A+ | A- | Alap
2017. július 20.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Videók és Képek


A Kúria a magyar csirketenyésztőket félmilliárddal megkárosító svájci cég javára döntött PDF Nyomtatás E-mail
2015. november 13.

A Kúria 2015. október 26-án hozott felülvizsgálati ítéletével úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. 

A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt megkárosított tenyésztők egy maroknyi elszánt csoportja 13 éve küzd igazáért, vezetőjük Völgyi Imre. A mostani csatát sajnos elvesztették, mert a Kúra azt állapította meg - tévesen -, hogy a károsultak elévülési időn túl nyújtották be keresetüket a svájci cég ellen annak megállapítása érdekében, hogy helytállással tartozik magyar leányvállalatának tetemes tartozásáért.Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

Kiss Endre Farkas videós tudósítása a tárgyalásról, az eset részletei a filmet követően olvashatók ezen cikkben.

A társasági törvény szerint pedig a felszámolási eljárás alatt kérheti a hitelező a bíróságtól, hogy állapítsa meg az uralkodó tag felelősségét, ha meghatározó befolyása okán az adós társaság tartósan hátrányos üzletpolitikája fizetésképtelenséget okoz. 

A felszámolás azonban még most sem zárult le jogerősen, így szó sem lehet késedelemről. A tenyésztőknek egyetlen fillér sem jutott eddig, közülük sokan tönkre mentek. A tartósan hátrányos üzletpolitika tényét igazságügyi szakértői szakvélemény igazolja.

"Csak az ügy és csak a törvény álljon lelki szemei előtt." olvasható a Kúria folyosóján Mailáth György kúriai elnöktől származó, jó bírókról szóló idézet. Vajon ez most miért nem érvényesült? 

De nincs még vége: az ügyvezető a régi társasági törvény szerint ugyanis felel a társaság tartozásaiért, ha visszaél a társaság korlátolt felelősségével. A svájci anyacég és magyar gyarmati leányvállalatnak ugyanaz az a svájci „üzletember” az ügyvezetője. A csalás miatti büntetőperben felmentett „derék” külföldi befektető- menedzser elleni pert a felszámolás jogerős befejezése után a károsultak megindítják. Nem adják fel. Jó volna, ha nem csak ők lennének ilyen kitartóak a gyarmatosítók elleni küzdelemben…

 

Budapest, 2015. november 13.

Honfitársi üdvözlettel:

 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

 
Budaházy jogerősen pert nyert a HVG és a Szombat c. zsidó lap kiadói ellen PDF Nyomtatás E-mail
2015. november 13.

Budaházy György jogerősen személyiségi pert nyert a Heti Világgazdaság c. hetilapot kiadó HVG Zrt. és a Szombat című zsidó havilap és portál  kiadója, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ellen. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. november 3-án helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, amely a két pervesztes felet fejenként kétszázezer forint és kamatai összegű (így összesen nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a hazafi javára, akit a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselt.

Az emlékezetes 2008. november 1-i dunaszerdahelyi tömeges magyarveréssel járó szlovák rendőrterror után a pozsonyi magyar nyelvű Új Szóban indult a mérkőzésen történtek kapcsán kifejezetten Budaházy Györgyöt lejáratni akaró sajtókampány, amelyet több hazai médium is, többek között a pervesztes alperesek is átvettek. Mivel több sértő és valótlan állítás tekintetében tévesen nem állapított meg jogsértést a bíróság, így a hazafi mérlegeli a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetőségét.

A 2009 óta Budaházy György ellen folyamatban levő terrorcselekményes koncepciós eljárás kapcsán indított  a hazafi elleni lejárató sajtókampány miatti személyiségi perekben rövidesen ítélet várható.

A videót  vágta Budaházy György, döntő részben Almási Lajos felvételei alapján.

 
Videós tudósítás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatójáról: Jelentés a 2006 őszi rendőrterrorról, Gergényi ítélet, jogi konferencia az illegális bevándorlásról, erdélyi magyarok elleni jogsértések és a Szabadság téri emlékmű eltávolítása PDF Nyomtatás E-mail
2015. november 13.

Almási Lajos videós tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján tartott sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató szöveges összefoglalója itt érhető el, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi Jelentésével együtt.

A nemzeti jogvédő bemutatták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat most közzétett, 2006 őszi rendőrterrorral foglalkozó Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. Emellett ismertették az illegális bevándorlással kapcsolatos jogvédő tevékenységüket és a december 5-ére tervezett bevándorlás-menekültügy tárgyú jogi-szakmai konferencia részleteit. Szó esett a Szabadság téren éktelenkedő szovjet emlékmű elmozdításának jogi lehetőségeiről és az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő küzdelmeikről.

A film részletes tartalomjegyzéke a filmet követően található ezen cikkben, illetve a film leírásában.

A film tartalomjegyzéke:

(0:00-0:26)

Dr. Galla János, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kurátora és Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja nyitotta meg a rendezvényt, tiszteletadást kérve a vérbe fojtott szabadságharc hőseinek.

(0:27-3:27)

Dr. Novozánszky Ilona a Nemzeti Jogvédő Szolgála elnöke felidézte az 1956 és 2006 közötti párhuzamokat, és kifejtette: bár felbecsülhetetlen hatású a szívós és eredményes nemzeti jogvédő munkájuk, különösen a 2006 őszi rendőrterror kapcsán, de megfelelő figyelmet sem a sajtótól, sem a kormányoktól nem kapnak.

(3:38-4:17)

Dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke beszélt a nemzeti jogvédők előtt álló feladatokról, az illegális bevándorlásról, továbbá emlékeztetett arra, hogy 1991-ben, éppen 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt. Ezt a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatta. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

(4:18-6:49 és 10:53-20:10)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismertette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas - 48 jogsértett esetleírását is tartalmazó - Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. (4:18-6:49 - a Jelentés lényegi megállapításai, 10:53-12:32 - A meghurcoltak védelme érdekében végzett nemzeti jogvédő munka összefoglalása, 12:33- 20:10- a felelősségre vonás érdekében kifejtett nemzeti jogvédő munka összefoglalása, a Gergényi ítélet értékelése)

(6:50-10:52)

Dr. Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja bemutatta a 2006 október 23-án a Kossuth térről és Alkotmány utcából jogellenesen kiszorított közel 200 tüntető kártérítése érdekében folytatott és máig tartó szívós nemzeti jogvédő jogi küzdelmet, mivel jogerős ítéletek ellenére a rendőrség nem hajlandó peren kívül jóvátételt adni.

(20:11- 26:00)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ismertette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos tevékenységét és a tervezett, az illegális migráció jogi vetületeiről szóló nemzetközi konferencia részleteit (biztos előadók: dr. Éva Maria Barki ügyvéd- Bécs , dr. Zétényi Zsolt ügyvéd- Budapest, dr, Szmodis Jenő adjunktus, ELTE - Budapest, dr. Jánossy Mária ügyvéd- USA, további előadók felkérése folyamatban). A sajtónyilvános konferencia december 5-én 10-15 óra között, a budapesti Aranytíz kultúrházban kerül megrendezésre, szeretettel várnak minden érdeklődőt. A rendezvényt közösen szervezik dr. Morvai Krisztina EP képviselővel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjával.

(26:01-32:26)

Dr. Zétényi Zsolt és dr. Gaudi-Nagy Tamás újságírói kérdésre részletesen bemutatták a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolításának jogi lehetőségeit és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat e téren hosszú évek óta kifejtett tevékenységét, megerősítve, hogy - a korábbiakhoz hasonlóan - jogvédelmet biztosít a Nemzeti Jogvédő Szolgálat azoknak, akiket az obeliszk megrongálása miatt vonnak eljárás alá.

(32:27-39-45)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás bemutatott végül egy csokrot az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő ügyeikből, amelyekben dr. Menyhárt Gabriella, erdélyi magyar ügyvéd, az NJSZ együttműködő partnere jár el. A csíksomlyói pólóárust azzal vádolják, hogy a tavalyi csíksomlyói búcsún árusított és a román rendőrség által bűnjelként lefoglalt ruhadarabokon úgymond fasiszta, uszító feliratok voltak fellelhetők, és mivel már korábban hasonló esetben pénzbüntetésre ítélték, most akár letöltendő börtönbüntetés is várhat rá. És hogy mik voltak ezek a „borzasztó” feliratok? „A magyar föld nem eladó”, „Adjátok vissza a hegyeimet”, és hasonló, elrettentő és kirekesztő irományokkal bíró ruhaneműk miatt várhatnak rács mögött töltendő évek a fiatalemberre. Szó volt a marosvásárhelyi piacon kétnyelvű terméktáblákat elhelyező magyar aktivista elleni koncepciós eljárásról, továbbá a tordaszentlászlói, nagyváradi és marosvásárhelyi jogi küzdelmekről a kétnyelvű magyar feliratok és magyar nyelvű ügyintézés érdekében. Röviden szó volt a szovátai Wass Albert szobor miatti büntetőügyről és székely zászló kifüggesztéséért ötezer lejre büntetett erdőszentgyörgyi polgármester ügyéről. Kifejezte elégedetlenségét, hogy az általa 2011-ben képviselőként kezdeményezett, jelentős közpénzből működő Kisebbségi Jogvédő Intézet olyan fontos ügyeket, mint a csíksomlyói pólóárus vagy a szovátai Wass Albert szobor ügye nem talált támogatásra érdemesnek, pedig az ilyen ügyekben való hatékony jogvédelem nyújtása érdekében hozta létre ezt a szervezetet az Országgyűlés.

 
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajótájékoztatója a 2006 őszi rendőrterrorról, az illegális bevándorlásról és az erdélyi magyarok elleni jogsértésekről PDF Nyomtatás E-mail
2015. november 13.

- Varga Moncsi (Hunhír.info ) cikke nyomán

A nemzeti jogvédők november 4-én ismertették nemzeti jogvédő munkájukat. Célpontban a 2006-os rendőrterror és az illegális bevándorlás, illetve a magyarellenes jogsértések az elcsatolt Erdélyben . Precedens értékű is lehet, ha valaki feljelentést tenne amiatt, hogy a budapesti migránsinvázió félelemkeltő volt, s emiatt jogsérelem érte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) még nem kereste meg senki ennek kapcsán - tudta meg a Hunhír.info Gaudi-Nagy Tamástól, az NJSZ ügyvezetőjétől.

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésben (48 jogsértett esetét is bemutatva) összefoglalta a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos nemzeti jogvédő munkáját, különös tekintettel a botrányos Gergényi-ítéletre. Tájékoztattak a bevándorlási válsághelyzettel adódott tevékenységükről is és a december 5-ére tervezett az illegális migráció jogi vetületeiről szóló konferenciáról . Novozánszky Ilona NJSZ elnök, Zétényi Zsolt ,a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke, Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető és Grespik László NJSZ elnökségi tag november 4-i budapesti tájékoztatójukon elemezték továbbá az elcsatolt erdélyi magyarok érdeksérelmeivel kapcsolatos ügyeket. Ügyvédi bőbeszédűségüket meghazudtolóan tömören és célratörően fogalmazták meg a lényeget. A rendezvényen megjelent többek között Budaházy György, Gonda László és Reiner Péter is. Zétényí Zsolt a rendezvény elején emlékeztetett arra, hogy éppen ezen a napon 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt, amit aztán a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatott. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

Novozánszky Ilona bevezetőjében arra utalt, hogy bár felbecsülhetetlen hatású a szívós és eredményes nemzeti jogvédő munkájuk, de megfelelő figyelmet sem a sajótótól, sem a kormányoktól nem kapnak.

A 2006-os események óta eltelt kilenc év során temérdek munkaóra, sok sikeresen lezárt kártérítési és felmentéssel végződött büntetőügy van a hátuk mögött, ám a felelősségre vonások még mindig nem történtek meg - emlékeztettek. Sérelmezték, hogy a Gergényi perben a gyenge ügyészi munkából, a gyenge vádból is a lehető legrosszabbat hozta ki a bíróság, ráadásul nem engedték sértetti jogi képviselői részvételüket a perben. Súlyos hiba volt, hogy sem az ügyészség, sem pedig a bíróság nem támaszkodtak a jogsértettek és nemzeti jogvédők bizonyítékaira.

Abszurdnak nevezték, hogy a bíróság szerint azért nem volt elöljárói intézkedés elmulasztása bűntett a rendőri vezetők tömeges rendőri erőszakot meg nem akadályozó ténykedése, mert az a szolgálati rendre és fegyelemre jelentős hátrány úgymond nem gyakorolt. Ez ellentétes a jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések sorozata által megállapított, rendőri vezetők mulasztásai szolgálati rendre és fegyelemre jelentős hátrányt gyakoroló hatását igazoló tényekkel. A megrovással megintett Gergényit és egy másik rendőrtisztet kivéve 12 vezető rendőr esetében tévesen csak az elöljárói intézkedés elmulasztása vétsége merült fel a bíróság szerint. Mivel ezen bűncselekmény büntethetősége 3 év, ezért az 2009-ben a bíróság szerint elévült, ami elfogadhatatlan.

Éppen emiatt munkájuk nem fejeződhet be, kilenc éve folyamatos feljelentésekkel bombázzák az ügyészséget (először már 2006 decemberben, majd legutóbb 2011-ban és 2012-ben), és a strasbourgi bíróságra is vittek ügyeket. Emellett pedig további közel 200 fő kártérítési ügyén dolgoznak, aki a 2006 október 23-i Kossuth téri és Nádor utcai jogellenes oszlatások kárvallottjai és akiknek nem hajlandó a rendőrség peren kívül jóvátételt adni. Képviselőjük Grespik László hangsúlyozta: „Az emberi jogoknak nincsen politikai hovatartozása, olyan legfeljebb csak az emberi jogvédőknek lehet.”

Kiemelték: büszkék arra, hogy kitartásuk, eredményességük és elkötelezettségük nélkül az áldozatok jelentős rész nem kapott volna jóvátételt, a koncepciós perekbe fogott tüntetők, civilek döntő többsége nem mentesült volna a fenyegető büntető, illetve szabálysértési következményektől, egyedül a felelősök szigorú megbüntetése hiányzik még, nem adják fel az igazságtételi küzdelmet. A Gergényi ítélet szerintük egyértelművé tette, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a kormány, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy a tíztől húsz évig terjedő szabadsávesztéssel büntetni rendelt terrorcselekmény miatti felelősségre vonásról a számos rendelkezésre álló bizonyíték és jelentés ellenére még mindig nem akar hallani az ügyészség, pedig a felelősségre vonás igazi terepét ez jelentheti a rendőri és politikai vezetők ellen, itt fel sem merülhet az elévülés.

Felhívták a figyelmet: az ilyen jellegű, nagyszámú jogsértés okozó állami és rendőrvezetői cselekmények esetén sokszor csak évek múlva következik be a felelősségre vonás. A halálos áldozatokkal és nagyszámú sebesülttel járó 1990-es bukaresti bányászjárás és az 1972-es északír véres vasárnap miatt éppen idén indult büntetőeljárás a felelősök ellen, így a felelősök nem dőlhetnek hátra nyugodtan, mindent meg fognak tenni az elszámoltatásuk érdekében- közölte Gaudi-Nagy Tamás.

A 2006 őszi rendőrterror kapcsán végzett nemzeti jogvédő munkáról, a kilenc év eseményeiről született részletes összefoglaló a világhálón megtalálható.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az NJSZ szeptember elején "A magyaroknak is vannak jogai! címmel felhívást tett közzé miszerint minden olyan magyar embernek jogvédelmet adnak, akik az iilegális bevándorlók által vagy rájuk tekintettel szenvednek el jogsérelmet . Jelenleg három - TASZ által feljelentett - hazafi ügyén dolgoznak, akiket jogosulatlan közbiztonsági tevékenység szervezésével gyanúsítanak, amiért internetes közösségi portálon arról leveleztek, hogy az inváziót meg kell állítani a jogos védelem és polgárok számára rendelkezésre álló jogszerű eszközökkel. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy nemrég megszüntettek egy hasonló címen indított eljárást egy olyan hazafi ellen, aki a mórahalmi alpolgármesternek a határ védelmére ajánlott segítséget. A nemzeti jogvédők emlékeztettek: 2006 őszéhez hasonlóan idén szeptember 16-án is terrorcselekmény valósult meg a röszeki határnál, de ezúttal magyar rendőrök ellen, aznapi közleményükben a nemzeti jogvédők elsőként ítélték el az illegális migránsok erőszakos akcióját, s neveztél terrorcselekménynek ami történt, a határvédelem szükségességét hangoztatva.

A Hunhír.info érdeklődésére, miszerint kereste-e meg a NJSZ-t állampolgár azzal, hogy benne a Budapesten, különösen a Keleti pályaudvar környékén zajló események félelmet keltettek, továbbá komoly közegészség- és járványügyi veszélynek volt kitéve, emiatt pedig jogsérelem érte, dr. Gaudi Nagy Tamás elmondta, még senki. Ám mint további faggatózásra megtudtuk, egy ilyen jellegű per indítása precedens értékű lehet.

Az NJSZ bejelentette: december 5-ére szakmai konferenciát hirdetnek a bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos jogi kérdések megvitatására, ahová komoly szaktekintélyeket, köztük külföldön élő, és a migrációval hosszú évek óta foglalkozó jogászokat is meghívtak. A fenti napon 10-15 óra között, a budapesti Aranytíz kultúrházban szeretettel várnak minden érdeklődőt. A rendezvényt közösen szervezik Morvai Krisztina EP képviselővel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjával.

Végül ismertették az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett jogvédő munkájukat. A legérdekesebb ügy egy pólóárus esete, akit Menyhárt Gabriella, erdélyi magyar ügyvéd, az NJSZ együttműködő partnere véd. Őt azzal vádolják, hogy az általa a tavalyi csíksomlyói búcsún árusított és a román rendőrség által bűnjelként lefoglalt ruhadarabokon úgymond fasiszta, uszító feliratok voltak fellelhetők, és mivel már korábban hasonló esetben pénzbüntetésre ítélték, most akár letöltendő börtönbüntetés is várhat rá. És hogy mik voltak ezek a „borzasztó” feliratok? Nos, „A magyar föld nem eladó”, „Adjátok vissza a hegyeimet”, és hasonló, elrettentő és kirekesztő irományokkal bíró ruhaneműk miatt várnak rács mögött töltendő évek a fiatalemberre. De szó volt a marosvásárhelyi piacon kétnyelvű terméktáblákat elhelyező magyar aktivista elleni koncepciós eljárásról, továbáb a tordaszentlászlói, nagyváradi és marosvásárhelyi jogi küzdelmekről a kétnyelvű magyar feliratok és magyar nyelvű ügyintézés érdekében. Ismertették röviden a szovátai Wass Albert szobor miatti büntetőügyet és székely zászló kifüggesztéséért ötezer lejre büntetett erdőszentgyörgyi polgármester ügyét is.

Gaudi-Nagy Tamás kifejezte elégedelenségét, hogy az általa 2011-ben képviselőként kezdeményezett, jelentős közpénzből működő Kisebbségi Jogvédő Intézet olyan fontos ügyeket, mint a csíksomlyói pólóárus vagy a szovátai Wass Albert szobor ügye nem talált támogatásra érdemesnek, pedig az ilyen ügyekben való hatékony jogvédelem nyújtása érdekében hozta létre ezt a szervezetet az Országgyűlés.

 
Gaudi a Lánchíd Rádióban a felháborító Gergényi ítéletről: " Nem úszhatják meg!" PDF Nyomtatás E-mail
2015. november 13.

A Lánchíd Rádióban 2015. október 31-én nyilatkoztam a 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében október 29-én született elsőfokú ítéletről, amellyel Gergényi és még egy rendőr megrovást kapott, 12 további vádlott elleni eljárást elévülés miatt megszüntették. Mindez sajnos nem lepett meg, de egyértelművé teszi, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a kormány, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében. A jogsértettek és nemzeti jogvédők azonban nem adják fel: az egykori politikai és rendőri vezetők nem úszhatják meg. Az interjúban ezeket kérdéseket elemzem Papp Endre kérdéseire válaszolva.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatót tart 2015. november 4-én 11 órától az Aranytíz Kultúrközpontban a 2006 őszi igazságtételi jogi küzdelemről és a mostani ítéletről a bevándorlás és erdélyi magyarok elleni jogsértések témái mellett.

verés

lövés

vádlottak

Gaudi Gergényi

Gyurcsány és gergényi

tüntetés

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

Eredmények 28 - 36 / 42
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem