Tájékoztató a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi tüntetésekkel összefüggésben ellátott ügyeiről a számok fényében

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány, 2006. szeptember 18-21-e közötti, illetve 2006. október 23-24-e közötti tüntetésekkel összefüggésben lezajlott események kapcsán, több száz megkeresést kapott. A megkeresések döntő része a rendvédelmi szervek jogellenes tevékenységére vonatkozó állampolgári bejelentés, adatközlés volt, kisebb számban, közel 100 esetben büntető vagy szabálysértési védelem, illetve sértetti képviselet iránti igényt jeleztek, ezekből összesen 69 személy ügyében vállaltak képviseletet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei. A megkeresések közel fele, a 2006 szeptemberi tüntetésekhez kötődött, a másik fele a 2006 októberi tüntetésekhez. A részletes adatok az alábbiak:

1. Civilek védelme, képviselete

1.1 2006. szeptemberi tüntetésekhez kapcsolódóan ellátott ügyek

Jogi képviseleti tevékenység ellátására irányuló megkeresések alapján 45 személy esetében vállaltak büntető védelmet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei. Ezen túlmenően rendőrök által elkövetett bűncselekmények miatti kártérítés érvényesítését is magába foglaló eljárás alá nem vont személy sértetti képviseletét két esetben vállaltunk.
Értelemszerűen sértetti képviseleti, illetve sérülés és jogellenes fogva tartás miatti kártérítési igény érvényesítés érdekében kifejtett jogi képviseleti tevékenységet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei a büntetőeljárás alá vont 45 személy túlnyomó részénél a büntető védelem mellett ellátnak, hiszen a 45 büntetőeljárás alá vont személyből a rendőri intézkedés során 18 személy sérült meg, 28 személy került előzetes letartóztatásba.

15 esetben (tehát az ellátott esetek 32 %-ában) büntetőeljárás megszüntetésére került sor bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában.
A 15 megszüntetett büntetőeljárásból 3 szabálysértési eljárásként folytatódott, amelyek végén mindhárom személy elleni szabálysértési eljárást jogerősen megszüntették.
7 esetben született ítélet, ebből 3 jogerős, 1 esetben letöltendő szabadságvesztés büntetés kiszabására került sor (1 éves időtartam), 2 esetben pedig felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására került sor: 1 esetben garázdaság bűntette és rongálás vétsége miatt 8 hónap 3 évre felfüggesztve, másik esetben pedig hivatali személy elleni erőszak bűntette miatt 1 év 4 hónap szintén 3 évre felfüggesztve. 4 ügyben elsőfokú ítélet született, ezen ügyekben kivétel nélkül felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabtak ki, ezekben a fellebbezések elbírálása folyamatban van.
Mindösszesen jelenleg 23 személy ellen van még bírósági szakaszban nem került büntetőeljárás folyamatban, ezek közel felében még vádemelésre sem került sor.

1.2 2006. október 23-24 idején történt események miatt ellátott ügyek

25 ügyben láttak-látnak el jogi képviseletet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvédei.
6 büntetőeljárásból 1 esetben eljárás megszüntetésre, 2 esetben vádhalasztásra, 1 esetben vádemelésre került sor és 2 esetben még folyamatban van a büntetőeljárás, eddig vádemelés nélkül.
9 szabálysértési ügyben láttunk el képviseletet, ezek rendzavarás szabálysértése miatt folytak, 8 esetben minden jogkövetkezmény nélkül szüntette meg az eljárást a bíróság az eljárás alá vontakkal szemben, 1 esetben figyelmeztetést alkalmazott.
A megkeresésekkel érintett ügyekben 16 személy szerzett különböző sérüléseket, ebből 10 személy kívánt kárigényt érvényesíteni, ebben sértetti képviselőként, illetve jogi képviselőként járunk el az igényérvényesítés során.

A civilek, tüntetők védelme területén a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédeinek tevékenysége sikeresnek mondható, az ítélkezési gyakorlatban pedig enyhülési tendencia tapasztalható, az aránytalanul és túlzott súllyal alkalmazott általános elrettentés időszaka már a múlté.

2. Kárigények érvényesítése

A kárigény érvényesítések körében eddig 5 esetben került sor peresítésre. Emellett peren kívüli egyezségi ajánlatokkal kerestük meg a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot, a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot (REBISZ), és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az egyezségi tárgyalásoktól elzárkózott, peres útra utasította a kárigénylőt, a BRFK még eddig hivatalosan nem válaszolt, a REBISZ peren kívüli tárgyalásra mutatott hajlandóságot, az IRM pedig azt jelezte, hogy a Be. 580. §-án alapuló kártalanítási eljárásban bírósági eljáráson kívüli egyezségkötésre jogszabályi felhatalmazás híján lehetősége nincs.

Az áldozatok gyorssegélyre nem számíthatnak, sőt a legtöbb ártatlanul fogva tartottnak vagy sérüléseket szerzett tüntetőnek egyszerre több állami szervezetet kell perelnie. Az őket jogsértő módon elfogó rendőri egységet (többnyire a REBISZ-t); a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amely őrizetben tartotta; az előzetes letartóztatásról megalapozatlanul döntő Pesti Központi Kerületi Bíróság tevékenységéért jogi felelősséget tartozó Fővárosi Bíróságot illetve – ha a bántalmazták, megalázták az előzetes ideje alatt – a büntetés végrehajtási intézetet. A perek évekig elhúzódhatnak, ezért „egyablakos rendszert” kellene bevezetni, ami gyorsítaná az ügyek intézését. A tavaly őszi tömeges rendőri és bírósági jogsértéseket követően az alkotmányos előírások és jogállami elvek azt kívánják, hogy az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek jóvátétele hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon mielőbb és méltányos módon történjen meg. Jogállami elvárás, hogy az állam a károsultaknak peren kívül adjon kártérítést, kártalanítást, és ne nehezítse tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, lelkileg megsérült, személyes szabadságuktól jogellenesen megfosztott emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell.

3. Rendőr elkövetők felelősségre vonása

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. december 5-én tett büntető feljelentésében több mint húsz különböző rendőri (beosztotti és elöljárói bűncselekmény miatt indítványozta büntető eljárások megindítását. A katonai ügyészségek a rendőri vezetők és parancsnokok vonatkozásában minden eljárást megszüntetették, ideértve az azonosító jel hiánya és a nem rendszeresített fegyverek és gumilövedékek használata miattiakat is. Az elöljárói bűncselekmények miatti eljárás megszüntetése ellen a Nemzeti Jogvédő Alapítvány június végén panaszt tett, amit a Katonai Főügyészség „ panaszlási jog hiányára” – alaptalanul – hivatkozva elutasított. Az első fokon eljáró Budapesti Katonai Ügyészség – ellentétben a Budapesti Nyomozó Ügyészség néhány nappal korábbi határozatával – azt mondta ki, hogy az október 23-án bevetett minden eszköz rendszeresítve volt. A panasznak a nem rendszeresített vadászfegyverek és gumilövedékek használatára vonatkozó részét megküldték a Legfőbb Ügyészségnek, amely tehát tovább vizsgálja, a rendőri vezetők megvalósítottak-e jogsértést azáltal, hogy a rendőrség nem rendszeresített eszközökkel lőtte a tömeget. A Legfőbb Ügyészség nemrégiben az ügyet áttette a Fővárosi Főügyészségre, a felelősöket még mindig nem találják, illetve kitüntetéseket kapták vagy előléptették némelyiküket. Mindeddig alig több mint húsz rendőrrel szemben emeltek vádat a közel kétszáz feljelentés nyomán és eddig egy rendőrt ítéltek csak el nem jogerősen három év próbaidőre felfüggesztett egy év nyolc hónap szabadságvesztésre egy védekezésre képtelen tüntető ujjának szándékos eltörése miatt.

Budapest 2007. szeptember 17.

Nemzeti Jogvédő Alapítvány