Vádirat

Fővárosi Bíróság 19.B. 155/2011.

DR. KÉPÍRÓ SÁNDOR vádlott részére

Mellékelten megküldöm a Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 347/2007. számú vádiratát azzal, hogy:

a./ vádiratra a tárgyalás napjáig észrevételeket tehet;

b./ a tárgyalás előtt a bűnügyi iratokba betekinthet (kedd, csütörtök 09.00-12.00

óra, szerda 12.30-15.30 óra)

c./ a bizonyítani kívánt körülmények megjelölése mellett a vádiratban

indítványozottakon kívül – további bizonyítékokat – tanúkat jelölhet meg;

d./ védelmére az ügyvédek jegyzékében szereplő védőt bízhat meg.

Amennyiben vejiöt nem választ ügyében jelenleg a bíróság által hivatalból

kirendelt – .._…………………………….. – látja el a védelmét.

Egyben tájékoztatom, hogy az ügyben a bíróság, a későbbiekben, hivatalból fog tárgyalási határnapot kitűzni.

Budapest, 2011. február 15.

Dr. Varga Béla s.k. a tanács elnöke

A kiadmány hiteléül: ,.- tisztviselő.- ‘

‘) V’- *t -"í „,’"”

Budapesti nyomozó Ügyészség Nyom. 347/2007.

VÁDIRAT

A 2009. szeptember 14-én 09.30 órától 17.05 óráig őrizetben volt, jelenleg szabadlábon lévő

Dr. Képíró Sándor volt csendőr százados /Sarkad, 1914. február 18.

an; Kovács Rozália

lakóhelye: 1023 Budapest, Frankel Leo utca 78.1/10. szám szig. száma: magyar- argentin kettős állampolgár

vádlott 1942. januárjában a Magyar Királyi Csendőrség V. szegedi csendőrkerületének makói tanszázadánál teljesített szolgálatot főhadnagyi rendfokozattal.

Ebben az időben a Magyarországhoz visszacsatolt Bácskában megszaporodott partizántáma­dások miatt dr. Fernbach Péter újvidéki főispán előterjesztése alapján a Magyar Királyi Hon­védség vezérkari főnöke, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes az 1942. január 15-énkelt 4089/Eln.I.1942. számú rendeletével a Magyar Királyi Honvédség és Csendőrség egységeinek bevonásával elrendelte Újvidék város teljes átvizsgálását is, melynek végrehajtását az V. had­test parancsnokságára bízta. . ,,.

A tisztogatással kapcsolatosan az V. hadtest parancsnoka, Feketehalmy-Czeidner Ferenc altá­bornagy 1942. január 18-án kiadta az 1300/Eln.I.-1942. számú rendeletét, amely iránymuta­tást adott a városokban, nagyobb községekben végrehajtandó tisztogatási feladatokra. E ren­delet alapján Grassy József vezérőrnagy (akkor ezredes) 1942. január 20-án kiadta a 136/k6.-1942. számú írásbeli karhatalmi parancsát, mely már részletekbe menően szabályozta az Új­vidéken végrehajtandó razzia során betartandó előírásokat.

Ez alapján a razziában részt vevő rendőrökből, csendőrökből és honvédekből kutató járőröket hoztak létre úgy, hogy egy járőr 2 csendőrből, vagy 2 rendőrből és a munkájukat biztosító 2-3 honvédből állt. Feladatuk a házkutatás, motozás és az igazoltatás volt. A karhatalmi parancs szerint az őrizetbe vételt a járőrvezető foganatosította, az elfogott személyt a fogolyátvevő járőrnek adták át.

A kutató járőrök mellett gyűjtő és kísérő járőröket is létrehoztak. A gyűjtő járőrök egy kijelölt gyűjtőponthoz kísérték az őrizetbe vett személyeket, a kísérő járőrök feladata pedig az volt, hogy az őrizeteseket a Leventeotthonban felállított igazoló bizottsághoz kísérjék.

A feladat végrehajtására összesen 240 kutató járőrt állítottak fel.

A kutató, gyűjtő és kísérő járőröket csoportokba osztották be, melyekbe 10-12 járőr tartozott. Ezeknek a csoportoknak a vezetését látták el csendőr, illetve rendőrtisztek, attól függően, hogy a járőrök csendőrökből, vagy rendőrökből álltak. A csoport parancsnokok feladata a járőrök irányítása és az ellenőrzés volt.

2

Ilyen csoport parancsnok volt dr. Képíró Sándor csendőr százados vádlott is, aki 1942. január 20-án érkezett Újvidékre. Ezen az estén Gaál Lajos csendőr alezredes a városba érkezett csendőrtiszteknek, köztük a vádlottnak is eligazítást tartott a Báni palotában. Ennek során nyomatékosan felsőbb parancsra hivatkozva hangsúlyozta, hogy Újvidéken nem szabályszerű razziát, hanem kifejezetten tisztogatást kell végrehajtani, melynek keretében a jogtalan fegy­verhasználat is megengedett. Az elhangzottakat dr. Képíró Sándor csendőr főhadnagy és dr. Kun Imre csendőr százados aggályosnak találták, ezért Gaál csendőr alezredestől írásban kér­ték az ilyen tartalmú parancsot, melyet Gaál csendőr alezredes azzal tagadott meg, hogy ilyen parancsot nem szokás írásban kiadni.

Ilyen előzmények után kezdődött meg 1942. január 21-én 06.00 órakor az Újvidéki tisztoga­tás. A razzia másnapján, 1942. január 22-én este tartott eligazításon Grassy József ezredes közölte a parancsnoki állománnyal, hogy felettesei elégedetlenek a razzia addigi eredményé­vel, ezért arra utasította a végrehajtói állományt, ha másnap polgári egyének járkálnak át a felállított kordonokon, akkor végig kell golyószóróval lőni az utcát, és az ablakokból leselke­dő személyeket is le kell lőni. Kijelentette, a razzia célja, hogy „a szemét és a piszok ússzon el".

1/1.

A dr. Képíró Sándor csendőr főhadnagy által irányított járőrök 1942. január 23-án a Gömbös Gyula útról indultak el feladatuk végrehajtására. A kutatást a II. Rákóczi Ferenc utcán át az Országzászló tér felé folytatták. Ennek során ismeretlen alárendeltjei a Gömbös Gyula és a Sarajevska utcák kereszteződésében a Steinberger házaspárt, a II. Rákóczi Ferenc utca 40. szám alatti lakásában az ágyban fekvő Weisz Irént, a 102. szám alatti házában Scheer Feren­cet lőtték le indokolatlanul.

1/2.

Ezen a napon a délelőtti órákban dr. Képíró Sándor csendőr főhadnagy utasítására egyik kuta­tó járőre őrizetbe vette Máriássy Mihályt és Máriássy Sámuelt, akikről a környékbeli lakosok azt állították, hogy a magyar csapatok 1941. áprilisában történő bevonulásakor a honvédekre fegyverrel támadtak. Őrizetbe vételüket követően érkezett a helyszínre sógoruk, Kárpáty Já­nos rendőr tiszthelyettes, aki személyes jótállásra hivatkozva próbálta elérni dr. Képíró Sán­dornál, hogy rokonait engedje szabadon.

Ennek dr. Képíró Sándor nem tett eleget, így a Máriássy testvéreket a Leventeotthonban felál­lított igazoló bizottsághoz kísérték.

A Máriássy testvéreket később több száz emberrel együtt ezen a napon kivégezték.

1/3.

A vádlott 11.00 óra körüli időben Nagy János főhadnaggyal a II. Rákóczi Ferenc utcában el­lenőrizte a beosztottak tevékenységét, amikor találkoztak egy kb. 30 fogolyból álló csoporttal. Ekkor érkezett oda a hadtestparancsnokság tehergépkocsija is, melyről forró teát osztottak a razziában részt vevőknek.

A vádlott megkérdezte a járművezetőtől elvállalja-e, hogy az ott várakozó, összegyűjtött fog­lyokat elviszi a kivégzőhelyként megjelölt strandra. Miután erre a gépkocsivezető ráállt, a

3

foglyokat felparancsolták a platóra. Kísérésükre. Nagy János főhadnagy vállalkozott, aki a gépkocsit a szintén kivégzőhelyként kijelölt sportpályához irányította. Itt az éppen pihenőjü­ket töltő kivégzőszakasz parancsnokát Nagy János főhadnagy arra utasította, hogy gépkocsin lévő embereket végezzék ki. A foglyokat ezután leparancsolták a platóról, a kivégzőhelyre kísérték, majd Nagy János főhadnagy jelenlétében kb. két percig tartó sortűzzel megölték őket.

A fent leírt magatartásával dr. Képíró Sándor vádlott közreműködött emberek törvénytelen
kivégzésében. ,..

Bizonyítékok: ^:

• A Magyar Királyi Honvédvezérkar Főnöke Bíróságának Br. 448/43/118. szám alatt született ítélete (nyomozati iratok 93-401)

• Nagy János főhadnagy vallomása (nyomozati iratok 1673-1687)

A fenti tényállás alapján dr. Képíró Sándor vádlottat

vádolom

a Népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről szóló 1945. évi VII. törvény (Nbr.) 11. §-a 5. pontjának 3. fordulatában írt magatartással megvalósí­tott és a Btk. 165. §-ába ütköző háborús bűntett elkövetésével.

A vád tárgyává tett cselekmény elbírálására a Be. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja és a Be. 17. §-ának (3) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. A Budapesti Nyomozó Ügyészség hatásköre és illetékessége a Be. 30. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Közlöm, hogy

• a nyomozás során útiköltségként, fordítói díjként 3.010.021 forint bűnügyi költség
merült fel.

Indítványozom, hogy a bíróság

• a vádlottat a Btk. 42. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fegyházbüntetésre ítélje,

• a Be. 338. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezze a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére,

a tárgyalásra idézze:

vádlottként

dr. Képíró Sándor védőként

dr. Zétényi Zsolt meghatalmazott ügyvéd

4

Indítványozom továbbá, hogy a bíróság a bizonyítási eljárást a vádlott kihallgatása után az okirati bizonyítékok vádiratban rögzített sorrendjében történő ismertetésével folytassa le.

Budapest, 2011. február 03-án

Dr. Falvai Zsolt sk.
______________________________________ vezető ügyész

Kiadmány hiteléül