 |
|
 |
 |
|
Iratkozzon fel heti hírlevelünkre! |
 |
| Történelmi mérföldkő: az albizottság már elfogadta az MSZP-SZDSZ-rezsim jogtiprásairól szóló Gaudi-jelentést |
|
|
|
| 2010. december 07. | |
|
Kérdés, holnap (ma), december 8-án maga az emberi jogi bizottság is így dönt-e. Esély van rá.
Orbán Éva tudósítása a 2010. december 8-án 10 órakor az emberi jogi bizottság elé kerülő jelentés korábbi albizottsági vitájáról. 2010. november 26-án az országgyűlés Emberi Jogi- Kisebbségi- Civil- és Vallásügyi Bizottságának albizottsága hosszas vita után elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését, ami 2002 - 2010 közötti alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértéseket dolgozta fel, kivéve 2006 őszén történteket. Így a jelentés az Országgyűlés elé kerülhet. A jelentésben dokumentáltan, részletesen rögzítésre kerültek a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai kormány alatt történt politikai jogsértések. Az albizottság pénteki ülése ezért mindenképp határkőnek tekinthető. A nemzeti jogvédők áldozatos, következetes és bátor munkájának végre hivatalosan is elismert eredménye van. Az elfogadott több, mint húsz oldalas részjelentés dr.Gaudi-Nagy Tamás munkája. A bizottság képviselői a javaslatot összességében alaposnak értékelték. Az összegző részjelentés tételesen, közel 40 esetet felsorolva ad áttekintést a 2002 májusa és 2010 áprilisa közötti alapvető politikai szabadságjogokat érintő jogsértésekről. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke szerint az albizottság munkája dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentésével vált teljessé, mivel a 2006-os őszi állami jogsértések egy hosszú folyamat részei, következményei voltak. A bizottsági ülést követően dr. Gaudi-Nagy Tamás sajtótájékoztatót tartott. Ez a jelentés lényegében azt üzeni meg, hogy ilyen úton, nem lehet járni - mondta. Azt a szemléletet és utat, mely a hatalom eszközévé silányította nemcsak a rendvédelmi szerveket, de esetenként a bíróságok, ügyészségek tagjait is néha, nem szabad járni, mert az elnyomás eszközévé válik a jog. A jelentés elfogadásának legnagyobb eredménye, hogy a társadalom végre szembesülhet az elmúlt 8 év jogtiprásaival, közel 40 esetben. A jelentésnek az értékei lényegükben megmaradtak, még ha nem is értettek mindenben egyet. Rögzítésre került többek között, hogy az elmúlt 8 év alatt, (MSZP-SZDSZ; MSZP kormányok) a hatalom képviselői az alapvető politikai szabadságjogokat korlátozták. Az utcai tüntetések alkalmából az egyesülési és gyülekezési jog gyakorta sérült, és a vélemény-nyilvánítási szabadság, sajtószabadság, gyakorlását is saját hatalmuk fenntartása érdekekében korlátozták, miközben durva állami jogsértéseket követtek el. A jogállami alapelvet figyelmen kívül hagyva és felül írva, a hatalom minden áron való megőrzése volt a cél. A jogalkotást és a jogalkalmazást is ennek rendelték alá. A vizsgált időszakban bíróságok és ügyészségek részéről is megállapítást nyert, hogy tüntetéseket jogellenes oszlattak fel, illetve jogellenesen tiltottak be, tüntetők vagy csak arra járókelők személyes szabadságát önkényesen és jogellenesen korlátozták. A fogva-tartottakkal, embertelen, megalázó bánásmódot alkalmaztak. Valamint szabálysértési és büntetőeljárásokra is alaptalanul került sor. Pártpolitikának nincs helye ezeknek az ügyeknek az elfogulatlan tárgyalásakor mondta Gaudi-Nagy Tamás, mert egyértelműen bizonyított, hogy tüntetőktől, gárdistáktól, nemzeti radikálisokig, újságírók, turisták Fidesz-szimpatizánsok, képviselők is érintettek a szocialista-liberális kormány folyamatos, diktatórikus megtorlásaiban. A hatalom célja: hogy elrettentsék az ellenállástól azokat, akik kritizálták, és meg akarták változtatni az elmúlt 8 év rendszerét. A legfőbb üzenet az, hogy a jóvátétel, ami megtörtént 2006 őszének esetében, ki kell, hogy egészüljön azoknak a személyeknek a közkegyelmi mentesítésével, akik az elmúlt 8 év szenvedő politikai alanyai voltak. A jelentést, miután elfogadták, az országgyűlés megtárgyalja. Bár voltak olyan elemek, amelyek kimaradtak a jelentéséből, de a lényege és a többsége megmaradt. A folyamatban lévő, bírósági eljárás alatt lévő ügyek kimaradtak. Például a gárdával és a Hunnia csoporttal kapcsolatos ügyek is, melyek annak ellenére folytatódnak, hogy a bukott kormányzat ellen emelték fel szavukat, és lényegében azért küzdöttek, mint a Fidesz is. Ugyanakkor Vona Gáborral és Kiss Róberttel szemben megszüntetett eljárások és a Bajtársiasság napi tüntetés jogellenes feloszlatása benne maradtak a jelentésben. Jövőre szóló tanulságként kijelentette, hogy - a jelentésnek remélhetőleg az is következménye lesz, hogy az ilyen és hasonló gyakorlat nem folytatódik. Hatályon kívül kell helyezni azokat a jogszabályokat, melyek ebben az időszakban jogkorlátozási célból születtek. Ezért törvényjavaslatot nyújtott be ebben a témában, még nem került a T.Ház elé, de tárgysorozatba vették. A jóvátétel ki kell, hogy egészüljön, a politikai foglyok rehabilitálásával. A felelősségre vonással kapcsolatban követelmény, hogy az elszámoltatásnak mindenképpen ki kell terjednie azoknak a személyeknek a felelősségre vonására is, akik nevéhez, szerepéhez köthetőek ezek a megtorló eljárások - közölte Gaudi. Dr. Morvai Krisztina EP-képviselő, aki részt vett az albizottság ülésén, elmondta, hogy Európának fogalma sincs arról, hogy Magyarországon az elmúlt években mi történt a hatalmon lévők részéről. A magyar EU elnökség idején arra is lehetőség nyílik, hogy minél szélesebb körben tudomást szerezzenek az elmúlt 8 év jogsértéseiről. Megdöbbentő, de még ma is sokan kétségbe vonják ezeknek, az eseményeknek a megtörténtét, és azt, hogy 2002 -2010 között szisztematikusan, súlyosan és rendszeresen taposta sárba az emberi jogokat a hatalom. Ez a kiváló anyag tényszerű, szakszerű, és azokat az eseteket foglalja össze, ahol nem csupán jogvédőként győződtek meg arról, hogy jogsértések történtek. Jogerős bírói végzések állapítják meg a jogsértések tényét a hatalom részéről, valamint az ombudsman vizsgálata vagy a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásai is. Reméli, hogy végre nagy nyilvánosság előtt egyértelművé válik, csúsztatások, félre értelmezések, hazugságok helyett, hogy ez diktatórikus időszak volt. Morvai elmondta: fontosnak tartja, hogy ezekről az EU is tudomást szerezzen, és a soros elnökség küszöbén emelkedjen Magyarország presztízse az által, hogy komolyan veszik az emberi jogokat, és pártállástól függetlenül, más államoknak is példát mutatva állnak ki az emberi jogokért. A megtörténtek a harmadik világbeli állapotokra emlékeztetnek, melyek ellen - ellentétben a magyarországi rendőrterrorral az EU mindenkor tiltakozott. A magyar esetek elkövetését illetően ez a tiltakozás nem történt meg. Bízom benne, hogy ez a jelentés rádöbbenti az Európai Parlamentet erre az abszurd helyzetre is - folytatta az ismert nemzeti jogvédő. Kifejtette, felháborítónak tartja, hogy Göncz Kinga lehet a szabadságjogokkal foglalkozó EU szakbizottság alelnöke, mikor a magyar kormány tagja volt, és asszisztált ezeknek a gyalázatos jogsértéseknek az idején. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, kérdésre válaszolva még kifejtette, hogy annak a heroikus munkának a tapasztalatai testesültek meg a részjelentésben, amit jogvédőként társaival végeztek. Az üzenet lényege és értéke, hogy az esetek legtöbbje aggály nélkül átment. A kimaradtak politikai kényességük vagy még nem született jogerős végzés miatt maradtak ki. De ami késik, nem múlik. Magyar Gárda ügyben Strasbourgban már benyújtották a jogsértések megállapítására irányuló kérelmet. A Hunnia elleni vádemelésnél pedig már most látható jogsértésekre került sor. A jelentés pontosan regisztrálja a példátlan jogsértéseket, melyek jól mutatják a rendszer alapvető lényegét, ahol akár nemzetbiztonsági, akár rendőrségi eszközökkel, de arra törekedtek, hogy azokat, akik változást szeretnének, kivonják a forgalomból. Azok ellen, akik támogatták ezeket a törekvéseket, a leszámolás eszközét vetették be. Sok olyan jogszabály és törvénysértő elítélés hatályban van még, ebből a kritikus időből, amit ki kell iktatni a rendszerből. De a bíróság, ügyészség igazságszolgáltatása körül is voltak gondok. Olyan justizmordok történtek, amelyeket a hatályos, akkor kötelező jogszabályok ellenére, jogkorlátozás végett hoztak meg. Ezekben az ügyekben a közkegyelem lenne a megoldás - fejtette ki Gaudi. Közkegyelem vagy semmiségi törvény? A közeljövőben kidolgozásra kerül egy olyan törvényjavaslat, mely mindazokra kiterjed, akiket politikai okból ítéltek el alapvető szabadságjogokkal kapcsolatban, vagy ezen eseményekhez kapcsoltak. A nemzeti jogvédő megítélése szerint közkegyelemre van szükség, mert a semmisség szűkebb körű lenne. Utóbbi egyedi elbírálást igényel, amitől sokan tartózkodnának, hiszen azok a bírók a helyükön vannak, akik ezeket a törvénysértő ítéletek meghozták. Majd így folytatta: a taxisblokád résztvevőit közkegyelemben részesítette az akkori Országgyűlés. Most is így kell eljárni az elmúlt 8 évvel kapcsolatban. A vonatkozó helyekhez, időpontokhoz kapcsolódó elítéléseket törvénysértőnek kell nyilvánítani, és közkegyelemben kell részesíteni azokat, akiket elítéltek, mert nem lehet eltekinteni attól, hogy a hatalom a rendszer minden elemére hatott. Volt, ítélet, ami ellen jogorvoslatért az Európai Emberjogi Bizottságához fordultak. (NJA-NJSZ) |
| < Előző | Következő > |
|---|