A+ | A- | Alap
2012. május 22.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Németh Csaba ügye
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Vasárnaptól hatályba lép a "lex tojás"-ként ismert, jogkorlátozó és alkotmányellenes Btk. módosítás PDF Nyomtatás E-mail
2009. január 30.

barikad.hu
 
 

Komoly szigorításokat vezetnek be vasárnaptól a büntető törvénykönyvben és több más jogszabályban, aminek köszönhetően sok korábbi tüntetésről ismerős atrocitást hosszú börtönévekkel lehet majd büntetni. Cellába kerülhetnek például a tojásdobálók és a fehér port küldő fenyegetők. Ráadásul mostantól nem is kell feltétlenül garázdálkodni a büntetéshez: bizonyos esetekben már a bűncselekményekre való előkészület is elég lesz a börtönhöz. - tájékoztat az MTI.

Vasárnaptól akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki a tojással vagy papírgalacsinnal dobálózik egy rendezvényen egy új törvénynek köszönhetően. Juhász Gábor rendészeti államtitkár szerdán sajtóbeszélgetésen ismertette az új jogszabályt, amely a tárca szerint hatékonyabb fellépést biztosít a közrendet, vagy az igazságszolgáltatási és hatósági eljárást megzavarók ellen.

 A február 1-jén hatályba lépő törvény olyan módosításokat tartalmaz, amelyek szigorúbb büntetési tételeket állapítanak meg "a közrendet veszélyeztetőkkel szemben", illetve új elkövetési magatartásokat is büntethetővé tesznek. A törvény új tételei láthatóan az elmúlt évek rendbontásainak hatására készültek, és számos olyan cselekményt büntetnek komoly börtönbüntetéssel, ami az utóbbi időben szinte mindennapos volt egyes tömegmegmozdulásokon.

Fontos szigorítás, hogy több bűncselekménynek már az "előkészületi magatartása" is büntetendővé válik, tehát mostantól sok esetben nem is kell elkövetni a bűncselekményt, már az is elég a büntethetőséghez, ha valaki bizonyíthatóan készül arra. (Vagyis: ha valaki elmélyülten válogat a tojások között a piacon, már bűncselekményre utaló előkészületi magatartást valósít meg a tervezet értelmében? - a szerk.)

 Módosul a garázdaság tényállása: vasárnaptól az is bíróság előtt felel tettéért, aki más személyére úgy gyakorol fizikai jellegű ráhatást, hogy az nem alkalmas testi sérülés okozására. Ezért két évig terjedő szabadságvesztés is járhat. Juhász Gábor államtitkár a tojásdobását hozta fel példaként. Szerinte azért ilyen szigorú a szabályozás, hogy a tojásdobálás és az ahhoz hasonló cselekmények ne váljanak a közélet elfogadott részévé.

A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár öt évi szabadságvesztéssel is büntethető lesz. A jogalkotók ezzel a szigorítással a tüntetések rendbontói elleni hatékonyabb fellépést szeretnék elérni.

 Szigorodik a testi sértés tényállása is: a könnyű, vagy súlyos testi sértés elkövetésére irányuló előkészület két évi szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. A nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűncselekménye ezentúl a közösség tagja elleni erőszak nevet viseli, ugyanis ezentúl e csoportokon kívül a lakosság egyéb csoportjait - például akár a bélyeggyűjtőket is - védeni kívánja a törvény. Az ellenük elkövetett erőszakra irányuló előkészület szintén büntetendő.

Új tényállásként megjelenik a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. Ez a tényállás a hivatali bűncselekmények köréből került a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körébe; a jogalkotó ezzel azt akarja kifejezni, hogy mások e jogait nemcsak a rendőrök vagy más hatóságok akadályozhatják jogtalanul, hanem bárki, aki erőszakosan vagy fenyegetően lép fel. Ezért a bűncselekményért akár három év szabadságvesztést is kaphat az elkövető.

A törvényhozók mostantól a gyanús, félelemkeltő küldemények, különösen a fehér port tartalmazó küldemények küldőivel szemben is fel akarnak lépni. A hatóságok eddig tehetetlenek voltak ezekkel a személyekkel szemben. Ezért aki félelemkeltés céljából mást - vagy annak hozzátartozóját - személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy annak a látszatát kelti, két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

 A bíróságok és más hatóságok zavartalan működését kívánja elősegíteni a "hatóság eljárásának megzavarása" tényállás: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki erőszakos magatartásával az eljárást megzavarja vagy akadályozza; ha meg is hiúsítja, vagy csoportosan, illetve felfegyverkezve követi el, súlyosabban minősül. A köpködés, tojás- és papírgalacsin-dobálás csakúgy, mint a garázdaság esetén, itt erőszakos magatartásnak minősül.

Ugyancsak ezen eljárások zavartalanságának védelmében módosul a polgári perrendtartásról szóló törvény, amely kimondja: a tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megelőzéséről az elnök gondoskodik. A jogalkotók szerint ez lehetőséget ad a bíróknak, hogy polgári peres eljárásokban is fenntarthassák a rendet.

Akár az a hallgató is eltávolítható lesz a tárgyalóteremből, aki állapota vagy megjelenése folytán sérti a tárgyalás méltóságát - így szélsőséges esetben akár a rágógumizást is sértőnek tekintheti az arra érzékeny bíró. A bíró meghatározhatja majd a hallgatóság létszámát is.

Ezen kívül számos ponton módosul a szabálysértési eljárásról szóló törvény is: hatékonyabb fellépésre lesz lehetőség a kábeltolvajok ellen, a visszaeső szabálysértők kiszűrésére pedig létrehozzák a központi szabálysértési nyilvántartást.

 Szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a hivatalos személyekre is: szabadságvesztéssel büntetendő a bántalmazás hivatalos eljárásban és a kényszervallatás előkészülete is. Emellett a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete is büntetendő lesz.

 

Barikád.hu kiegészítés:

 teljesen nyilvánvaló, hogy a szigorítás valamennyi eleme mögött a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának szándéka áll. Ezzel pedig meg is indult Magyarország a diktatúra irányába.

 Hiába meresztgettük a szemünket, nem láttuk a tervezett intézkedések között a 20 000 Ft alatti értékű lopások bűncselekménnyé nyilvánítását a szabálysértés helyett, s nem találtuk a büntethetőségi korhatár lejjebb szállítását sem...

 


 
< Előző   Következő >

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem