A választások jogi értékelése

május. 30. 2006. 2:02 Választás 2006

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány nemrég lezajlott választások során több lépést tett a választások tisztaságának megőrzése érdekében. Jogsegélyszolgálatunkhoz több tucat választási visszaéléssel kapcsolatos bejelentés érkezett, amelyek tárgyában szakszerű segítséget adtunk a megfelelő jogorvoslatok benyújtásához. Több beadvánnyal fordultunk az Országos Választási Bizottsághoz. Részben a láncszavazások és szavazatvásárlásos választások megakadályozása ügyében írt javaslataink alapján az OVB állásfoglalásokat fogadott el: az adatrögzítő és adathordozó eszközök a szavazatszámláló bizottságokban történő használatáról és a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre vitelének tilalmáról. A kettős és többes szavazás kizárását célzó beadványunk azonban nem vezetett sikerre.
A mostani választások is igazolták, hogy a magyar választójogi rendszer még mindig számos problémával küzd, a választási tisztaság garanciális eszközrendszere fogyatékos, a jogellenes választói akaratbefolyásolás igazán hatékony szankcionálása hiányzik.

Néhány anomália dióhéjban. A hatályos magyar választási jogszabály szerint csak azok a magyar állampolgárok élhetnek választójogukkal, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, tehát a határon túl élő magyar állampolgárok nem szavazhatnak. Mindez főleg a nyugati és amerikai diaszpórában élő magyar állampolgárok tömegeit érinti, akiket jórészt a kommunista rendszer üldözött el és az anyaország iránt felelősséget éreznek. A mostani választásokon nyílt először lehetőség arra, hogy legalább már azok a választópolgárok szavazhattak, akiknek lakhelye Magyarországon van, de a szavazás idején külföldön tartózkodnak, ezzel a lehetőséggel több mint nyolcezren éltek. A Magyarországon lakhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú uniós polgárok (pl. egy tősgyökeres német, szlovák vagy szlovén) pedig szavazati joggal rendelkeznek a helyi önkormányzati és európai parlamenti választásokon. Választójog illeti többek között a határon kívül élő olasz, lengyel és horvát állampolgárokat, tehát számos európai példa igazolja azt, hogy az állampolgárság szerves része a választójog, amelynek lakhelyhez kötése ellenkezik az európai kultúrnemzetek által elfogadott és vallott alapelvekkel. Amíg ez nem változik meg, addig a mindenkori magyar választások eredményei nem tekinthetők teljes értékűnek, legitimnek.

Elfogadhatatlan, hogy míg a külföldön élő magyar állampolgárok nem szavazhatnak, addig az országon belül bárki átjelentkezhet minden indok nélkül egy, a lakhelyéhez képest másik – akár szomszédos – választókerületbe szavazni és ezzel – megfelelő szervezettség esetén – döntő mértékben lehet manipulálni a választási eredményeket. Az pedig különösen kétségessé teszi a magyar választási rendszer tisztaságát, hogy az Alkotmánybíróság már 1991-ben kimondta, hogy alkotmánysértő az, hogy lakhelyéről máshova átjelentkező választópolgár nem a lakhelye szerinti jelöltekre szavazhat, hanem a bejelentkezési hely szerinti jelöltre és listára. A jelenlegi választási szabályok pedig azt sem nem zárják ki, hogy az aki az első fordulóban olyan választókerületben szavazott, ahol érvényes és eredményes volt a választás, az – még az első forduló előtt kapott igazolás birtokában – a második fodulóban egy másik választókerületben szavazzon, és ezzel két képviselő megválasztásában vegyen részt.

Aggályos a kopogtatócédulás rendszer és az 5 %-os választási küszöb is, mert ez ahogy látható jelentős számú választót foszt meg az arányos parlamenti képviselettől.

Amíg ezek a súlyos anomáliák nem kerül megszüntetésre, addig szabad és demokratikus, európai normáknak megfelelő választásokról nem lehet Magyarország tekintetében beszélni.