A+ | A- | Alap
2017. szeptember 20.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Videók és Képek


Milyen ma erdélyi magyarként élni? (videóval) PDF Nyomtatás E-mail
2017. július 04.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. tavaszi erdélyi nemzeti jogvédő, jogi monitorozó útján beszélgettünk dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem, mit lehet és kell tenni a jogfosztottság ellen. A két helyi programunk közötti érzelmileg is felkavaró beszélgetés résztvevői: dr. Menyhárt Gabriella, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Jánossy Mária ügyvéd (Los Angeles, Egyesült Államok), dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, dr. Bene Gábor jogász és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

 
Gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti-e Magyarországot az EU migráció-ügyben? A délvidéki magyarok jogainak biztosítására kötelezte az EU Szerbiát- vétót, amíg az önrendelkezési joguk nem teljesül! (Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése) PDF Nyomtatás E-mail
2017. június 22.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Folyamatos a fenyegetőzés az európai uniós források megvonásáról, gyakorlatilag Magyarország gazdasági térdre kényszerítéséről. Bekövetkezhet-e az, hogy meg kell hajolunk az Európai Unió akarata előtt, és teret kell engednünk a tömeges bevándorlásnak? Amennyiben lehetséges ez a forgatókönyv, akkor hogy tudjuk megakadályozni ennek bekövetkezését? Mit kell tudni a Magyarország melletti szolidaritási mozgalomról, amelyet dr. Morvai Krisztina indított? A másik téma: hogyan biztosítható, hogy az Európai Unió által Szerbia számára megszabott kötelezettségek - a délvidéki magyarok jogvédelme érdekében - valósággá válnak? Hogyan tudják segíteni a különböző érintett és érdekelt erők - így a magyar kormány, a magyarországi és délvidéki civil és jogvédő szervezetek, valamint politikai pártok - az Európai Unió által a nemzeti közösségekre vonatkozóan megszabott kötelezettségek tényleges teljesítését és érvényre juttatását? Erről a két témáról beszélgetett dr. Morvai Krisztina EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Európai Parlament 2017. júniusi plenáris ülésén történtek kapcsán Strasbourgban. További részletek a videó után:

A beszélgetésben szóba kerülnek többek között az EU migráns betelepítést egyre erőteljesebben követelő diktatórikus lépései és az ezzel szembeni ellenállás fontossága, továbbá a délvidéki magyarok jogfosztottsága, a szerb EU csatlakozás jelentette történelmi lehetőség önrendelkezésük kiharcolása érdekében a most zajlott jelentés vita fényében és az EU értékválsága.

Éppen erre az ülésre időzítette a Bizottság annak bejelentését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország. Lengyelország és hazánk ellen a migráns áthelyezési kvóta nem teljesítése miatt, amiért súlyos bírsággal is sújhatják az ellenálló államokat. Krisztina az erről szóló vitában a világméretű szolidaritási mozgalom megindítását jelentette be azt kérve a jóakaratú emberektől, hogy Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez címzett levelekkel tiltakozzanak a kötelezettségszegési eljárás ellen, támogassák hazánkat magyar termékek vásárlásával, hazánkba utazással, amely az EU felelőtlen bevándoroltatási politikája miatt az egyre inkább a káosz felé sodródó Nyugat-Európához képest a béke szigete. Juncker nem válaszolt, sértődötten kivonult az ülésteremből...

Az Európai Parlament 2017. június 13-i ülésén vitatta meg Szerbia EU csatlakozási folyamatát értékelő éves jelentést, amely ezúttal is alapvetően dicséri Szerbia előrehaladását a jogállamiság és a koppenhágai kritériumok teljesítése terén, bár az etnikai "kisebbségek" kapcsán enyhe kritikát is megfogalmazott. Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a vitában felszólalásában rámutatott arra, hogy a kritika nem elég, mindaddig vétót kell emelni Szerbia EU csatlakozása ellen, amíg nem biztosítja a végveszélyben levő kb 300.000 délvidéki magyar önrendelkezési jogát és őshonos közösséghez méltó életfeltételeit. Kiemelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal idén teljesített monitorozó úton szerzett saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy Szerbiában nem érvényesülnek a délvidéki magyarság alapvető jogai, így a nyelvhasználat joga sem, még az elsöprő magyar többségű településeken sem. Ég és föld a különbség a jogszabályok és valóság között, mélységi és rendszeres ellenőrzés nélkül semmi garancia nincs arra, hogy a délvidéki magyarok helyzete érdemben javuljon végre. A szavazás előtt Krisztina eljuttatta az összes képviselőnek Bozóki Antal árnyékjelentésének angol nyelvű összefoglalóját. illetve a zentai rendőrségen és az óbecsei bíróságon forgatott tényfeltáró, leleplező, jogfosztást igazoló angol feliratozással ellátott dokumentumfilmeket. A jelentést végül megszavazta az EP, de Krisztina, Balczó Zoltán és Kovács Béla mellett 146 képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament ugyanezen a napon tárgyalta Koszovó EU csatlakozásáról szóló jelentést. Krisztina felszólalásában arra a kettős mércére mutatott rá, hogy míg Koszovó tekintetében az EU megköveteli a délvidéki magyarokhoz képest feleakkora lélekszámú észak-koszovói szerbek számára a területi autonómiát, addig ez a délvidéki magyaroknál fel sem merül, sürgette ennek a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetését.

 
Trianon mérge ma is hat: jogfosztott magyarok a Délvidéken -Morvai és Gaudi a zentai rendőrségen (dokumentumfilm) PDF Nyomtatás E-mail
2017. június 06.

97 évvel a trianoni diktátum után már teljesen egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet!

A mai nemzeti gyásznapon megállapítható, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. A trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza az  általam írt és a mai II. Trianon menet  során ismertetett, és ott közfelkiáltással elfogadott petíció, amelyet Nyers Csaba a  jövő héten benyújt az igazságügyi miniszterhez. A petíciót és rendezvényről szóló tudósítást rövidesen közzétesszük.

Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken. Erre szolgál bizonyságul az idei április 20-23 közötti délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon a zentai rendőrségen készített dokumentumfilm. (készítette: Almási Lajos, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás)

Hogyan nyomják el a saját adójukból fenntartott közintézményekben a délvidéki magyarokat? A még ma is 80%-ban magyar lakosságú Zentán a rendőrség épületében jártunk dr. Morvai Krisztina EP képviselővel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő, monitorozó csoportjával. Megállapítottuk, hogy a hivatalos ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok csak szerb nyelven állnak rendelkezésre, azokat az ügyintéző tölti ki, és mintegy „gyermekként” kezelve a magyarokat, velük csupán aláíratják az ügyintéző által kitöltött szerb dokumentumokat. A magyar nyelven tökéletesen beszélő ügyintézők is - állítólag megfélemlítettségükben - szerbül kommunikálnak a magyar nyelvű lakosokkal, akik Délvidéken születtek, és szülőföldjükön joguk lenne magyarként élni és magyarul beszélni. Maguk a szerb jogszabályok is előírják, hogy a legalább 15%-ban magyar lakosságú településeken kötelező a kétnyelvű ügyintézés biztosítása, ez nincs így. A nyelvi tájkép döntően szerb, a rendőrség parancsnoka szerb, aki intézkedés alá vont minket a tájékozódás miatt. A videofelvételből képet kaphatunk az elszakított területen élő magyarok sorsáról, jogfosztottságáról - az EU tagságra törekvő Szerbiában. Nem szabad ugyanazt a bűnt elkövetni, mint Románia esetében, ahol feltétel nélkül, az erdélyi magyarság önrendelkezésének kikényszerítése nélkül támogatta az akkori magyar vezetés a csatlakozást. Szerbia európai uniós csatlakozását mindaddig meg kellene vétóznia hazánknak, amíg az őshonos délvidéki magyar nemzeti közösség egyéni és közösségi jogait a szerbek magas szinten nem biztosítják, de határkérdést is fel kell most már vetni, illetve a békediktátumok érvénytelenségét!

NEM! NEM! SOHA! Vesszen Trianon! Igazságot Magyarországnak!

Budapest, 2017. június 4.

Honfitársi üdvözlettel. dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

 
MORVAI A DÉLVIDÉKI MAGYAROKÉRT AGGÓDIK PDF Nyomtatás E-mail
2017. április 13.
magyaridok.hu

Minden, ami nem a délszláv jelleget erősíti, állambiztonsági kockázatot jelent Szerbiában – mondta el Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője az Árnyékjelentés című könyv bemutatóján. A képviselő hamarosan monitorozó-körútra indul a Délvidékre, ahol felméri az ott élő magyarok nemzeti önrendelkezésének állapotát és azt, hogy milyen esetleges diszkriminá­ciót tapasztalnak.


Forrás: MTI

Az EP képviselője úgy vélte: amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nem az európai normáknak megfelelően él a Délvidéken, addig Magyarországnak meg kell vétóznia Szerbia uniós csatlakozását. Morvai Krisztina és a könyv szerzője, Bozóki Antal Szerbia csatlakozása feltételeként szabná, hogy biztosítsák a balkáni országban élő mintegy háromszázezer fős magyar közösség teljes körű nemzeti önrendelkezését, területi autonómiáját és a magyar nyelv használatát.
A válság jeleként említették, hogy Szerbiában sorra szűnnek meg a magyar nyelvű rádióadók, mert privatizálják őket.

– Ha ki kell állnunk a határon túli magyarok jogaiért, akkor felül kell emelkednünk a pártkülönbségeken, hiszen csak egységes állásponttal lehet megvédeni, illetve erősíteni az autonó­miát – hangsúlyozta.
Bozóki Antal elmondta: az EU-hoz való csatlakozáshoz szükséges jelentést a szerb állami hivatal írja, az ottani Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt a megalkotásában, ezért az nem ad hiteles képet. A fő problémák között említette az országban lévő 31 százalékos munkanélküliséget, az 1,3 millió szegénységben élő embert, valamint a népességfogyást, amely a magyarlakta területeken a legnagyobb arányú. Ezek közül egyet sem említ a szerb jelentés.
Bozóki javaslata szerint minden évben helyzetjelentést kellene készíteni a határon túl élő magyarokról, hiszen pontos tények, adatok nélkül az EP-ben sem lehet érdemi vitát folytatni. A könyvből angol nyelvű összefoglaló készül, amelyet Morvai Krisztina elküld majd az európai parlamenti képviselőtársainak.
 
2006: megverték, megalázták, a bv-seket pedig el sem marasztalják PDF Nyomtatás E-mail
2017. február 11.

(A Hír Tv korrekt tudósítása Dukán Dániel 2006 őszi előzetes letartóztatása miatti február 9-i ítéletről, saját összefoglalót rövidesen közzéteszem - GNT) 

Egymillióról kétmillió forintra emelte a kártérítés összegét Dukán Dániel ügyében a Fővárosi Ítélőtábla. A férfi a 2006. őszi brutális rendőrségi fellépés miatt követelt eredetileg hét és fél millió forintot.

A gyurcsányi öszödi beszéd kiszivárogtatása utáni tiltakozások idején százakat bántalmaztak és ítéltek el jogszerűtlenül. Dukán Dánielt is a fővárosban állították elő 2006. szeptember 19-én, amikor egy szórakozóhelyről tartott hazafelé. Gyorsított eljárásban, két hét alatt letöltendő börtönt kapott, de a döntést végül 2013 novemberében semmisnek mondták ki. A meghurcolt egyetemista azóta perel. Hét és fél millió forintos kártérítést követel.

Az egymillió forintot kettőmillió forintra felemeli – közölte a csütörtöki tárgyaláson Világhyné Böcskei Terézia tanácselnök. Vagyis a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéssel megemelte az elsőfokú bíróság által odaítélt összeget.

„Azt kell mondjam, hogy az eddigi folyamatos kudarcok és csalódások után mind az igazságszolgáltatásban, mind azokban a bírókban, akik a perekben ítélkeztek, azért némi javulást véltem felfedezni. Ahogy az indoklásban is nagyjából racionális érvelést hallottunk. Viszont az összegszerűség tekintetében el lehet dönteni, mennyire jogos az, hogy valaki nyolc óráért mondjuk egymilliót kap, tizenegy napos fogva tartásért 1,6-et, nekem pedig harmincöt napért, brutális körülmények között, tíz év után kettőt. Talán itt az arányosság nem állta meg a helyét” – nyilatkozta Dukán Dániel.

Ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás azt mondja, hiába fogadták el a semmisségi törvényt a 2010-es kormányváltás után, az ügyfelének ez nem jelent megoldást.

„A bíróság kifejezetten azt mondta, hogy a kártérítést megállapító rész, a jóvátételi rész tévesen vagy pontatlanul került megfogalmazásra. Hozzáteszem: én ezt annak idején országgyűlési képviselőként kritizáltam is, szerettem volna pontosabb megfogalmazást, így most ennek nyomán a büntetés-végrehajtási intézetek, ahol szörnyű dolgokat kellett átélnie Dukán Dánielnek, mentesültek a felelősség alól. De nem adjuk fel, és megpróbáljuk folytatni. A rendőrséggel szembeni ügyet is elvisszük a Kúria elé” – nyilatkozta Gaudi-Nagy Tamás, Dukán ügyvédje.

Ha ott sem érnek célt, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Videó itt.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

Eredmények 1 - 9 / 42
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem