A+ | A- | Alap
2017. december 15.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Videók és Képek


Felvidéki magyarok emberi jogait monitorozó útra indul a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Morvai Krisztinával PDF Nyomtatás E-mail
2016. november 16.

2016. november 17-20 között emberi jogi monitorozó körútra megyünk Felvidékre dr. Morvai Krisztina független EP képviselővel (Krisztina úttal kapcsolatosan kiadott közleménye itt lvasható), nemzeti jogvédő bajtársunkkal és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászaiból, szakértőiből és médiamunkatársaiból álló delegációjával.

Az út célja a felvidéki magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogaik érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes szlovák hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése. Hasonlóan az idén márciusban teljesített sikeres erdélyi-partiumi jogvédő, monitorozó utunkhoz, itt is szeretnénk dokumentálni és bemutatni az egyéni és kollektív emberi jogok megsértését a magyarság vonatkozásában. A misszió során tapasztaltakról emberi jogi tájékoztatást és tényfeltáró dokumentumfilmeket készítünk. Három helyszínen nyilvános, tájékozódást szolgáló fórumot is tartunk: Dunaszerdahely- november 17. 18.00, Révkomárom – november 18. 18 óra, Gömörpéterfala (Baranta völgy)- részletek a plakáton. Több helyszínen szakmai megbeszéléseket tartunk helyi közösségi aktivistákkal, vezetőkkel, jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal.

Az Európai Unió Tanácsának jelenlegi elnöke Szlovákia, egy olyan állam, ahol több százezer magyar jogfosztottságban él. A szlovák elnökség indulásakor idén júliusban az Európai Parlamentben Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke gátlástalanul szembedicsérte Szlovákiát a magyarok "rózsás" helyzete miatt. Erre felhívásunkra számos felvidéki magyar tiltakozó petíciókkal válaszolt. Most mi megnézzük mi a valóság.

Tény, hogy a felvidéki magyarságot is megilletik az egyéni és közösségi jogok, az önrendelkezés és kívánjuk, hogy minden magyar testvérünk Felvidéken és minden más elszakított területen mielőbb élvezhesse az őshonos nemzeti közösség tagjaként őt megillető nemzetközi egyezmények által is garantált egyéni és közösségi jogokat ! A Benes-dekrétumok, a magyarellenes állampolgársági, nyelvtörvény és más jogtipró jogszabályok eltörlése, továbbá a dél-felvidéki magyar lakta területek elleni negatív diszkrimináció megszüntetése előfeltétel, a területi autonómia biztosítása pedig alapfeltétel. Ebben Szlovákiának végrehajtó, garantáló, az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak a magyar állammal együtt pedig kikényszerítő szerepe van. Hazánkban alkotmányos államfeladat az elcsatolt magyarság önrendelkezési törekvéseinek támogatása. Ezen célokért sokunknak kell sokat tenni a cselekvő hazafiság jegyében!
Ezúton kérem felvidéki honfitársainkat arra, hogy aki tud beszámolót és hiteles bizonyítékokat szolgáltatni magyarellenes jogsértésekre, hátrányos megkülönböztetésre, munkánk segítése érdekében küldjön nekünk erről tényekkel, adatokkal alátámasztott tájékoztatást az Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges és a Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges drótposta címekre és/vagy jöjjön a fent megjelölt fórumainkra és ossza meg velünk személyesen tapasztalatait.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu

 
Főhajtás 1956 és 2006 hőseinek, áldozatainak PDF Nyomtatás E-mail
2016. október 24.
Ma, 2016. október 23-án délelőtt a Hazatérés Templomában lélekemelő istentisztelet keretében avattuk fel a a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak és ellenállóinak emléktábláját ifj. Hegedűs Lóránt tiszteletessel, Morvai Krisztinával és Nagy Lászlóval, a 2006 őszi rendőrterror egyik szemkilőtt áldozatával. Nem felejtünk és nem adjuk fel az igazságtételi küzdelmet! Ezért összegeztük a most könyvben kiadott és október 21-énbemutatott jelentésünkben, a tíz éve tartó 2006 ősze kapcsán folytatot nemzeti jogvédő küzdelmünket és az igazságtételre váró feladatokat.
Különleges érzés volt 2006-os bajtársakkal és hazafiakkal együtt megélni ezt a pillanatot. Eközben a terror felelősei szabadlábon gyűlölködtek,szabadságjogokra hivatkozva önkényt emlegettek és hatalomátvételért acsarogtak... Mi folyik itt ?

Jogvédő bajtársakkal és hazafiakkal a ma avatott 2006 őszi emléktábla előtt

Késő délután pedig a 60 évvel ezelőtti 1956-os szabadságharcot követő megtorlás több száz áldozata előtt tisztelegtem a Kozma utcai temetőben. 301-es parcellánál és a kommunista terror 1945 utáni áldozatai előtt a 298-as parcellánál.
A nemzet szabadságáért küzdők elleni terror egy tőről fakad. Az 1956 utáni megtorlás bűnösei megúszták, eddig a 2006 őszi rendőrterror és leszámolások felelősei is, de azon vagyunk, hogy már ne sokáig. Aki büntetlenségüket helyesli, eltűri vagy elősegíti maga is az önkény támogatója.

Legkisebb fiam, András gyergyát gyújt az áldozatoknak
 
Mérsékelt kártérítés és rendőri vegzálás 10 év után a 2006 őszi meghurcoltnak PDF Nyomtatás E-mail
2016. október 07.

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Az összeg egyharmada az igényelt jóvátételnek, emiatt fellebbez a jogsértett. Dacára annak, hogy 2006 őszi elítélését három éve semmissé nyilvánította a bíróság a mostani ítélet másnapján otthonában a készenléti rendőrök arról faggatták, hogy mit csinált a múlt heti Teréz körúti robbantás idején. Ez arra utal, hogy a megsemmisített elítélése ellenére a nevét mai napig nem törölték a nyilvántartásból. A jogtalan vegzálás miatt panasszal és kárigénnyel él a fiatalember, akit eljárásai során dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képvisel.

A Turul TV ítéletről és annak értékeléséről szóló videós tudósítása itt látható, az ügy további részletei a videót követően olvashatók:

Tovább...
 
Gaudi-Nagy Tamás: Jogerősen felmentettek a Pásztor-féle koncepciós perben PDF Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 24.

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy a Fővárosi Törvényszék mai napon (2016. szeptember 23.) hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól.

A dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szeptemberi elsőfokú ítéletét egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az első fokú bíróság a tényállást helyesen és hiánytalanul állapította meg, indokolási kötelezettségének eleget tett és jogilag megalapozott következtetéseket vont le.

Az elsőfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, sőt megismételt eljárást kért, mivel szerintük nem vizsgálták kellő alapossággal felelősségemet. Ezért kellett megvívni most másodfokon a csatát.

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért (Krisztina mai közleménye itt olvasható), illetve a háromtagú bírói tanács bíráinak a jogászi esküjükhöz hű, bátor döntésért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom, nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem! Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem! Az érintett rendőri és ügyészi szervek szégyene, hogy idáig juthatott ez az ügy, amely során az egyik vádlottat két hónapra előzetesbe helyezték, a másik nőt, aki a tüntetés rendezője volt két napra őrizetbe vették. Örömteli, hogy egyre több bíró van, aki képes és kész a törvényességnek és az igazságosságnak egyszerre érvényt szerezni.

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Sűrű volt ez a hét: tegnapelőtt a 2006 őszi megtorlásban részes egyik ügyésszel kapcsolatos képviselői igazságbeszédem miatti koncepciós vád terheltjeként álltam büntetőbíróság előtt, tegnap pedig 2009. július 4-én 86 meghurcolt gárdista és hazafi kártérítési perében küzdöttem az eddig még elmaradt jóvátételükért. Valami itt nagyon nincs rendben...

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
www.gaudinagytamas.hu

 
Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult PDF Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 18.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult.

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt.

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak.

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek.

Ez a döntés a sajtó szabadságát, a közhatalmi szervek átláthatóságát és a bírósági tárgyalások nyilvánosságát súlyosan sérti, amelynek beláthatatlanul káros következményei lehetnek, amelynek az adójukkal az állami szerveket működtető és hiteles tájékoztatásra jogosult polgárok lehetnek a kárvallottai. A Pp. 134/A. § (3) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel”.

Ugyanis a rendfenntartó tevékenysége során államigazgatási jogkörben polgároknak okozott kár miatti kártérítési perben a rendőrség nem magánfélként vesz részt, hanem állami szervezetként. Közfeladat ugyanis a közrend biztosítása, az ennek során elkövetett emberi jogi jogsértések miatti helytállás, így a rendőri szervezeteket és az érdekükben eljáró képviselőket is állami feladatot ellátó, e feladatkörben eljáró személynek kell tekinteni, akik tevékenysége, képmása a sajtó által jogszerűen bemutatható kell legyen. Az adófizetőknek jogukban áll megtudni, hogy az adóforintjaikból működő állami szervek jogi képviselői hogyan végzik munkájukat a nyilvános perekben. A közhatalmi szervek nyilvánosságtól elzárt működése nem egyeztethető össze a demokratikus és átlátható jogállam követelményével.

A polgári perrendtartás kép- és hangfelvétel készítésre vonatkozó szabályainak törvényalkotó által egyértelműen meghatározott rendszerét önkényesen átszabó, és az állami szervezetek, illetve képviselőik tevékenységének átláthatóságával kapcsolatos szabályokat sérti ez kúriai döntés, amellyel a legfőbb bírói fórum a felvétel készítést jogellenesen megtiltó bíró és a bemutathatatlansághoz ragaszkodó rendőri jogtanácsosok oldalára áll a törvényesség érvényesítése helyett. Rendkívül fontos, hogy az új polgári perrendtartás ezen a héten indult parlamenti jogalkotása során a nyilvánosságot védő és az ilyen téves bírói döntéseket egyértelműen kizáró rendelkezés kerüljön elfogadásra az állami szervek perbeli tevékenységének szabad bemutathatósága érdekében, mert ez közérdek.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

Eredmények 10 - 18 / 45
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem