Még nem döntött az Ítélőtábla…a fejsérülés keletkezhetett …pl. viperától…

Nem születet jogerős döntés a Fővárosi Ítélőtáblán a június 21-én megtartott tárgyaláson, a 2006-őszi rendőrterror egyik áldozata, M.Zs. által, 5 rendőr ellen indított pótmagánvádas eljárásban.

2007.novemberében nyújtotta be M.Zs. pótmagánvádló képviseletében, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közreműködő ügyvédpartnere, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd a vádindítványt, a Készenléti Rendőrség jogelődjének, a REBISZ-nek 5 rendőre, K. Róbert és társai ellen.

A vád : 1 rb. hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége / Btk.226.§ /

és 1 rb. súlyos testi sértés büntette / Btk. 170.§ / 2 / bek.

A történet a 2006-os őszi zavargások idején kezdődött, amikor 2006. szeptemberében a Gyurcsány rendszerével elégedetlen állampolgárok, élve a demokratikus, alkotmányban biztosított jogaikkal, -a Kossuth téren gyűltek össze nap mint nap-és hangot adtak az öszödi beszéd miatti felháborodásuknak, és az ország egyre romló helyzetével kapcsolatos elégedetlenségüknek.

M.Zs. és barátja SZ.I. 2006. szeptember 21.-én megjelentek a Kossuth téren, ahol az összegyűlt tömegben hallgatták az ott felszólaló szónokok beszédeit, majd a késő esti órákban hazafelé igyekeztek. Mivel a városban már zajló tüntetések miatt, a közlekedés nagy része leállt, gyalogosan haladtak a városon át a Keleti pu. felé. Éjjel 02 óra körül értek a Blaha Lujza térhez, ahol a Rákóczi úton haladtak, amikor megállt mellettük egy furgon és kiugrált belőle öt állig beöltözött rendőr, nevezetesen K. Róbert és társai és obszcén szavak kíséretében rákiabáltak a két fiatalra, hogy álljanak meg.

A fiatalok megijedve a rendőrök agresszív fellépésétől menekülni próbáltak

előlük.

M.Zs. beszaladt egy kis utcába, amely azonban el volt barikádozva, onnan kijutni nem tudott, -így az öt rendőr őt beérve, „földrevitték” öt, ennek során ütötték verték olyannyira, hogy a fején több cm-es repesztett seb keletkezett. Majd bedobták a furgonba, amivel jöttek, ahol tovább ütlegelték.

Végül bevitték a BRFK VII.ker.-i kapitányságára.

Nevezettet ott is inzultálták, majd összebilincselve, a behasadt fejsebétől csurom véresen a földön hason fekve hagyták, végül ebben az állapotban eszméletét vesztette.

Emiatt mentőt kellett hozzá hívniuk, akik ebben a földön hason fekvő !!! állapotban varrták össze a fejsebét, de múlni nem akaró rosszulléte miatt később, a rendőrök kénytelenek voltak további orvosi ellátás végett a Péterffy S. u-i kórházba szállítani, ahol fejsebét ismét ellátták.

Sérüléséről orvosi látlelet készült.

A vele szemben brutálisan eljárt rendőrök, azt állították, hogy M.Zs. elfogása azért történt, mert az előző nap szeptember 20.-án, a Teréz krt. és a Podmaniczky u. sarkánál, a Nyugati térhez közeli tüntetésen , ő is azok között volt, akik a kivezényelt rendőröket üvegekkel, kövekkel és egyéb tárgyakkal dobálták. Állították, hogy ruházatáról ismerték fel őt.

Fentiek miatt M.Zs.-t őrizetbe vették, meggyanúsították, csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, (Btk.229.§. / 1 /, / 2/,) előzetes letartóztatásba helyezték több héten át. Ezt követően több hónapon keresztül háziőrizetben tartották. Ezalatt túl azon, hogy súlyosan bántalmazták az elfogása során, a fiatalember súlyos pszichés állapotba került, a vele szemben fennálló kényszerintézkedések miatt a későbbiekben munkát végezni nem tudott .

Ebben a büntető eljárásban, a 2007. december 18.-án született ítélet M.Zs-t, az ellene emelt vád alól a bíróság felmentette, tekintettel arra, hogy az ő bűnösségét bizonyítani akaró öt rendőr tanú vallomását a bíróság nem találta elég meggyőzőnek és elfogulatlannak.

M.Zs. az ellene indult büntető perben , ellene tanúskodó, őt elfogó és súlyosan bántalmazó rendőröket, az ügyészségen feljelentette, azonban a rendőrök tagadták a bántalmazást, azt állították, hogy M.Zs, az előlük való menekülése közben elesett és így szerezte a fejsérülését ezért, az ügyészség végül ellenük a nyomozást megszüntette.

Így került sor jelen pótmagánvádas eljárás megindítására, mert a sértett élt a

büntetőeljárási jog 229.§,/1/ és 230.§ /1/ bek.-ben biztosított jogával és pótmagánvádat terjesztett elő az őt súlyosan bántalmazó 5 rendőrrel szemben,

képviselője dr. Novozánszky Ilona, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédpartnere útján.

Elsőfokon az ügyet, a Fővárosi Bíróságon, dr.Galajda Erzsébet tanácsa tárgyalta, aki hitelt adott azon rendőrök nyomozati vallomásában foglaltaknak, akiknek feljelentése alapján indult a fentebb leírt büntetőeljárás M.Zs. ellen 2006-ban, s mely eljárásban ugyanezen rendőrök szavahihetőségét megkérdőjelezve, az ott eljárt bíróság M.Zs-t felmentette.

Jelen pótmagánvádas büntető eljárásban, I. fokon dr.Galajda Erzsébet tanácsa, az 5 rendőr vádlottat felmentette, arra való hivatkozással, hogy nem bizonyított a vádlottak tagadásával szemben, hogy M.Zs. sérüléseit a vádlottak okozták.

Ez az ítélet teljes mértékben megalapozatlan, melyre a pótmagánvádló képviselője az Ítélőtábla előtt kellő érvekre rámutatva hivatkozott és kérte az I. .fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az I. fokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását.

A képviselő rámutatott arra, hogy M.Zs. fejsérüléséről több orvosi vélemény készült (Mentők, Péterffy S.u-i kórház) majd a rendőrség által kirendelt orvosszakértő véleménye is. Ez utóbbi, aki láthatólag dodonai módon adta meg a sérülésről a véleményét, amikor azt állítja, hogy a fejsérülés keletkezhetett elesés során is, de kemény tárgytól is, mint pl. viperától, amelynek gombszerűvége okozhat ilyen repesztett sebzést a fejen.

Ugyanakkor M.Zs. elfogása előtt semmilyen sérülés nem volt nevezetten és egyértelmű, hogy sérülése az elfogása során keletkezett.

A képviselő az I. fokú eljárás során másik igazságügyi szakértő bevonását indítványozta az eljárásba, ezen indítványnak azonban az I. fokú bíróság nem adott helyt.

Ugyanakkoregyoldalúan elfogadta a rendőr vádlottak azon egybehangzó állítását, mely szerint ők nem bántalmazták a sértettet, hanem sérülését eleséstől szerezte. Ez a védekezésük elfogadhatatlan, mivel a sértett sérülése pontosan a fejtetőn „a fejebúbján”keletkezett, amely csak úgy következhetett volna be, ha a sértett merőlegesen fejre esik az utca betonjára.

Az első fokú bíróság eljárásán, mindvégig érezhető volt az a, 2006-os rendőrbántalmazások miatt indult perekben tapasztalható tendencia, hogy a bíróságok, (tisztelet a kivételnek) a megvádolt rendőröket, kevés kivétellel felmentette, rendszerint azon indokolással, hogy nincs bizonyítva, hogy a sértettek sérüléseit ők okozták volna.

A jún. 21-iki tárgyaláson, a Fővárosi Ítélőtábla lényegében az I. fokú ítélet alaki hibája miatt tette vissza az első fokon eljárt bíróságnak. Ennél fogva, amikor az első fokú bíróság kiküszöböli a hibát, akkor indul újra a II. fokú eljárás és kerül sor az első fokú ítélet teljes felülvizsgálatára.

Éppen itt az ideje, hogy megszűnjön már a hatalom őreivel szembeni lojalitás és az, a bírói felfogás, hogy a rendőr állítása „szentírás„ és minden körülmények között igaz.

A semmisségi törvény preambuluma mutat rá világosan, hogy a 2006-os eseményeket követően, nagyon sok valótlan állítást tartalmazó rendőri jelentés alapján indult sok ártatlan ember ellen eljárás és ártatlan százakat ítéltek el csak! rendőrök állításai alapján.

A mai ítélőtábla-i döntésnek mindenesetre pozitív hozadékaként lehet elkönyvelni, hogy az ezen eljárás alatt lévő 5 rendőr, akiknek M.Zs. kálváriája köszönhető, még nagyon sokáig nem lehetnek nyugodtak abban, hogy ez az eljárás másodfokon rájuk nézve kedvezően fog zárulni.

Valamelyest átélhetik ,hogy milyen érzés büntetőeljárás hatálya alatt állni és bizonytalanságban lenni a jövőt illetően. Azt a kálváriát és meghurcoltatást azonban, amit M.Zs. és családja, éppen az ővalótlan és az abban az eljárásban ítélkező bíróság által el nem fogadott vallomásuk alapján kénytelen volt átélni, így sem tudják jóvátenni.

Az eljárás tehát folytatódik és nagy valószínűséggel még legalább egy évvel meghosszabbodik, mire megszületik az ügydöntő II. fokú határozat.