A+ | A- | Alap
2017. szeptember 21.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Ismét jogerősen kártérítésre kötelezték a BRFK-t jogellenes rendőri intézkedés miatt PDF Nyomtatás E-mail
2006. november 09.

Fővárosi Ítélőtábla 2006. szeptember 12-én hozott jogerős ítéletével teljes egészében helyben hagyta a Fővárosi Bíróság 2006. február 27-i nem jogerős ítéletét, amely megállapította a jogsértést a 2004. május 23-i Erzsébet téri jogellenes rendőri intézkedések miatt, továbbá a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Fekete László javára 500 ezer forint és kamatai összegű kártérítés megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) a 2003. október 2-i Kvassay-hídi jogellenes rendőri intézkedések miatt.

(A csepeli Kvassay-hídnál 2003. október 2-án reggel néhány békés magyar állampolgár találkozott, hogy együtt sétáljanak a Medgyessy-kormány által halálra ítélt csepeli kórházhoz. Ez a polgárok milliói által tanúsítottakéhoz hasonló jellegű, jogszabályt nem sértő cselekmény első perctől kezdve a rendőrség felfokozott érdeklődését váltotta ki. Folyamatos rendőri zaklatást követően végül 10 személy állítottak elő, vettek őrizetbe és állítottak gyorsított eljárással a Csepeli Bíróság elé 2003. október 3-án, köztük Kőszegi M. Lászlót a Hungária TV tudósítóját. A bíróság mindannyiukat – köztük Fekete Lászlót – felmentette a terhükre rótt rendzavarás szabálysértése alól.

Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendőrség a személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre köteles. A rendőrség lett volna köteles azt bizonyítani, hogy a kényszerintézkedés indokolt volt, azaz Fekete László olyan magatartást tanúsított, amely szükségessé tette a rendőri intézkedést. A bíróság szerint kirívóan súlyos és jogállami normákkal ellentétes a rendőri eljárás, ha egy személyt nyomós és törvényes indok nélkül állítanak elő és vesznek őrizetbe egy mindenki által szabadon igénybe vehető közterületről.

Az ítélőtábla megállapította, hogy a Fekete Lászlóval szembeni rendőri intézkedések (előállítás, őrizetbe vétel) nyilvánvalóan jogellenesek voltak, a személyes szabadságát jogellenesen korlátozták, az emberi méltóságát sértették, mivel ő nem tüntetett, semmi törvénybe ütközőt nem tett, csupán egy közterületen tartózkodott egy magyar zászló közelében.

Ezúttal is győzedelmeskedett a jogállami érvelés a rendőrállami érveléssel szemben. A rendőrállami érvelés szerint már pusztán az is elegendő indok bárkivel szembeni személyes szabadságot korlátozó intézkedés megtételére, ha még nem követett el szabálysértést, de az illető fejében a rendőrség szerint esetleg ott a gondolata, azonban nem kezdi meg a szabálysértést. Ha pedig a független bíróság megállapítja, hogy a rendőri intézkedéssel érintett személy nem követett el szabálysértést vagy bűncselekményt, akkor az eljárás alá vont személy szabadságkorlátozására irányuló rendőri intézkedések nem vesztik jogalapjukat, ezért a felmentett érintettnek kártérítés nem jár, mivel úgymond okot adott a rendőri intézkedésre.

A jogállami érvelés lényege ezzel szemben az, hogy ha az állami erőszakszervezet kényszerintézkedést alkalmaz (ennek keretében elfog, előállít és fogvatart), de utóbb a független bíróság megállapítja, hogy a rendőri intézkedéssel érintett személy nem követett el szabálysértést vagy bűncselekményt, akkor az eljárás alá vont személy szabadságkorlátozására irányuló rendőri intézkedések is jogalapjukat vesztik, ezért a felmentett érintettnek kártérítés jár. Az Alkotmány 55. § (3) bekezdése világosan kimondja: az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.

Ezzel a jogerős ítélet elvi iránymutatást ad a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendőrség köteles helytállni a működési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendőri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is.

Ez az ítélet az elmúlt 4 éven belül a sokadik olyan elvi jelentőségű bírósági döntés, amelyben jogellenesnek minősítették a BRFK alapvető szabadságjogok korlátozásával kapcsolatos intézkedéseit. A Fővárosi Bíróság 2005. december 9-án jogellenesnek találta a LCS ’88 által 2003. december 1-én, a budapesti Gesztenyéskertben tartott, szabályszerűen bejelentett, meg nem tiltott tüntetésének rendőri feloszlatását. A szabálysértési eljárásokban utóbb felmentett 50 károsult szintén hasonló alappal támaszthat kártérítési igényt, keresetüket rövidesen benyújtják. 2004. december 10-én a rendőrség Kocsis Imrét, az LCS 88 vezetőjét és hat társát a Margit-hídon fogta el egy szabályszerűen befejezett tüntetést követően, állította elő és tartotta több – Kocsis Imrét 72 – órás őrizetben jogalap nélkül, emberi méltóságot sértő módon. Ebben az ügyben is megszüntették a meghurcoltak elleni szabálysértési eljárásokat, ezért is kártérítésre köteles a BRFK, a kártérítési kereset már benyújtásra került.

A Fővárosi Ítélőtábla pedig nemrégiben 2006. szeptember 12-én hozott jogerős ítéletével megállapította a jogsértést, továbbá a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Kocsis Imre és három társa javára két és fél millió forint és kamatai összegű kártérítés megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) a 2004. május 23-i Erzsébet téri, jogellenes rendőri intézkedések miatt. Ebben az ügyben szintén jogellenesen állítottak elő négy embert a rendőrök arra hivatkozva, hogy ők rendzavarást követtek el.

A mostani döntés egy további bátorítás is mindenkinek: ne féljenek élni vélemény-nyilvánítási és gyülekezési jogukkal, mert ha bárkivel szemben törvénysértően lép fel a rendőrség, akkor elégtétel és kártérítés jár a jogsértettnek.

A kérdés immáron sokadszorra ismét ugyanaz: mikor lesz már az ilyen demokratikus alapjogokat érintő súlyos jogsértésnek személyi következménye? Hiába kapott most ugyanis kártérítést és elégtételt Fekete László, ha az ilyen típusú rendőri túlkapások ismét megtörténhetnek. Sajnos a szeptemberi és októberi események bebizonyították, hogy a rendőrség az ilyen esetekből semmit sem tanult. Bízzunk azért abban, hogy a döntésnek lesz kellő visszatartó ereje és a felelősök is levonják a következtetéseket. Ennek első jelei megmutatkoztak Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány és két helyettesének most bejelentett nyugdíjba vonulásával. Reméljük utódaik képesek lesznek a jogállami követelményeknek megfelelően működtetni a főváros rendőrségét.

Budapest, 2006. november 9.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, kuratóriumi ügyvezető sk.

 
< Előző
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem