dr. Képíró Sándor büntető ügye

szeptember. 16. 2009. 1:01 Képíró Sándor Csendõr ügye

A Jeruzsálemi Simon Wiesenthal iroda igazgatója, dr. Zuroff a magyarországi zsidószakértők által is bírált az „utolsó esély” ún. nácivadász akció keretében Dr. Képíró Sándor személyében 2006-ban háborús bűnöst vélt találni, s így emberek tömeges kivégzésével vádolja.

A Jeruzsálemi Simon Wiesenthal iroda igazgatója, dr. Zuroff a magyarországi zsidószakértők által is bírált az „utolsó esély” ún. nácivadász akció keretében Dr. Képíró Sándor személyében 2006-ban háborús bűnöst vélt találni, s így emberek tömeges kivégzésével vádolja. Ezek úgy foglalhatók össze, hogy: 1942-ben, az 1941-ben Magyarországhoz visszacsatolt Újvidék városában csendőrtisztként részt vett zsidók és szerbek kivégzésében és kivégeztetésében, hogy részt vett továbbá a délvidéki zsidó deportálások lebonyolításában 1944-ben, s hogy a felelősségre vonás elől 1944-ben a nemzetiszocialista Németországba menekült, s hogy 1946-ban háborús bűncselekmény miatt elítélték. Ennek kapcsán azt állítja, hogy Dr. Képíró Sándor a harmadik legkeresettebb háborús bűnös Dr. Efraim Zuroff tízes listáján. Számos alkalommal közöltük és bizonyítottuk, hogy dr. Képíró nem követett el bűncselekményt, terhére elkövették a hamis vád bűntettét, s folyamatosan elkövetik a rágalmazás bűntettét.

A Fővárosi Bíróság 2007. február 19. napján tárgyaláson kívül hozott, február 27-én kézbesített végzésével (a végzés megtekinthető az NJA honlapján)) megtagadta a Simon Wiesenthal Központ Jeruzsálemi Irodája által a budapesti katonai főügyészségnél indítványozott felelősségre vonást, egy 1944-es hadbírósági ítélet végrehajtását.

„Dr. Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás újrafelvétele során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve.

Miután a 10 évi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt a rendelkező rész értelmében végrehajthatatlannak nyilvánította.” (Fővárosi Bíróság 9.Beü. 969/2006/23.sz.)

Az ügy legújabb fordulata az, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője dr. Falvai Zsolt dr. Képíró Sándorral szemben 2009. szeptember 14-én őrizetbe vételt foganatosított el és úti okmányait elvette. Ügyvédjét ezután értesítették, majd védője jelenlétében a nyomozó ügyészség hivatalos helyiségében kihallgatták, miután közölték vele, hogy egyéb háborús bűntett miatt gyanúsítottként hallgatják ki. Az őrizetbe vételt elrendelő határozat és a gyanusítottkénti kihallgatás ellen panasszal élt a gyanúsított és védője. A panaszokat a Fővárosi Főügyészség okirati bizonyítékokra és tanúvallomásokra utalva elutasította, további jogorvoslatnak nincsen helye. A kihallgatás során dr. Képíró kizárólag azért tett nyilatkozatot, mert a történeti igazság és saját szerepe tisztázását kívánja előmozdítani úgy is, mint az újvidéki ügy egyetlen élő tanúja.

A Budai Központi Kerületi Bíróság ugyanaznap délután megtartott ülésen az egyéb háborús bűntett miatt a dr. Zétényi Zsolt ügyvéd által védett dr. Képíró Sándor ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 347/2007. számon indult bűnügyben a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasította azért, mert az eljárás a kétszeres eljárás tilalmába ütközik, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Bíróság végzésében elemzett 1944-évi ítéletben „hivatkozott tényállás mind elkövetési idejében, mind cselekvőségét illetően lényegében megegyezik a jelen eljárás alapját képező és a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tényállásával, a Be. 6. § (3) bekezdés d) és 190. § (1) bekezdés h) pontja értelmében – mivel a cselekményt jogerősen már elbírálták – a büntetőeljárás illetve a nyomozás megszüntetésének van helye.”

Az indokolás szerint „A védő az ügyészi indítvány elutasítását indítványozta azzal, hogy jelen eljárás hamis vád alapján indult, és az igazságszolgáltatás szégyene.”

A kényszerintézkedés tekintetében a Fővárosi Bíróság dönt majd két héten belül jogerősen az ügyészség fellebbezése alapján. Ez a döntés előre vetítheti a most közölt gyanúsítás sorsát, hiszen az elsőfokú döntés helybenhagyásából az a következtetés adódik, hogy vádemelés esetén hasonló döntés, azaz eljárást megszüntető végzés lesz várható. A bizonyítékokat a gyanúsított csak a nyomozás befejezése után ismerheti meg.

A legnagyobb kételkedéssel fogadjuk azt az állítást, hogy a hatvanhét éve történt eseménnyel kapcsolatban, a három éve tartó gyűlöletbeszéd közepette meghurcolt világszerte fényképével ismert 95 éves volt csendőrtiszttel szemben valóban „új” , terhelő, a vádemelést megalapozó hiteles bizonyítékok léteznének.

Az eddig általunk feltárt és megismert adatok és saját lelkiismerete szerint ártatlan dr. Képíró Sándor elemi emberi és állampolgári jogait 2006-óta súlyosan sértő állapot tovább folytatódik.

Budapest, 2009-09-16.

Nemzeti Jogvédő Alapítvány