Önkényes bírói verdikt: nem szabad a vélemény Köves Slomóval szemben

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. október 15-én hozott nem jogerős elsőfokú ítéletében a Köves Slomó rabbi által indított magánvádas büntetőeljárásban nyolc vádlott esetében megállapította, hogy elkövették a becsületsértés vétségét és egy év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott velük szemben. A vádlottak és védelem felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, így az ügy a Fővárosi Törvényszéken, másodfokon folytatódik. Ennek ellenére Köves Slomó szervezetének honlapja lezárt és megnyert ügyről, győzelmi jelentésként számol be. Almási Lajos érdekfeszítő videós tudósítása az ítélethozatali tárgyalásról. Az események írásbeli összefoglalója ezután olvasható.

Az ügy alapja egy olyan kép, amelyen Köves Slomó látható a "Zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre" felirattal. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azért tett feljelentést, mert a rendőrség és az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével kiderítette, hogy ezt a képet tucatnyi hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. Szerinte ez nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a kép közzététele nem bűncselekmény, mivel az egy kemény, radikális, de nem becsületcsorbító vélemény-nyilvánításnak minősül, amelyet a zsidó egyházi vezető közszereplőként tűrni köteles. Az utolsó tárgyaláson Köves Slomó tanúkihallgatása során tagadta, hogy közszereplő lenne. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a védőbeszédben kiemelte, hogy ez a megfélemlítő célzatú eljárás a magyarság elleni szellemi terror eszköze, amelynek nem szabadna bírósági teret adni.

A védőbeszéd teljes egészében itt tekinthető meg:

A bíróság az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és hazai bíróságok joggyakorlata ellenére tévesen bűncselekménynek minősítette a kép nyilvánosságra hozatalát és bár a rabbi szerinte közszereplő, de ilyen jellegű kritikát nem köteles eltűrni, mivel nem valósult meg semmiféle konstruktív diskurzus, ahol a vádlottak által terjesztett kép negatív értékítéletként elfogadhatóak lenne.

Mindezek fényében könnyen kitalálható, hogy a Tett és Védelem Alapítvány küldöttsége miről tárgyalt a napokban Brüsszelben az Európai Parlamentben olyan „befolyásos” EP képviselőkkel, mint Újhelyi István, Szájer József, Niedermüller Péter és Lopez Aguilar, aki az EP Antiszemitizmussal foglalkozó munkacsoportjának vezetője…