A+ | A- | Alap
2017. október 23.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A Legfelsőbb Bíróság túlnyomórészt hatályában fenntartotta az Erzsébet téri ügyben Kocsis Imre és társai javára jelentős összegű kártérítést megállapító jogerős ítéletet PDF Nyomtatás E-mail
2007. szeptember 10.
NJA hír, Budapest, 2007. szeptember 10.

A Legfelsőbb Bíróság 2007. június 6-án tartott felülvizsgálati tárgyaláson, a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője által képviselt Kocsis Imre és három társa által államigazgatási jogkörben okozott kár, személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatti személyiségi perben, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet túlnyomó részt elutasította és a Fővárosi Ítélőtábla 2006. szeptember 12-én hozott jogerős ítéletét jelentős részében hatályában fenntartotta. Amint emlékezetes, a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével kötelezte a BRFK-t, - helybenhagyva a Fővárosi Bíróság ezirányú elsőfokú ítéletét – hogy Kocsis Imre részére 1.000.000,-Ft-ot és kamatai összeget fizessen meg 72 órás jogellenes fogva tartásért és emberi méltóságot sértő elfogásért, továbbá három társa javára – 8 órás fogva tartásért és emberi méltóságot sértő elfogásért - fejenként 500.000,-Ft és kamatai összegű kártérítés és összesen 333.000,-Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendőrség a személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre köteles. Ezzel a jogerős ítélet elvi iránymutatást adott a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendőrség köteles helytállni a működési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendőri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is.

A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben kézbesített felülvizsgálati ítéletében egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének azon részével, amely szerint, ha a szabálysértés elkövetése miatt elfogott, előállított, majd eljárás alá vont személyt utóbb a szabálysértési eljárásban jogerősen „felmentenek” (pontos kifejezéssel: az eljárást megszüntetik), úgy a rendvédelmi szerv intézkedése jogellenesnek minősül. A Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok által megállapított kártérítések mértékét sem találta eltúlzottnak, azonban Kocsis Imre és Földvári Ferenc felperesek vonatkozásában Ptk. 340. §-a szerinti közrehatásra hivatkozással, a megítélt kártérítési összegeket csökkentette: Kocsis Imre esetében 700.000,-Ft-ra, Földvári Ferenc IV. rendű alperes esetében 300.000,-Ft-ra. A II. és III. rendű felpereseknek megítélt 500.000,- Ft összegű kártérítés mértékét teljes körűen helybenhagyta. Egyidejűl.millióeg kötelezte a bíróság BRFK alperest a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére.

A most megszületett felülvizsgálati ítélet tehát végképp eldöntötte a hazai joggyakorlatban azt a kérdést, hogy az Alkotmány 55.§ (3) bekezdésének megfelelően a szabálysértés „gyanújával” elfogott, előállított és/vagy őrizetbe vett, de utóbb felmentett, tehát így törvénytelenül fogva tartott áldozat részére kártérítés jár és éppen ezért nem fogott helyt a dr. Bárándy György ügyvéd által képviselt BRFK azon érvelése, amely szerint hiába szüntették meg a szabálysértési eljárásokat a felperesekkel szemben, a rendőrség mégis szakszerűen járt el és jogszerűen fogta el, majd állította elő őket, illetve vette egyiküket szabálysértési őrizetbe.

Fontos következménye az ítéletnek az is, hogy a Fővárosi Bíróság és Fővárosi Ítélőtábla által, megállapított kártérítések három napos fogva tartás esetén egymillió forint, közel nyolc órás fogva tartás esetében ötszázezer forint összegű mértékét reálisnak és elfogadhatónak minősítette a Legfelsőbb Bíróság.

Aggályos ugyanakkor az ítélet azon részbeni megváltoztató rendelkezése, amely két felperes vonatkozásában - állított közrehatásukra tekintettel - mérsékelte a nem vagyoni kártérítés összegét.
Egyrészt a BRFK felülvizsgálati kérelme ilyen indítványt egyáltalán nem tartalmazott: a megítélt kártérítés összegszerűséget nem vitatta alperes, továbbá a felülvizsgálati eljárás, mint rendkívüli perorvoslat vonatkozásában évek óta kialakult bírói gyakorlat az, hogy bizonyítékok felülmérlegelésére csak és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha ez a mérlegelés kirívóan okszerűtlen vagy olyan tényálláson alapult, amely iratellenes megállapításokat tartalmaz. Csak ez jelent jogszabálysértést és csak ez alapján vagy lehetőség a jogerős ítélet részbeni megváltoztatására.

Jelen ügyben megállapítható, hogy a valós tényállás helytelen mérlegelésével, a felülvizsgálati eljárásban irányadó felülmérlegelési tilalom és erre irányuló alperesi kérelem ellenére, tehát a felülvizsgálati kérelem keretein túlterjeszkedve született meg a kártérítések mértékét két felperes esetében mérsékelő ítéleti rendelkezés. Kirívóan okszerűtlen alsófokú bírósági mérlegelés hiányában nem nyílhatott volna mód az egyébként nem túl jelentős arányú mérséklésre. Éppen a kártérítési összeg mérséklésének relatíve csekély foka utal arra, hogy nem volt kirívóan okszerűtlen a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla mérlegelése.

Érdemben is vitatható a két felperes állítólagos közrehatása, mivel - ahogy ezt a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete helyesen rögzítette indokolásában -, egyértelműen megállapítható volt, hogy Kocsis Imrének nem volt szándéka a korábban a BRFK által – az egyébként akkor már nem hatályos jogszabályi rendelkezés alapján, tehát jogsértő módon - megtiltott, II. Fővárosi gój találkozót megtartani, és ezt a rendőrök előtt is kinyilvánította, erről videofelvétel is rendelkezésre áll. Kocsis Imre szó szerint a következőket mondta a hozzálépő rendőrnek: „Milyen alapon kéri, hogy távozzak a helyszínről ? Mert azt tisztáztuk, hogy a bíróság megtiltotta, ezt mi is tudjuk, nem is kívánjuk megtartani azt a rendezvényt.” Ez volt Kocsis Imre „közrehatása”.

Ugyanez elmondható IV. rendű felperesre, akinek szintén nem volt szándékában demonstráció megtartása. Ő csupán arra hivatkozott, hogy egy közterületen magyar zászlóval a kézben történő tartózkodás önmagában nem alapozza meg bármely rendőri intézkedés szükségességét. Ez a cselekmény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 11. § (1) bekezdésében is védett módon történő kifejezése a nemzethez való tartozásnak, ahogy ez a világ sok más pontján is természetes.

Miután Kocsis Imre és Földvári Ferenc részére azonnali beszedési megbízás (incasso) útján kifizetésre került a kártérítés, és ezt most a felülvizsgálati ítélet csökkentette, ezért elszámolási kötelezettségük nyílik meg. Mivel mindketten felperesként szerepelnek a BRFK ellen, a 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetés jogellenes feloszlatásával okozott nem vagyoni kár megtérítésére irányuló perben és ebben az eljárásban - amint azt korábban már idén májusban tudattuk - 31 felperes személyenként egymillió forint és járulékai összegű kártérítés iránti keresetet terjesztett elő - köztük a mostani ítélettel érintett két felperes is - ezért a különbözeti összeget ők beszámítás útján fogják teljesíteni.

Összegzésképpen kijelenthető, hogy a jogellenesen rendőri intézkedés alá vont áldozatok számára kártérítést előíró jogszabályokhoz fűződő bírói gyakorlatban egy újabb, immáron felülvizsgálati eljárásban született ítélet született, amely egyértelműsíti: ha a szabálysértés „megalapozott gyanújával” elfogott, előállított személyek vonatkozásában, utóbb a szabálysértési szervek nem állapítják meg szabálysértési felelősségüket, úgy részükre az emiatt jogellenesnek minősülő fogva tartásért kártérítés jár.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány álláspontja szerint mindazonáltal szükséges volna a szabálysértési törvényben nevesítetten is szabályozni az ilyen eljárások kapcsán elszenvedett fogva tartások miatti jogsérelmek teljes körű ellentételezésére alkalmas kártalanítás intézményét, csakúgy mint a büntetőeljárás keretében személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alá vont terheltek esetében, akiknek felmentésük vagy a velük szemben folytatott nyomozás megszüntetésének egyes eseteiben a hatályos büntetőeljárási törvény szerinti különleges eljárásban kártalanítás fizetendő.

Ezzel szemben a jogegyenlőség és jogbiztonság alkotmányos elvét, továbbá a törvénytelenül fogva tartottak kártalanításhoz fűződő alkotmányos jogát sértő módon a szabálysértési törvény nem tartalmaz ilyen önálló kártérítési szabályrendszert. Ezért akit akár rendzavarás, garázdaság vagy bármely más szabálysértésre hivatkozással fog el, majd állít elő a rendőrség akár egy tüntetéssel is összefüggésben, számára nem marad más lehetőség, mint a személyiségi jogvédelmi polgári jogi eszközök, illetve az államigazgatási jogkörben okozott kár szabályai alapján a polgári peres úton történő igényérvényesítés, amely több évig tart a gyakorlat szerint, továbbá rendkívüli energia- és költségráfordítást igényel.

A törvényalkotó akkor járna el helyesen, ha ez az egyébként Alkotmány 55.§ (3) bekezdéséből levezethető kártalanítási szabályrendszer, mielőbb bekerülne a szabálysértési törvénybe.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány emlékeztet arra, hogy a tavaly őszi tüntetéssekkel összefüggésben, több tucat szabálysértési eljárás lefolytatására került sor, amelyek többségében végül az eljárás alá vontakkal szembeni szabálysértési eljárásokat megszüntették anélkül, hogy velük szemben bármilyen jogkövetkezményt alkalmaztak volna, tehát a mostani felülvizsgálati ítélet helyes értelmezése szerint részükre is jár a kártérítés.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ezúton is utal arra, hogy a jogszabálysértő intézkedést foganatosító rendőri szervek részéről, így különösen a BRFK és REBISZ részéről az ilyen ügyekben sokkal indokoltabb volna az ilyen kártérítési igények peren kívüli rendezése ahelyett, hogy jelentős perköltségekkel járó kártérítési perekbe bocsátkozna a törvénytelen fogva tartás áldozataival.

Bízunk benne, hogy a nemrég hivatalba lépett új rendőri vezetés a korábbi vezetés álláspontját felülmérlegelve, képes és kész lesz arra, hogy ezekben az ügyekben egyezségi tárgyalásokat kezdjen és peren kívül rendezze ezen igényeket, erre a meghurcoltak is nyitottak. Kedvező jel, hogy a 2003. december 1-ejei jogellenesen feloszlatott gesztenyéskerti tüntetés meghurcolt tüntetőinek jogi képviselőivel a BRFK már egyezségi tárgyalásokat kezdett, illetve nemrégiben az ORFK vezetője egyezségi kárrendezésekre hajlandóságot mutató nyilatkozatot tett.


Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nja.hu
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem