Közlemény dr. Képíró Sándor volt csendőrszázados ügyében: végrehajthatatlan az 1944-ben hozott jogerős, 10 év fegyházbüntetést kiszabó ítélet
A Fővárosi Bíróság 2007. február 19. napján tárgyaláson kívül hozott, február 27-én kézbesített végzésével (a végzés megtekintheto: ezen a linken.) megtagadta a Simon Wiesenthal Központ Jeruzsálemi Irodája által a budapesti katonai főügyészségnél indítványozott felelősségrevonást, egy 1944-es hadbírósági ítélet végrehajtását. (Budapest, 2007. március 7.)
„Dr.Képíró Sándor volt csendőrszázadost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás újrafelvétele során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve.
Miután a 10 évi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt a rendelkező rész értelmében végrehajthatatlannak nyilvánította.” (Fővárosi Bíróság 9.Beü. 969/2006/23.sz.)
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány sajtótájékoztatót tartott 2007. március 1-jén, az 1942-ben, az u.n.újvidéki razzia során ezer zsidó meggyilkolásával, háborús bűntettel ártatlanul vádolt dr. Képíró Sándor ügyében.
Budapesten élő 93 éves honfitársunk csendőrfőhadnagyként vett részt a partizán bűncselekmények megtorlására elrendelt u.n. újvidéki razziában 1942 január 19-23-án. Képíró Sándor szolgálati kötelmeit teljesítette, egy ártatlan szerb család életét megmentette, nem ölt embert, arra senkit nem utasított, s ilyen bűncselekményt nem tűrt el, nem volt módja az általa nem észlelt partizánellenes célú bűncselekmények megakadályozására. Az 1944-ben hozott ítéletet hűtlenség bűntette (elévülő bűncselekmény) miatt a Vezérkari Főnök Bírósága hozta a nyugati hatalmaknak tett gesztusként, politikai és koholt elemekkel, koncepciós jelleggel. Eredeti ítélet a hűtlenség tekintetében (ami a magyar állam fegyveres erőinek hátrány okozásában nyilvánult meg ) sem áll rendelkezésre.
A belgrádi levéltárból származó másolat jellegű, bizonytalan eredetű irat tartalma szerint sem utal arra, hogy Képíró emberölést követett volna el. Maga az Újvidéki razzia nem volt bűncselekmény, az elrendelő, 1946-ban kivégzett Szombathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari főnököt a 90-es években felmentette a Legfelsőbb Bíróság a háborús bűntett vádja alól.
A Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodáját vezető Efraim Zuroff október 5-én jelentette be, hogy az „Utolsó esély” vérdíjas nácivadász akciójukban megtalálták Képíró Sándort. Szerinte az Újvidéken elfogottak 80 százaléka zsidó volt, úgymond: Képíró ezer zsidó haláláért felelős. Kérték a dr.Képíró Sándorra 62 évvel ezelőtt hűtlenség miatt kiszabott, de le nem töltött tíz évi szabadségvesztés végrehajtásáról.
Az ügy alkalmas békétlenség, antiszemita indulatok, a törvény előtti egyenlőtlenség tudatának felkeltésére az ország lakosságában azért is, mert a kommunista önkényuralom súlyos bűnösei büntetlenséget élveznek.
Az érdemben jó végzés ellen a dr. Képíró Sándor és védője dr. Zétényi Zsolt fellebbezett annak nemcsak indokolásban, hanem rendelkező részben való kimondása végett, hogy dr. Képíró Sándor nem áll bűnösséget kimondó és büntetést kiszabó büntető ítélet hatálya alatt, ártatlannak tekintendő.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány