Pert nyert Képíró Sándor a Népszava ellen
Egy pontban helyreigazításra kötelezte a Népszavát első fokon a Fővárosi Bíróság szerdán abban a sajtóperben, amelyet Képíró Sándor volt csendőr százados indított a lap ellen. A szerdai ítélet jogerőre emelkedése esetén a lapnak azt kell közétennie: megalapozatlanul állította, hogy a ma kilencvenes éveiben járó férfit 1946-ban háborús bűntettek miatt elítélték. Budapest, 2007. július 23. (MTI hír alapján, NJA hír)
Megalapozatlanul állította a Népszava, hogy a ma kilencvenes éveiben járó Képíró Sándor volt csendőr századost 1946-ban 14 éves elzárásra ítélték háborús bűntettek miatt. Ezt a szöveget kell megjelentetnie a Népszavának a Fővárosi Bíróság szerdán hozott, első fokú ítélete szerint.
Mint a felperes jogi képviselője, Zétényi Zsolt a tárgyaláson elmondta, nincsenek okirati bizonyítékok az ítéletre vonatkozóan. Kifogásolta ugyanakkor az április 13-án megjelent cikk "körözött bűnös" kitételét, megjegyezve, hogy Képíró Sándor ügyében nem eljárást, hanem "tényfeltáró vizsgálatot" folytat az ügyészség. Ugyancsak elmarasztalni kérte a lapot amiatt, hogy a Két magyar háborús bűnös is van Zuroff listáján című írás Képíró Sándort az ötödik legkeresettebb háborús bűnösnek nevezte. Kifogásolta azt is, hogy ügyfelét kapcsolatba hozták az 1943 eleji Újvidék környéki vérengzéssel, és többször is megemlítette: ügyfele nem ölt embert, és nem is vett részt ilyen cselekedetben.
A lap jogi képviselője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy az idős férfi ügyében polgári lakosság elleni erőszak miatt folyik vizsgálat, azt nevezve az ügy döntő kérdésének: van-e joga a sajtónak érdemi dokumentumok alapján beszámolni az ügyről.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított Képíró Sándor ügyében – mondta március 13-án Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-nek. A nyomozást azért rendelte el az ügyészség, hogy kiderüljön, a ma 93 éves férfi részt vett-e 1942-ben a délvidéki razziában.
A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Efraim Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett. A központ vezetője hangsúlyozta: két per is indult Képíró Sándor ellen, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd – valótlannak bizonyult állításuk szerint – 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor már külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt.
A Fővárosi Bíróság február 19-én keltezett végzésében a Képíró Sándor ügyében 1944-ben meghozott ítéletet végrehajthatatlannak nyilvánította. "Képíró Sándor volt csendőr századost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították, és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve" – állapította meg a bíróság. Akkor a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája élesen elítélte a bírósági döntést.
A távirati irodának nyilatkozva történészek megalapozatlannak nevezték a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójának vádjait Képíró Sándor ellen. A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Képíró Sándor részt vett volna az újvidéki kivégzésekben, ráadásul arról az 1946-os népbírósági határozatról sem tudnak, amelyre egyebek mellett a központ hivatkozik.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány