Jogerősen kártérítésre kötelezték a BRFK-t Kocsis Imre és társai javára
A Fõvárosi Ítélõtábla 2006. szeptember 12-én hozott itt olvasható jogerõs ítéletével teljes egészében helyben hagyta a Fõvárosi Bíróság 2006. február 27-i nem jogerõs ítéletét, amely megállapította a jogsértést, továbbá a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány kuratóriumi ügyvezetõje, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Kocsis Imre és társai javára jelentõs összegû kártérítés megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendõr-fõkapitányságot (BRFK) a 2004. május 23-i Erzsébet téri, jogellenes rendõri intézkedések miatt.
A jogerõs ítélet alapján a BRFK köteles Kocsis Imre javára egymillió, a három másik személy javára fejenként ötszázezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatai, illetve 255 ezer forint elsõfokú és 78 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére.
A pernyertes felperesek az ítélet alapján egy országos napilapban és egy elektronikus médiumban a BRFK költségén közzétehetnek egy-egy elégtételt adó közleményt.
Az említett napon Lelkiismeret '88 Csoport (LCS '88) "Fõvárosi goj találkozót" kívánt tartani, egyidejûleg a korábban bejelentett, Izrael Állam 56. évfordulójának ünnepelésére szervezett rendezvénnyel. A találkozót a BFRK megtiltotta a közlekedési rend aránytalan sérelmére hivatkozva, bár ez a jogszabályi rendelkezés az EU csatlakozás óta már nem volt hatályos. Kocsis Imrét, az LCS 88 vezetõjét és három másik aktivistát a téren a rendõrség jogalap nélkül, emberi méltóságot sértõ módon elfogta, elõállította és több órás – Kocsis Imrét csaknem 3 napig – õrizetben tartotta. Mind a négyüket utóbb a szabálysértési bíróság felmentette szabálysértés hiányában, azzal az indoklással, hogy önmagában egy megtiltott tüntetés helyszínén való megjelenés &ndash demonstráció megkezdése nélkül – nem törvénysértõ.
Az ítélõtábla megállapította, hogy akkor jogszerû egy rendõri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendõrség a személyes szabadság megsértése miatt kártérítésre köteles. Ezzel a jogerõs ítélet elvi iránymutatást ad a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendõrség köteles helytállni a mûködési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendõri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is.
A dr. Bárándy György ügyvéd által képviselt BRFK perben kifejtett – rendõrállami szemléletre emlékeztetõ – állásponttal szemben a meghurcoltak jogállami alapokra helyezett keresete gyõzött.
A rendõrállami érvelés szerint már pusztán az is elegendõ indok bárkivel szembeni személyes szabadságot korlátozó intézkedés megtételére, ha még nem követett el szabálysértést, de az illetõ fejében a rendõrség szerint esetleg ott a gondolata, azonban nem kezdi meg a szabálysértést. Ha pedig a független bíróság megállapítja, hogy a rendõri intézkedéssel érintett személy nem követett el szabálysértést vagy bûncselekményt, akkor az eljárás alá vont személy szabadságkorlátozására irányuló rendõri intézkedések nem vesztik jogalapjukat, ezért a felmentett érintettnek kártérítés nem jár, mivel úgymond okot adott a rendõri intézkedésre.
A jogállami érvelés lényege ezzel szemben az, hogy ha az állami erõszakszervezet kényszerintézkedést alkalmaz (ennek keretében elfog, elõállít és fogvatart), de utóbb a független bíróság megállapítja, hogy a rendõri intézkedéssel érintett személy nem követett el szabálysértést vagy bûncselekményt, akkor az eljárás alá vont személy szabadságkorlátozására irányuló rendõri intézkedések is jogalapjukat vesztik, ezért a felmentett érintettnek kártérítés jár. Az Alkotmány 55. § (3) bekezdése világosan kimondja: az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.
Ez az ítélet az elmúlt 4 éven belül a sokadik olyan elvi jelentõségû bírósági döntés, amelyben jogellenesnek minõsítették a BRFK alapvetõ szabadságjogok korlátozásával kapcsolatos intézkedéseit. A legjelentõsebb másik jogerõs döntéssel a Fõvárosi Bíróság 2005. december 9-án jogellenesnek találta a LCS '88 által 2003. december 1-én, a budapesti Gesztenyéskertben tartott, szabályszerûen bejelentett, meg nem tiltott tüntetésének rendõri feloszlatását. A szabálysértési eljárásokban utóbb felmentett 50 károsult szintén hasonló alappal támaszthat kártérítési igényt.
2004. december 10-én a rendõrség Kocsis Imrét, az LCS 88 vezetõjét és hat társát a Margit-hídon fogta el egy szabályszerûen befejezett tüntetést követõen, állította elõ és tartotta több &ndash Kocsis Imrét 72 &ndash órás õrizetben jogalap nélkül, emberi méltóságot sértõ módon. Ebben az ügyben is megszüntették a meghurcoltak elleni szabálysértési eljárásokat, ezért is kártérítésre köteles a BRFK.
A mostani döntés egyben bátorítás is mindenkinek: ne féljenek élni vélemény-nyilvánítási és gyülekezési jogukkal, mert ha bárkivel szemben törvénysértõen lép fel a rendõrség, akkor elégtétel és kártérítés jár a jogsértettnek.
A kérdés immáron sokadszorra ismét ugyanaz: mikor lesz már az ilyen demokratikus alapjogokat érintõ súlyos jogsértésnek személyi következménye? Hiába kap ugyanis kártérítést és elégtételt a négy felperes, ha az ilyen típusú rendõri túlkapások ismét megtörténhetnek. Bízzunk azért abban, hogy a döntésnek lesz kellõ visszatartó ereje és a felelõsök is levonják a következtetéseket.
Budapest, 2006. szeptember 14.
Nemzeti Jogvédõ Alapítvány
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, kuratóriumi ügyvezetõ sk.