A+ | A- | Alap
2017. június 23.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Videók és Képek


Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult PDF Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 18.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult.

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt.

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak.

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek.

Ez a döntés a sajtó szabadságát, a közhatalmi szervek átláthatóságát és a bírósági tárgyalások nyilvánosságát súlyosan sérti, amelynek beláthatatlanul káros következményei lehetnek, amelynek az adójukkal az állami szerveket működtető és hiteles tájékoztatásra jogosult polgárok lehetnek a kárvallottai. A Pp. 134/A. § (3) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel”.

Ugyanis a rendfenntartó tevékenysége során államigazgatási jogkörben polgároknak okozott kár miatti kártérítési perben a rendőrség nem magánfélként vesz részt, hanem állami szervezetként. Közfeladat ugyanis a közrend biztosítása, az ennek során elkövetett emberi jogi jogsértések miatti helytállás, így a rendőri szervezeteket és az érdekükben eljáró képviselőket is állami feladatot ellátó, e feladatkörben eljáró személynek kell tekinteni, akik tevékenysége, képmása a sajtó által jogszerűen bemutatható kell legyen. Az adófizetőknek jogukban áll megtudni, hogy az adóforintjaikból működő állami szervek jogi képviselői hogyan végzik munkájukat a nyilvános perekben. A közhatalmi szervek nyilvánosságtól elzárt működése nem egyeztethető össze a demokratikus és átlátható jogállam követelményével.

A polgári perrendtartás kép- és hangfelvétel készítésre vonatkozó szabályainak törvényalkotó által egyértelműen meghatározott rendszerét önkényesen átszabó, és az állami szervezetek, illetve képviselőik tevékenységének átláthatóságával kapcsolatos szabályokat sérti ez kúriai döntés, amellyel a legfőbb bírói fórum a felvétel készítést jogellenesen megtiltó bíró és a bemutathatatlansághoz ragaszkodó rendőri jogtanácsosok oldalára áll a törvényesség érvényesítése helyett. Rendkívül fontos, hogy az új polgári perrendtartás ezen a héten indult parlamenti jogalkotása során a nyilvánosságot védő és az ilyen téves bírói döntéseket egyértelműen kizáró rendelkezés kerüljön elfogadásra az állami szervek perbeli tevékenységének szabad bemutathatósága érdekében, mert ez közérdek.

 
125 év 17 hazafira - a nemzet arcul csapása a Budaházy justizmord: nem maradhat így! PDF Nyomtatás E-mail
2016. szeptember 10.

Hazaszerető emberként és nemzeti jogvédőként is sokakkal együtt megrázott, s felháborított a Budaházy György és 16 társa elleni törvénytelen és drákói elsőfokú ítélet. Sokéves nemzeti jogvédő és politikai küzdelem ellenére nem a 2006 őszi rendőrterror felelőseire, hanem 17 hazafira szabtak ki összesen 125 év szabadságvesztést. Budaházyra a legsúlyosabbat, 13 év fegyházat, aki ráadásul már ült előzetesben két és fél évet. Átlagosan fejenként ez több mint 7 év: annyi amennyit egy szimpla emberölésért adnak szokásosan. Itt emberélet veszélyben sem volt, de egy bizonyított terrorcselekmény sincs. A szolidáris erőmutatás is segíthetett abban, hogy végül nem kerültek előzetesbe a másodfokú ítéletig. A maratoni ítélethirdetést követően nyilatkoztam az ítéletről, Almási Lajos filmjén ez látható.

Döbbenetes volt szembesülnöm a tárgyalóteremben azzal, hogy az elvileg független és a törvényeknek alávetett, s a törvényességet minden körülmények között érvényre juttatni hivatott bírói tanács terrorcselekmény miatti ilyen súlyos elítélést alapozott az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokra dacára annak, hogy azok kapcsán – okkal - kétségeit és aggályait hangoztatta, a védelem érveit és bizonyítékait meg egyáltalán nem vette figyelembe. Magyarán törvénytelen ítéletet hozott. Pár napja még reményemet hangoztattam,hogy ez nem történhet meg Jogállamban ugyanis a kétséget kizáróan meg nem állapított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet, erről szólnak a büntetőeljárás garanciái, amelyeket most sutba vágtak. Ez után úgy tűnik, hogy már bárkivel bármi megtörténhet a bíróságokon, különösen politikailag kényes ügyben.

Megkerülhetetlen feladata lesz a másodfokú bíróságnak, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján.

Egyidejűleg pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára. 2012-ben még képviselőként a LMP-s képviselők akciója miatti közkegyelmi törvény módosítása útján kezdeményeztem ezt sajnos eredménytelenül. Ezt most önálló javaslatként mielőbb újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és figyelemfelhívó akciók kellenek.

A Gyurcsány-Bajnai rendszer mindent bevetett (pl. két terheltből fenyegetés és kényszer eszközével csikartak ki „beismerő vallomást”, bizonyíték manipulációk sorát követték el) annak érdekében, hogy hatalma megtartása érdekében terroristákat faragjon egy csapat hazafiból. A hét éve tartó eljárásban a 2010-es fülkeforradalom által megbuktatott önkényuralmi rendszer elleni hazafiakat a megbuktatott rendszer koholt bizonyítékai alapján az új rendszer ügyészsége helyezett vád alá és az új rendszer bírósága ítélte el. Mi zajlik itt? Hová jutottunk? Ez a justizmord a nemzet arcul csapása, nem maradhat így.

Budapest, 2016. augusztus 31. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 

nemzeti jogvédő

 
Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban (VIDEÓ) PDF Nyomtatás E-mail
2016. július 30.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

Almási Lajos videójában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismerteti az ügy részleteit. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat győzelemről kiadott közleménye itt olvasható.

 
Elment a Nemzet Hőse, Potyka bá PDF Nyomtatás E-mail
2016. május 11.
85 éves korában elhunyt vitéz Porubszky István, mindenki Potyka bája, a Nemzet Hőse, aki fáradhatatlanul és példaértékűen küzdött a Nemzet szabadságáért 1956-os szabadsághacosként, az emigrációban, majd ismét itthon hazafias fiatalok vezetőjeként, tanítójaként és a Gárda végsőkig hű, s elkötelezett tagjaként. Búcsúztatásán 2016. május 5-én sokan, de nem elegen voltunk ott a Kispesti Temetőben, akik tiszteltük, szerettük. Ravatalánál elhelyeztem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat koszorúját, amelyen ez áll: " A Nemzete Hőse vagy Potyka bá !" Pár perces személyes hangvételű beszédben idéztem fel örökké derűs, barátságos és igazságkereső személyét, aki rám is óriási hatással volt. Neki ajánlottam a másnapi gárdista per jogerős eredményét, amely neki is köszönhetően győzelemmel végződött . Egy bátor és elkötelezett harcossal megint kevesebben vagyunk, de mindig velünk lesz küzdelmeinkben!

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
 
Holnap 13 gárdista jóvátételéről határoz várhatóan jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla PDF Nyomtatás E-mail
2016. május 05.

Kedves Honfitársaim!

Engedjétek meg, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében ezúton hívjam fel a figyelmeteket egy rendkívüli jelentőségű nemzeti jogvédő per holnapi bírósági tárgyalására. 

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. május 6-án 10 óra 15 perckor tárgyalja 13 jogsértett gárdista kártérítési perét másodfokon. A nyilvános tárgyalás helyszíne: Fővárosi Ítélőtábla, 1027 Budapest, Fekete sas u. 3. fszt. VI. ajtószám alatti tárgyaló.

A mostani tárgyalás tétje, hogy jogerőre emelkedik-e a Fővárosi Törvényszéknek az ügyben tavaly szeptemberben hozott, gárdistáknak kedvező elsőfokú ítélete, amellyel fejenként átlagosan hétszázezer nem vagyoni kártérítést ítélt meg 13 gárdistának, akiket 2009. július 4-én az Erzsébet téren brutálisan megtámadtak rendőrök, lefújtak paprika spray-vel és jogellenesen előállítottak. A Bajnai kormány időszaka alatt történt kiemelkedő súlyú jogsértést a Kúria jogellenesnek nyilvánította, csakúgy mint az Országgyűlés Emberjogi Bizottsága által 2010. december 10-én elfogadott jelentés a 2002-2010 közötti időszak jogsértéseiről

A tárgyalás korábbi szakaszáról, az elsőfokú ítéletről itt olvashatók a részletek.

A jogsértett gárdistákat dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd képviselik.

Az ügy arra mutat rá, hogy a 2002-2010 közötti időszak jogsértéseinek áldozatait teljes körűen még a mai napig sem részesítették jóvátételben.

Ezt a küzdelmet és a tárgyaláson elérni kívánt eredményt a mai napon végső nyugalomra helyezett Porubszky István, ismert nevén, mindannyiunk által szeretett Potyka Bá, nemzeti hős, 56-os szabadságharcos és gárdista emlékének ajánljuk.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (wwwnjsz.hu) ügyvezetője

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

Eredmények 10 - 18 / 41
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem