Meghívó 2007. május 23-án a budai Gesztenyés-kertben tartandó sajtótájékoztatóra.

május. 21. 2007. 18:18 Lelkiismeret'88 Csoport ügyei

Téma: A Lelkiismeret '88 Csoport 2003. december 1-jei tüntetésének jogellenes feloszlatása során meghurcolt 31 tüntető személyes szabadság, emberi méltóság és gyülekezési jog megsértése miatt kártérítési pert indított a BRFK ellen

 

 

 

 
Téma: A Lelkiismeret '88 Csoport 2003. december 1-jei tüntetésének jogellenes feloszlatása során meghurcolt 31 tüntető személyes szabadság, emberi méltóság és gyülekezési jog megsértése miatt kártérítési pert indított a BRFK ellen

A N E M Z E T I J O G V É D Ő A L A P Í T V Á N Y
tisztelettel meghívja Önt a budapesti
GESZTENYÉS-KERTBEN
tartandó
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRA

Helyszín : Gesztenyés-kert, Budapest, XII. kerület, (Jagelló út-Sirály utca sarka felé eső rész)
Időpont : 2007. május23. (szerda) 11 óra.

HÁTTÉRANYAG

a 2007. május 23-án a budai Gesztenyés-kertben tartott sajtótájékoztatóhoz

Téma: A Lelkiismeret '88 Csoport 2003. december 1-ejei tüntetésének jogellenes feloszlatása során meghurcolt 31 tüntető személyes szabadság, emberi méltóság és gyülekezési jog megsértése miatt kártérítési pert indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. Ennek érdekében 2007. május 18-án 31 felperes keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál a 2003. december 1-én, a budai Gesztenyés-kertben a Lelkiismeret'88 Csoport által tartott tüntetés jogellenes rendőri feloszlatásával összefüggésben őket ért jogellenes rendőri intézkedések miatti személyiségi jogi igények, köztük kártérítés érvényesítésére

A sajtótájékoztató keretében a sajtó megjelent képviselőit tájékoztatjuk az ügy előzményeiről, ennek keretében a tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapításával végződött perről, az előállítottak elleni szabálysértési eljárások kimeneteléről, a peren kívüli egyezségi ajánlatok BRFK részéről történő elutasításáról, továbbá a jogellenesen fogva tartottak hasonló ügyeiben utóbbi született precedens értékű eseti döntésekről.

Helyszín : Gesztenyés-kert, Budapest, XII. kerület, (Jagelló út-Sirály utca sarka felé eső rész)
Időpont : 2007. május 23. (szerda) 11 óra.

Felszólalnak:
Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnök
Dr. Gaudi – Nagy Tamás ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezető
Dr. Balsai Szabolcs ügyvéd, Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvéd partnere
Kocsis Imre, a Lelkiismeret '88 Csoport elnöke
Az ügy hátterét megvilágító források: 1. A www.nemzetijogvedo.hu oldalon a Lelkiismeret'88 ügyei menüpont alatt elérhető e tárgyban született írások és a Publikációk menüpontban a Gesztenyéskerti csaták c. esettanulmány (írta: dr.Gaudi Nagy Tamás, 2005)

2. A Civil Jogász Bizottság jelentése V. fejezet részlete (írta: dr. Gaudi-Nagy Tamás):

"A rendőrség tüntetésekkel kapcsolatos joggyakorlata – különösen 2003. július 1-je után, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyá történt kinevezése – óta fordult nemkívánatos irányba. Amint emlékezetes, az új rendőrfőkapitány a kinevezését követően politikailag semleges jogértelmezést és jogalkalmazást ígért, ennek azonban láthatón több esetben sem sikerült megfelelnie.

A Lelkiismeret '88 Csoport 2003. december 1-jére bejelentett kormányellenes demonstrációját a rendőrség annak ellenére oszlatta fel jogellenesen, hogy szabályszerű rendőrségi bejelentésekre került sor, és tiltó határozatok nem születtek, és így minden jogi alapot nélkülözött a tüntetés feloszlatása, illetve az ennek keretében alkalmazott kényszerintézkedések, amelynek során 51 embert állítottak elő. A szervezet elnöke pert indított a tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapítása iránt, amelyet jogerősen, majd a felülvizsgálati eljárásban is megnyert. Az ügy kiemelkedő jelentősége miatt röviden ismertetni szükséges a jogeset lényegét:

A Lelkiismeret '88 Csoport tüntetést szervezett 2003. december 1-jén a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfő egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértő koccintása miatt. Az esemény kapcsán a nagy erőkkel felvonuló rendőrség a tüntetést feloszlatta, 51 embert őrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult a több száz rendőr részvételével foganatosított intenzív rendőri intézkedések miatt. Utóbb a Budai Központi Kerületi Bíróság az előállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat először a megindult feloszlatási perre figyelemmel felfüggesztette, majd – egy kivételével – mind megszüntette. Ezen végzésekben a szabálysértési bíróság kimondta többek között azt, hogy "a rendőrhatóság által tett és szabálysértési eljárás megindításának alapját képező feljelentés messzemenően és minden vonatkozásban megalapozatlan." Továbbá: "A rendőri fellépés mikéntje, az egyebekben alkotmányos jogaikat gyakorló állampolgárokkal szembeni fellépés módja, a békés tüntetőkkel szemben a teljes készenléti rendőrség felvonultatása, pusztán politikai okok miatt a tervezett tüntetés minden körülmények között történő megakadályozása a rendőrhatóság részéről megengedhetetlen, a jogállamiságot megkérdőjelező fellépés." "A tanúvallomásokkal alátámasztottan jogsértő hatósági fellépés a rendezvény megakadályozását szolgálta."

Kocsis Imrét, a tüntetés szervezőjét közel 72 órás őrizet után gyorsított eljárásban jogerősen figyelmeztetésben részesítették, és egyben gyülekezési joggal való visszaélés miatt – nem jogerősen – nyolcvanezer forint pénzbírsággal sújtották. (Utóbb a kétéves elévülési idő letelte miatt megszüntették a gyülekezési joggal való visszaélés miatt indult szabálysértési eljárást, és a lefoglalt zászlókat és transzparenseket vissza kellett adni.)

A feloszlatás jogellenességének Fővárosi Bíróság általi megállapítása alapjául az a körülmény szolgált, hogy a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ezt a Fővárosi Bíróság is jóváhagyta, azonban Kocsis Imre ezt követően néhány nappal ugyanolyan célú, de több részre bontott, más-más tényállású tüntetéseket jelentett be, mind a létszám, mind a hely, mind pedig az időtartam tekintetében. A BRFK ezeket az új bejelentéseket érdemben nem vizsgálta, nem hozott alakszerű tiltó határozatokat.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban kimondta, hogy a Fővárosi Bíróságnak a tüntetés feloszlatása jogellenességét megállapító ítélete minden tekintetben megalapozott és jogszerű volt, sőt a rendőrség kötelessége a jogszabályi keretek között eljárni és az egyik legfontosabb demokratikus alapjog: a gyülekezési jog érvényesülése érdekében mindent megtenni. Azzal, hogy a rendőrség a bejelentő korábban megtett és megtiltott bejelentésével egyezőnek tekintette a későbbi, hasonló, de mégsem a korábbival egyező helyre, létszámra és időre vonatkozó tüntetés bejelentéseket, megszegte a gyülekezési törvényben előírt kötelezettségét. Tiltó határozatokat nem hozott, így a tüntetések megtarthatóvá váltak. A tüntetés nem vesztette el békés jellegét azzal, hogy a tüntetés résztvevői markáns és határozott véleményt fogalmaztak meg – például a rendőrökkel és a kormánnyal kapcsolatban – ugyanis a hangos politikai véleménynyilvánítás a tüntetések velejárója. Kiemelte a Legfelsőbb Bíróság még azt is, hogy ugyan nem szerencsés a tüntetők részéről a rendőrség szidalmazása, ugyanakkor érthető volt ez a magatartás, mivel a tüntetők a jogszerűség tudatában tartózkodtak a helyszínen, és ellenük ezért jogellenesen léptek fel a rendőrök. Ha egy tüntetés elveszti békés jellegét, akkor a rendőrség köteles a szervezőket a békés jelleg helyreállítására felszólítani, és ha ez eredménytelen, akkor a békés jelleg elvesztésére hivatkozással kell az oszlatást megelőző kétszeri figyelmeztetést megtenni, majd az oszlatást megkezdeni. Ilyenre sem került sor. A rendőrség védekezését alaptalannak találta a bíróság, amely szerint feloszlatásra okot adott volna az is, hogy a bejelentett tucatnyi tüntető helyett 70-80-an jelentek meg a helyszínen. Ez sem a gyülekezési törvény, sem pedig a bíróságok szerint nem feloszlatási ok. Tiltásra és oszlatásra csak és kizárólag a jogszabályokban meghatározott okból és módon van lehetőség, ezt az alapelvet – súlyosan – megszegte a BRFK. A Legfelsőbb Bíróság azt is rögzítette, hogy nem utólag kell feloszlatási okot keresni, hanem a tüntetés bejelentések elbírálásakor és a helyszínen kell a jogszabályi garanciák által előírt szabályokat betartva eljárni. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. 39.077/2006/6.)