Megemlékezés a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény 60. évfordulójáról
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a Magyarok Házának nagytermében 2006. február hó 24- én 18. órai kezdettel jelentős számú érdeklődő részvételével megemlékezést tartott Magyarország és Csehszlovákia között Budapesten 1946. február hó 27-én kelt lakosságcsere egyezmény 60. évfordulója alkalmából.
A megemlékezést Dr. Galla János az Országos Trianon Társaság ügyvivője, a Nemzeti Jovédő Alapítvány kuratóriumi tagja nyitotta meg. Beszédében a magyar nemzetiségűek megalázó meghurcoltatásairól, emberi életek kegyetlen elpusztításáról beszélt, majd az áldozatok emlékére meggyújtotta a megemlékezés mécseseit és felkérte a résztvevőket, hogy a Himnusz eléneklésével róják le tiszteletüket 1944. és 1949. között igazságtalanul sérelmet szenvedetteknek.
Dr. Tamáska Péter történész megismertette a hallgatóságot azokkal a történelmi eseményekkel (pl. 1945. évi Kassai Kormányprogram és jogkövetkezményei, a magyar nemzetiségű személyek jogfosztottságai) , melyek miatt a magyar állam a lakosságcsere egyezmény aláírására kényszerült. Előadásában kitért a történelem kegyetlen csapásainak kitett szudéta németekre is.
Beszédében eredeti gondolatokat fogalmazott meg arról, hogy milyen alapon történt a csehszlovákiai nem szláv nemzetiségűek Csehszlovákiából történő eltávolítása, aminek alapgondolata már az első világháború végén megfogalmazódott a pánszlávizmus jegyében.Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke saját, 1991. április 9-én és 1991. május 21-én az Országgyűlésben elhangzott interpellációjából idézett. 15. évvel ezelőtti, ma is időszerű parlamenti felszólalásában kérdést intézett az illetékes miniszterekhez: " a csehszlovák állam által semmilyen anyagi és erkölcsi kárpótlásban nem részesített, 1944 és 1949. között intézményesen áttelepült személyek milyen anyagi és erkölcsi kárpótlásra számíthatnak a magyar állam részéről ? A magyar állam mennyi időn belül terjeszti elő az anyagi kárpótláshoz szükséges törvényt?"
Dr. Zétényi Zsolt előadásában rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában is felhívta az Országyűlést jogalkotási feladatának teljesítésére (37/1996.(IX.4.) AB határozat, 5/2003.(IX.26.) AB határozatban) azonban a határozatokban megjelölt határidők eredménytelenül teltek el. Végül ismertette a hallgatósággal a csehszlovákiai magyarság 1944-48. között jogtalanul elszenvedett sérelmeiről szóló 1991. június 13-án keltezett országgyűlési határozat tervezetét, ami "tervezet" maradt.
Dr. Szabó Olga felvidéki ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő partnere a szlovákiai kárpótlásokról beszélt. Kitért a nevesítetlen földekkel kapcsolatos jogérvényesítés lehetőségeire, feltételeire. A benesi dekrétumok hatálya alá tartozók és a lakosságcsere egyezmény alapján áttelepítettek Csehszlovákiával szemben nem érvényesíthetnek kárpótlási igényt. Azonban állampolgárságtól függetlenül továbbra is lehetséges a Szlovákia területén lévő földek és egyéb ingatlanok szlovák jog szerinti megöröklése.
Dr. Vigh Károly a Rákóczi Szövetség alelnöke a magyarság korabeli szenvedéseiről szóló szlovák szerző tollából született, hiteles, szlovák nyelvű könyvet – mint üdítő kivételt – mutatott be és megemlékezett a népirtásnak minősülő erőszakcselekmények áldozatairól. Dr. Pápay Mária Gizella jogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere a lakosságcsere egyezmény és az azzal összefüggő jogszabályok, csehszlovák és a magyar állam által kötött kétoldalú megállapodások által okozott kár megtérítése miatt a magyar állam ellen saját maga által indított és folyamatban lévő polgári peres eljárás állásáról beszélt. A bíróság I. fokon elutasította a keresetet, az ítélet nem jogerős. Továbbá kitért az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a lakosságcsere egyezmény károsultjainak bejelentéseivel kapcsolatos vizsgálataira, és az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataira.
A megemlékezés Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője előadásával zárult, ennek keretében az alapítvány életét a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt polgári jogi, büntető és szabálysértési ügyeken keresztül mutatta be (pl. gesztenyéskerti ügy, Képes Krónika ügy, Lelkiismeret 88 Csoport elleni rendőrségi fellépések miatti perek, eljárások, a baloldali városvezetés által üldözött váci nemzeti könyvespavilon ügye, Klubrádió ügye, Kristóf László 1959-ben koholt vád alapján kivégzett csendőr törzsőrmester felülvizsgálati ügye, mely a kivégzett elítélt testvérének felülvizsgálati indítványa alapján indult stb.)
Végezetül dr. Galla János tájékoztatta a megjelent érintetteket, hogy az alapítvány megállapodást kötött a Secinfo Tanácsadó és Szolgáltató Bt-vel. A Bt. az érintett megbízása alapján az általa rendelkezésre bocsátott információk alapján megkísérli a szlovák kateszteri hivataloknál okiratok beszerzését, melyek egy esetleges jövőbeni tulajdoni vagy hagyatéki eljárás során felhasználhatók.A megemlékezést követően a résztvevőknek lehetőségük volt személyes konzultációra a felkért előadókkal és az alapítvány együttműködő jogászaival.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma