemben mindenfajta előzetes felszólítás nélkül történt meg elfogása, előállítása, illetve szabálysértési őrizetbe vétele.

A bíróság kifejezetten megállapította azt is, hogy Kocsis Imre előállítására és szabálysértési őrizet elrendelésére valótlan adatot
tartalmazó, koholt bizonyítékok alapján került sor, így a vele szembeni kényszerintézkedés, az előállítás, továbbá a fogvatartása törvénysértő és indokolatlan volt.

Újabb ügyben derült tehát fény arra, hogy a gyülekezési jogokat gyakorló állampolgárokkal szemben a rendőrség, mai napig nem képes eleget tenni az alkotmány szelleméből és a jogszabályokból fakadó kötelezettségeinek, és ismét áthágta a jogállami kereteket.

A II. fokú bíróság döntése súlyos kritikát fogalmazott meg az I. fokú bíróság döntésével kapcsolatban is, amikor rögzítette, hogy az I. fokú bíróság indokolatlanul mellőzte a védelem által indítványozott tanúk meghallgatását, és annak a legalapvetőbb körülménynek tisztázását is elmulasztotta, hogy az eljárás alá vont Kocsis Imre, miért, vagy milyen célból használta a nála a hangjelzést adó készüléket.

Azt is megállapította továbbá, hogy a rendőri intézkedéseket helyszínen vezénylő parancsnok, tanúvallomása nyilvánvalóan elfogult, és a rendőri jelentéstől eltérő tartalma miatt a bizonyítékok köréből ezért kirekesztette. Megállapította azt is, hogy a rendőri jelentés szerint, a gyülekezési és szólásszabadság alkotmányos jogának gyakorlása társadalomra veszélyes, illetve közösség ellenes cselekménynek minősül.

A most született bírói döntés alapján, Kocsis Imre a vele szemben foganatosított jogalap nélküli, törvényellenes rendőri intézkedések miatt nem vagyoni kártérítési igényt fog érvényesíteni a Budapesti Rendőr-Főkapitánysággal szemben, továbbá a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Ezzel a Kocsis Imre ellen – minden alkalommal gyülekezési jogának gyakorlása kapcsán – indított szabálysértési eljárások egyenlege még kedvezőbb módon változott. Kocsis Imrével szemben négy alkalommal jogerősen megszüntették az eljárást, egy ügyben még felfüggesztés alatt áll az eljárás. Egy ügyben tudták csak jogerősen figyelmeztetés intézkedésben részesíteni, éppen a 2003.decemberi 1-ejei gesztenyéskerti tüntetés miatt, holott ott az elsőfokú bíróság – azóta eljárásjogi okokból, az eljárás megismétlése céljából hatályon kívül helyezett – ítéletében kimondta, hogy a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tüntetést.

Megdöbbentő ugyanakkor az, hogy jelen közleményben említett két megtiltott tüntetés bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmeket, illetve azok három napot meghaladó késedelmes benyújtása miatti igazolási kérelmeket a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította hivatkozással arra, hogy Kocsis Imrétől – aki három napos fogvatartása utáni szabadon engedését követően jogorvoslattal élt a helyszínen kézhez vett tiltó rendőri határozatokkal szemben – elvárható lett volna az, hogy a három napos folyamatosan rendőri őrizet ideje alatt, a saját szabálysértési ügyeivel való foglalkozás mellett a jogorvoslati kérelmeket benyújtsa.

Ez a szabálysértési ügyben megszületett másodfokú döntés arra mutat rá, hogy a Kocsis Imrével szembeni jogellenes rendőri intézkedések leghátrányosabb jogkövetkezménye orvosolatlanul maradt, azaz az egyébként jogalap nélkül megtiltott rendezvények megtiltásáról szóló rendőri határozatok bírói felülvizsgálatát a rendőrség a már ismertetett törvénysértő intézkedéseivel meghiúsította.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány megítélése szerint ez az ügy ismét alkalmat teremtett arra, hogy a Budapesti Rendőr-Főkapitányság levonja a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatban ismételten jogellenessé nyilvánított intézkedéseinek konzekvenciáit és változtasson az alkotmányos alapjogokat korlátozó gyakorlatán.

Nemzeti Jogvédő Alapítvány
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd s.k.