A+ | A- | Alap
2017. április 23.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








In memoriam dr. Grespik László PDF Nyomtatás E-mail
2017. január 07.


Elment egy hű barát, kiváló ügyvéd, jogvédő, példás családapa, hazáját és népét, bizalmukat belé helyező ügyfeleit egészséges becsvággyal, tehetséggel, keresztényi szeretettel eredményesen szolgáló hazafi. Szeretetreméltó Ember, akinek távollétét múló betegségének tudtuk be. Bíztunk abban, hogy visszajön közénk, hittük, hogy temérdek elvégzett munka után is küldetése van még itt velünk közösen, várja még hivatása itt e földi létben. Hiszen tele volt tervekkel ...
A Gondviselés kifürkészhetetlen akarata másként határozott.
Megrendüléssel vettük a lesújtó hírt, hogy 2016. december 19-én hajnalban Grespik László barátunk, kollégánk 52 évesen visszaadta lelkét a Teremtőnek, megtért az égi hazába. Felfoghatatlan és feldolgozhatatlan tragédia ez nemcsak családja, özvegye Éva és két gyermeke, Etele és Anna számára, vesztesége nemzeti jogvédő közösségünknek, a ma élő magyar társadalomnak, mindenkinek, aki ismerte és szerette. Különleges, eredeti tehetséget sugárzó személyisége nagy érték volt, távozásával pótolthatatlan űrt hagyott hátra. Ám ugyanakkor szellemi jelenvalóságát érzi családja is, s mi barátai is…
Joggal vágyott méltóbb elismertségre, szeretetre, dícséretre…….S hogy e  megállapítás igazságát felfogjuk, vessünk néhány pillantást - a teljességre törekvés igénye nélkül - , színes, változatos, jóra törő, eredményekben nem, elismerésben inkább szűkölködő, értékes életére.
    1964-ben született az oroszlán jegyében, magyar családból. Nagyszülei, szülei reformátusok, római katolikusok. Sokat olvasott, osztályelső volt, de szívós és vagány is. 14 éves koráig orvos akart lenni, de minden tudomány érdekelte, különösen a műszaki élet gyakorlata. Miskolcon járt középiskolába 1978-82. között, osztályelsőként kitűnően érettségizett.. Ekkor verselemzése jelent meg az ÉS-ben. 1983-ban vették fel a Miskolci Jogi Egyetemre az ottani mindenkori, máig legerősebb, legnagyobb túljelentkezéses, híres 1984-89-es évfolyamba.
  1983-84-ben ún. előfelvételisként sorkatona volt Nagyatádon, a lövész ezredben 1 évig. Az alatt 7 hadgyakorlaton vett részt.
  1984-89. között járt a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára, nappali tagozatra, ahol diplomát 1989 februárjában szerzett. Az egyetem alatt 4 félévet járt a fakultatív „ügyvédi hivatás, ügyvédi mesterség” speciálkollégiumra és egyéb választható tanulási lehetőségeket is kihasznált. Filozófiai, politológiai és szociológiai érdeklődése akkor még ritkaságnak számított a jogi karon.
  „Jogtanácsos-jelölti” munkaviszony után az akkor még erősen korlátozott ügyvédlétszám ellenére 1990. július 1-től ügyvédjelölt lett az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösségben. Jelöltködése alatt az ügyvédi hivatás minden területén  dolgozott, így mindent kitanult: a tradicionális, klasszikus, patinás ügyvédi praktizálástól az újabb jogászi feladatokig.  Ügyvédként egyik legfőbb szakmai mesterének vallott,  Zétényi Zsolt  ügyvédet helyettesítve eljárt az ún. mosonmagyaróvári sortűzperben. Írt cikket az ügyvédi díjról. Eljárt olyan a gyülekezési jogi ügyben (Zacsek Gyula ügyében), melynek végső eredménye pernyerés lett, és melynek kapcsán hozta meg az Alkotmánybíróság az első, gyülekezési joggal kapcsolatos határozatát. (Addigra már Gaudi-Nagy Tamásnak adta át az ügyet hivatalvezetői megbízatása miatt.) Ezzel a gyülekezési jog joggyakorlata és jogelmélete befolyásolásának úttörője lett, a Legfelsőbb Bíróság egyik bírájának szóhasználatával ilyen irányú „jogfejlesztő tevékenység” munkálója.
  2000. április 1-i hatállyal a miniszterelnök megbízta - sikeres szakmai pályázat után - a Váci utcai Budapest  Fővárosi Közigazgatási Hivatalának vezetésével, annak 200 fős kormányhivatali apparátusát 2002. márciusáig irányította. Budapest közigazgatását vezetve hírnevet szerzett a bevándorlás, a külföldiek ingatlanszerzése, a budapesti parkolási rendszer felülvizsgáltatása és egyéb kiemelt ügyek intézése, szakmai feladatok elvégzése terén.
 
  Országos ismertségét a külföldiek ingatlanszerzése engedélyezése hatáskörében kifejtett véleménye és tevékenysége miatt szerezte. 2000. júl. 1-jén, közérdekből (árfelhajtó hatás, fizetőképességi különbözőség, stb.) az országban egyedüli állami vezetőként korlátozta a budapesti nem termőföld-ingatlanok (vagyis lakások, üzemek, stb.) esetében a külföldi állampolgárok általi tulajdonszerzést. Két hivatali éve alatt sikerült ezzel a budapesti lakásárak növekedését meggátolnia a magyar lakosság relatíve alacsony fizetőképessége miatt. 2002. elején a MIÉP országgyűlési képviselő-jelöltje lett, ezután fegyelmi eljárásban hivatalvesztés kiszabásával, majd miután a munkaügyi bíróság beosztásába visszahelyezte, miniszterelnöki megbízás-visszavonással  eltávolították a hivatalvezetői posztról. A bíróság jogerősen megállapította, hogy ezen munkáltató intézkedések  jogszabálysértők voltak.  2002-ben újra aktív ügyvéd lett,  országos ismertsége megkönnyítette, hogy szerepe legyen emberi jogi és politikai vonatkozású ügyekben is a szokványos ügyvédi tevékenység mellett.
  A „spontán tüntetés” szakkifejezését, fogalmát, jogintézményét Ő kezdeményezte 2002. decemberében. A fogalom egy strasbourgi bírósági ítélet révén az EU és Magyarország belső jogrendszerének részévé vált, így a magyar gyülekezési törvény Alkotmánybíróság által volt módosításának kényszerét okozta. A 2006-os Kossuth téri hosszú tüntetés tüntetőinek jogi tanácsadója volt, s haláláig 173 tüntetőt képviselt a 2006-os jogtalan budapesti rendőri oszlatások kapcsán. Ajánlkozott arra, hogy szükség esetén tüntetések alkalmával a rendőrség, ill., ha kell, valamely más állami szerv („a politika”) és a tüntetők közt az általa kitalált „tüntetési tárgyaló”, vagyis a felek közti közvetítő és békítő szerepét töltse be. A hatóság nem élt ezzel a lehetőséggel….
  Minden jogterületen, minden fajta ügyben el tudott járni. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat működőképes modelljét (egzisztenciálisan, szellemileg és szakmailag független ügyvédek együttműködő hálózata emberi jogi problémák megoldására) Ő gondolta ki, Zétényi Zsolt alapötletét továbbfejlesztve. Még 2002-3-ban megalakította több kollégát felkérve a „Magyar Igazság- és Jogvédő Irodahálózatot”. Az annak nyomán kitalált - dr. Gaudi-Nagy Tamás,  dr. Grespik László és dr. Zétényi Zsolt által kezdeményezett - Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat „alapító” és kuratóriumi tagja lett. Ezek bírósági bejegyeztetését, adminisztratív alapjainak biztosítását, ügyvezetését Gaudi-Nagy Tamás vállalta dr. Zétényi Zsolt elnöksége mellett.
Évekig volt a 2000-es évek derekán a Magyarok Világszövetségének budapesti alelnöke. Legfőképpen a tradicionális hétköznapi ügyvédkedést űzte minden jogterületen, perben és peren kívüli ügyekben, járva a bíróságokat, hatóságokat, képviselve embereket, cégeket, szervezeteket.
  2010-ben indult a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztségviselő-választásán a Nemzeti Jogvédő Alapítvány támogatásával, szellemiségével a „Jobb Kamaráért” fantázianevű 15 fős jelöltcsoport vezetőjeként az egyik elnökhelyettesi posztért, aminek eredményeként végülis a 31 tagú elnökség tagja lett, 4 évre megválasztva, 2014-ig.
  2013-tól az igazságügyi miniszter által megbízott szakvizsgáztató „cenzor” volt, más cenzorokkal együtt  polgári eljárásjogból és más tárgyakból szakvizsgáztatta a diploma utáni joggyakorlatot már megszerzett leendő kezdő ügyvédeket, bírákat, ügyészeket, jogtanácsosokat.
  Több forrásból (ügyfelek, kollégák, bírók, sajtó, közvélemény) származó visszajelzésből tudható, hogy ügyvédi és állami vezetői joggyakorlata alatt  hírnevet, elismerést szerzett jogászi szakmai és ügyféli körökben. Sokan „sztárügyvéd”-nek nevezték, s nemcsak ügyfelek, hanem ügyvédek, bírók is. A bírósági tárgyalásokra jól felkészülten ment el. Több ezer bírósági, közjegyzői tárgyaláson, rendőrségi kihallgatáson, börtönbeszélőn, üzleti ülésen, stb. vett részt  ügyvédként. Az ügyfelekkel való bánást, az általa alkalmazott pszichológiát jó gyakorlati érzékkel   alakította ki. Érdeklődött az angol, amerikai jogrendszer iránt.
 
  1999 őszén megírta az „A finnugor elmélet hazudik, Werbőczy István nem” című cikkét, melyet a Demokrata jelentetett meg „Szkíták törvénye” címmel, nyomatékosítva, hogy nem csak a finnugor elmélet létezik a magyar nép őstörténetének leírására.
  1999-ben házasodott meg, felesége 3 diplomás, vezető munkakörben dolgozik. Fiuk, Etele 2000-ben született, lányuk, Anna 2003-ban. Zétényi Zsoltot családtagként is tisztelik és szeretik, gyermekeik keresztapja.
Szeretett célba lőni, utazni, és főzni, ha kedve és ideje volt rá. Tanult ún. jazztáncot egyetemista korában. A Miskolci Nemzeti Színházban egy rockoperában még gázsival járó tánckari szerepe is volt, 60 előadást táncolt végig hibátlanul.
Megjelent könyve címe: „Visszadobok kenyérrel”, alcíme: „Grespik1”, melyben olvasmányosan, élményszerűen, humorosan, számos új információt közzé adva írja le ügyvédi és állami vezetői tapasztalatait. Mindezt 2015. januárjában papírra vetett önéletrajzából is tudjuk……
A Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak a 2006 őszi rendőrterror 10. évfordulóján kiadott Jelentésében tanulságos írást publikált, s a könyvbemutatón ismertette az általa képviselt 173 Kossuth téri kártérítési ügyének helyzetét.
 
Október 23-án ott volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi emléktáblájának avatásán a Hazatérés Templománál. Morvai Krisztinával tanulságos és fontos dokumentumfilmben foglalta össze a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos munkáját és a gyülekezési jog területén elért, európai jogfejlődést meghatározó eredményeit.
November 20-án az N1 Kávézó műsorában összegezte munkásságát: Utolsó nyilvános közszereplésén, november 30-án a trianoni diktátum miatti igazságtételt követelt a Kossuth téren és ennek érdekében petíciót fogalmazott meg.
Utolsó nyilvános közszereplésének utolsó mondatai:
"Az igazság nem attól függ, hogy hányan mondják, hanem az igazság mibenlététől függ. És igazunk van. És köszönöm."
Közös feladatunk, hogy méltón emlékezzünk meg Róla, búcsúzzunk Tőle, őrizzük meg  az Ő szellemiségét, folytatva a nemzeti jogvédő szolgálatunkat.
Ügyvéd barátai, küzdőtársai, a Nemzeti Jogvéső Alapítvány és Szolgálat tagjai legjobb tudásuk és lehetőségeik szerint segítik a Családot.
Dr. Grespik László hitt a Megváltóban és a Megváltásban. Így mi is méltán idézzük távozása kapcsán a Megváltó igéjét: "Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még, ha meghal is, élni fog."
 
Velünk és köztünk maradsz Laci. Az Örök Világosság fényeskedjék Néked! Találkozunk az Égi Hazában!
 
 
Budapesten, 2016-12-28.                   

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány
Kuratóriuma

 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem