A Fővárosi Bíróság 2008. május 7. napján kelt végzésével rehabilitálta Komjáti Ferencet

A Fővárosi Bíróság Budapesten, 2008. május 7. napján meghozta a következő

VÉGZÉST

KOMJÁTI FERENCET-aki Mezőnyéken, 1920. május 2. napján született, anyja neve:
Szádeczki Erzsébet –
a Budapesti Fővárosi Bíróság GYs. XI. 1057/1957/14. számú, 1957. május 16. napján kelt, illetve a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Népbírósági Tanácsa Nbf. II. 5074/1957/35. számú, 1957. július 17. napján kelt és ugyanekkor jogerős ítéletével
a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett és gyilkosság bűntette miatt
összbüntetésül halálbüntetésre mint főbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra mint mellékbüntetésre ítélte.
A halálbüntetést 1957. július 20. napján végrehajtották.

A bíróság a 2000. évi CXXX. törvény 1. § alapján igazolja, hogy ez az elítélés

semmis

A végzés ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül lehet fellebbezni.

INDOKOLÁS

Komjáti János – Komjáti Ferenc testvére – meghatalmazott ügyvéd útján Komjáti Ferenc elítélésének semmissé nyilvánítása iránt nyújtott be kérelmet.
A kérelem a következők szerint alapos:
A Budapesti Fővárosi Bíróság GYs. XI. 1057/1957/14. számú 1957. május 16. napján kelt ítéletével Komjáti Ferencet a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló cselekménye által folytatólagosan elkövetett bűntett és 1 rb. gyilkosság bűntette mint társtettes miatt összbüntetésül halálra mint főbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra mint mellékbüntetésre ítélte.

A Fővárosi Bíróság 3. Bk. 414/2007/9. 2

Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Népbírósági Tanácsa Nbf. II. 5074/1957/35. számú, 1957. július 17. napján kelt és ugyanekkor jogerős ítéletével megváltoztatva az elsőfokú bíróság ítéletét a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel elkövetett bűntett és gyilkosság büntette miatt összbüntetésül halálbüntetésre mint főbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra mint mellékbüntetésre ítélte Komjáti Ferencet.
Komjáti Ferenc ítéletének semmissé nyilvánítása érdekében már nyújtottak be kérelmet. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága NT. III. 141/1991/4. számú 1991. november 18. napján kelt határozatában a kérelmet elutasította.
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény 1. § értelmében két feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség az elítélés semmissé nyilvánítására:
1. Az elítélés az 1956. évi 28. törvényerejű rendelettel és az 1956. évi 32. törvényerejű rendelettel bevezetett rögtönbíráskodásban, továbbá az 1957. évi 4. törvényerejű rendelet gyorsított eljárásban. valamint az 1957. évi 25. és 1957. évi 34. törvényerejű rendelettel felállított népbíróság előtti eljárásban történt és
2. az elítélésre – a forradalom és szabadságharc céljával, eszmeiségével való azonosulásra tekintettel – a forradalommal illetve harci cselekménnyel összefüggésbe hozott cselekmény miatt került sor.
Az előzőekben megjelölt objektív és szubjektív feltételek együttes fennállása a rendelkező részben írt ítéletek vonatkozásában maradéktalanul megállapítható.
Komjáti Ferenc ügyét a Budapesti Fővárosi Bíróság GYs számon a gyorsított büntetőeljárás szabályairól szóló 1957. évi 4. törvényerejű rendelet alapján tárgyalta le.
Másodfokon az 1957. évi 25. törvényerejű rendelet szabályainak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa járt el, egy tanácsvezető és négy népbíró.
Ennek alapján egyértelműen megállapítható hogy a 2000. évi CXXX. törvény 1. § I. fordulatában írt objektív jogszabályi feltétel megvalósult.
A bíróság rendelkezésére álló elítélést tartalmazó korabeli bírósági határozatokból egyértelműen megállapítható, hogy Komjáti Ferenc cselekményét az eljáró bíróságok a forradalommal összefüggésben elkövetettnek tekintették.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága semmissé nyilvánítást elutasító határozata is ezt támasztja alá.
Az előzőekben írtakra tekintettel a bíróság arra megállapításra jutott, hogy Komjáti Ferenc esetében elítélése a forradalom és szabadságharc céljával, eszmeiségével való azonosulásra tekintettel – a forradalommal illetve harci cselekménnyel összefüggésbe hozott cselekmény miatt történt. Erre tekintettel a törvény 1. § II. fordulatában írt szubjektív feltétel is megvalósult.
A Fővárosi Főügyészség Bf. 27.996/2007/1. szám alatt indítványozta Komjáti Ferenc elítélésének semmissé nyilvánítását.

A Fővárosi Bíróság 3. Bk. 414/2007/9. 3

A Törvény 2. § (1) bekezdése alapján a bíróság az elítélés semmissé nyilvánításáról a Be. 555. §-ban szabályozott eljárás keretei között döntött.
A végzés ellen a törvény 2. § (2) bekezdés b./ pontja alapján Komjáti János kérelmező Komjáti Ferenc hozzátartozója is fellebbezhet.

Budapest, 2008. május 7. napján

Dr. Horváth Zsolt s.k. bíró

A kiadmány hiteléül:"