ENSZ-bizottság bírálja a magyar rendőröket
MNO: Túlzott és aránytalan volt a magyar rendőrség fellépése az őszi tüntetések során – derül ki egy ENSZ-bizottsági jelentésből. A szervezet szerint aggályos az is, hogy a rendőrök nem viseltek azonosítót. A bizottság ajánlást is megfogalmazott: büntessék meg a rendvédelmi szervek bántalmazást elkövető tagjait.
Az ENSZ kínzás elleni bizottságát (Committee Against Torture – CAT) (szerk megj: www.ohchr.org/english/bodies/cat/) aggodalommal töltik el a Budapesten szeptemberben és októberben történt tüntetések sorárán tanúsított rendőri fellépésről szóló hírek – tudatta az ENSZ emberi jogi főbiztosságának égisze alatt működő bizottság Magyarországról kiadott legfrisseb, november 24-én elfogadott jelentésében (szerk megj: a jelentés világhálós elérhetősége www.ohchr.org/english/bodies/cat/docs/37/cat_c_hun_co_4.pdf, a jelentés itt olvasható, a tüntetésekre vonatkozó részt a jelentés 14. és 15. pontjai tartalmazzák, amelyek magyarul itt olvashatók)
A CAT megállapítása szerint a magyar államnak fokozottabban kell ügyelnie az emberi jogok érvényesítésére, biztosítva a jogellenes intézkedésekkel szembeni zéró tolerancia elvének betartását a rendőrségi hierarchia minden szintjén és a büntetés-végrehajtásban is. A bizottság ugyancsak aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy kiderült: a szeptemberi-októberi demonstrációk alatt fellépő rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt. A testület kijelentette: biztosítani kell, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói mindenkor azonosíthatóak legyenek.
A CAT figyelmét a szeptemberi-októberi budapesti eseményekre a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel: a kínzás elleni bizottság novemberi ülésére készített kiegészítő tájékoztatójában az MHB jelezte, hogy miközben a zavargásokkal szembeni rendőri fellépés jogi alapja megkérdőjelezhetetlen, az intézkedés-sorozatban számos alkalommal történtek túlkapások, amelyeket egyebek között tévéfelvételek is bizonyítanak.
A CAT ajánlása szerint amellett, hogy általában is lépéseket kell tenni a bántalmazásos ügyek azonnali, hatékony és pártatlan vizsgálatára, kiemelt hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a kellőképpen szigorú büntetések kiszabásával vége szakadjon a rendvédelmi szervek bántalmazást elkövető tagjainak de facto büntetlensége.
A bizottság mindezek mellett kiemelte: – Lépéseket kell tenni az előzetes letartóztatások átlagos hosszának csökkentése és az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések (lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet) nagyobb mértékű alkalmazása érdekében – Biztosítani kell, hogy az idegenrendészeti őrizet intézményét csak kivételes esetekben és a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák a hatóságok a menedékkérőkkel szemben, ugyanakkor nagyobb hatékonysággal működjön a bírósági felülvizsgálat az ilyen ügyekben. – Biztosítani kell, hogy a fogvatartott személyek a fogvatartás kezdetét követően minél hamarabb találkozhassanak ügyvédjükkel.
A kínzás elleni bizottság külön kitért a hazai romák helyzetére, és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy híradások szerint a szabadságvesztésre ítéltek között, illetve a rendvédelmi szervek fellépése során jelentkező túlkapásokat elszenvedők között is aránytalanul magas a romák száma. A bizottság javaslata szerint erősíteni kell azokat a programokat, melyek a romák rendvédelmi szerveknél való alkalmazását támogatják.
(mti/os)