Sajtótájékoztatón jelentették be az NJSZ nemzeti vagyonvédelmi munkacsoportjának megalakulását

március. 6. 2009. 10:10 Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport

Emberjogi válsághelyzet dúl 2006 ősze óta Magyarországon. Az emberi jogok alapvetően sérülnek, ezért a Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2004-es megalakulása mellett létrehozták a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) 2008-ban, melynek célja, hogy jogászokkal együttműködve védjék az emberi jogokat hazánkban – mondta Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezető elnöke 2009. január 28-án Budapesten, a Gong Étteremben tartott sajtótájékoztatón.

Bencze Izabella jogász, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató helyettese bejelentette: – A nemzeti vagyon az állam tulajdona. Mindannyiunké, sőt a határon túli magyaroké is, mert elődeik is dolgoztak e Hazáért. Jelenleg mi lett a nemzeti vagyon sorsa? – tette fel a kérdést a jogásznő, majd meghökkentő választ adott: – Az elmúlt húsz esztendő alatt a 100%-ú állami tulajdon 10% alá süllyedt. Európában ez egyedülállóan alacsony. Az Állami Számvevőszék 2003-as jelentése leszögezi: – 1990-2003 közötti privatizáció eredményeképp – 2003-as értéken számolva – 4000 milliárd Ft vagyon sorsa követhetetlen, vagyis eltűnt. Elemzők szerint 1987-2008 között mai értéken számítva 10-12 000 milliárdnyi vagyont loptak el azok, akik a privatizáció közelében lehettek. Ha ez az összeg az állami háztartás bevétele lenne, gazdag ország lehetnénk – hangsúlyozta a szakértő.

Morvai Kriszina és Bencze Izabella

Bencze Izabella bejelentette: – A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai felvállalták, hogy a nemzeti vagyon sorsáért aggódók fogjanak össze, és tegyék meg a megfelelő lépéseket. A nemzet vagyonához kötődő jog ugyanis a civilek joga is. Ennek értelmében két munkacsoportot hoztak létre: a restitúciós és a kodifikációs munkacsoportot.

– A munkacsoport egyrészt a múltban elkövetett, a nemzeti vagyon elherdálását eredményező jogsértéseket kívánja feltárni és orvosolni, másrészt a jövőre nézve a megmaradt nemzeti vagyon védelmének jogi kereteit fogja kidolgozni és érvényesülésüket kikényszeríteni. A jogellenes privatizációs ügyletek felülvizsgálata érdekében próbapereket indítanak majd – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, illetve egyes esetekben büntető feljelentések megtételére kerül majd sor, továbbá átfogó jelentést készítenek.

Mentes Norbi, Sziva Balázs, Gőbl Gábor, valamint Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás

A munkacsoport az ecuadori példát figyelemre méltónak tartja, ahol a megválasztott elnök teljesítve választási ígéretét nemcsak felfüggesztette a dél-amerikai ország törvénytelen külső adósságainak fizetését, hanem bíróság elé állítja az országot eladósító mintegy 200 felelőst, köztük nyolc volt elnököt – mondta Gaudi-Nagy Tamás, aki rámutatott: – A külső államadósságok és nemzeti vagyonvesztés eredetét és jogosságát vizsgáló bizottság egy amerikai ügyvédi iroda segítségével készítette jelentését, amely az elmúlt 30 év vagyonvesztését és államadósság keletkezésének hátterét vizsgálta ki. A jelentés szerint 1976 és 2006 közötti időszakban a felelősök hamis ideológiára hivatkozva indokolták meg a külföldi kölcsönök és hitelek felvételét, továbbá közvagyon eltulajdonítás, hűtlen kezelés, irathamisítás, tiltott vagyonszerzés stb. a súlyos vád ellenük. A megnevezettek már nem hagyhatják el az országot és vagyonukat sem adhatják el.

– A lopott holmi visszajár – hangsúlyozta Morvai Krisztina, aki Lop-stop munkacsoportnak nevezte a hazai vagyont elherdálók további lopási folyamatát megakadályozó munkacsoportot. Morvai Krisztina büntető jogász hozzászólásában elmondta: – Magyarország jövője attól függ, mennyire tudjuk megértetni, mi a különbség egy rabszolga sorsba kényszerített- , és egy szabadságban élő ország között. Hangsúlyozta: a nemzeti szellemű emberi jogok védelmezői ellenszélben kénytelenek küzdeni az igazságért, hisz hazánkban ma szélsőségesnek, erőszakosnak tüntetik fel azt, aki kiáll az emberi jogokért. Ennek ellenére a jogvédő asszony fontosnak tartja, hogy a fiatalok is megértsék és megtapasztalják, mennyire fontos a szabadság.