A polgári pert személyes adatainak jogosulatlan kezelése miatt még 2008-ban indította egy fiatalember, aki sérelmezte, hogy a saját folyószámlájára történő pénzbefizetéskor a bank a hozzájárulása nélkül rögzítette személyes adatait (nevét, lakcímét és személyiigazolvány-számát). Első fokon a Fővárosi Bíróság elutasította a keresetet, mondván, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló törvény pénzmosás gyanúja esetén lehetőséget ad a pénzintézeteknek adatkezelésre, továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének egyik rendelete ezt kötelezően elő is írja.
Ezzel szemben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már törvénysértőnek minősítette a bank eljárását, és a személyes adatok törlését írta elő tavaly. Az ítélet kimondta: az MNB-rendelet ebben az ügyben nem alkalmazható, mivel az nem az adatvédelmi jogszabály szerinti törvény vagy önkormányzati rendelet formájú szabályozás. Ráadásul maga a bank is elismerte, hogy nem állt fenn pénzmosás gyanúja, ezért önkényesen nem gyűjthetett volna személyes adatokat. Hiába nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet ellen a CIB Bank, azt az LB megalapozatlannak találta.
Gyurta Tibor ügyvéd, a felperes jogi képviselője lapunknak úgy nyilatkozott: a precedensértékű ítélet azt üzeni az összes hazai banknak, hogy alapos ok és az ügyfél hozzájárulása nélkül nem rögzíthetnek személyes adatokat. Ha mégis így tesznek, azzal jogsértést követnek el; ezen bankok perek sorozatára számíthatnak, és az így megkárosított ügyfelek kártérítési igénynyel is élhetnek -- hangsúlyozta a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja. Hozzátette: az ítélet arra is rávilágít, hogy egy rendelet nem írhat felül egy törvényt, jelen esetben az alperes által hivatkozott MNB-elnöki rendelet nem söpörheti félre az adatvédelmi törvényt, a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog önkényesen nem korlátozható.