8 millió forint kártérítést fizetett a Készenléti Rendőrség perbeli egyezség alapján egy 2006 őszi károsultnak

június. 4. 2009. 13:13 Nemzeti Jogvédő Hírek

NJSZ hír, 2009. május 27. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu

Kis László ügyében két és fél évvel a károkozás és másfél évvel a perindítás után egyezség született a Készenléti Rendőrség és a károsult között, amelynek keretében a Készenléti Rendőrség 8 millió forint kártérítést fizetett a károsultnak.

A megrázó történet az alábbiak szerint zajlott. Kis László 2006. október 23-án este 8 óra körül vonattal érkezett Békéscsabáról Budapestre. A Keleti pályaudvaron találkozott tanítványával, akivel a Blaha Lujza térnél lévő tüntetést akarták a kis utcákon elkerülni. Így kerültek a Dob utcába, ahol Kis László éppen mobiltelefonon beszélt, amikor az akkori REBISZ állományába tartozó rendőr gumilövedékkel  halántékon lőtte. Fontos körülmény, hogy a Dob utcában a lövés idején tüntetés nem volt és amikor Kis Lászlót a lövés érte éppen a mobiltelefonján beszélt egy vidéki lelkész barátjával, tehát fizikailag is lehetetlenség lett volna részéről olyan magatartást tanúsítani, ami okot adott volna a rendőrségnek vele szemben kényszerítő eszközt alkalmazni.

Kis Lászlót mentők vitték kórházba, ahol azonnal életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Még két hétig életveszélyes állapotban az intenzív osztályon feküdt, mert a gumilövedék teljesen átütötte a koponyacsontot és agysérülést is okozott. Fél évvel később koponyacsont-pótló műtétet hajtottak végre rajta, amellyel kb. 5 cm átmérőjű csonthiányt kellett pótolni.

A Budapesti Nyomozó Ügyvészség büntetőeljárás keretében megállapította, hogy 2006. október 23-án egy a nyomozás adatai alapján az akkori REBISZ, jelenleg a Készenléti Rendőrség állományába tartozó rendőr Kis László ellen elkövette a Btk. 170. § (1) bek-be ütköző és a (6) bek. II. fordulata szerint minősülő maradandó fogyatékosságot okozó gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségét továbbá a Btk. 226.§-ába ütköző hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét.

Az időközben elvégzett vizsgálatok alapján készült orvosi leletek igazolták, hogy a Kis Lászlót ért agysérülés egyrészt fizikai sérülést jelent az agyállományban, amit az MRI és CT vizsgálat egyértelműen kimutatott, másrészt az agyműködés funkcionális zavaraiban is jelentkezik. Az újabb szakorvosi vizsgálatok dysphasia-t, dyscalculia-t és dysgraphia-t, továbbá  pszichikai zavarokat is megállapítottak.

Tekintettel arra, hogy a Készenléti Rendőrség több pert megelőző megkeresésre sem tett érdemi egyezségi ajánlatot, ezért 2008. februárjában dr. Pflanzner László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje által képviselt Kis László kénytelen volt kártérítési pert indítani a Készenléti Rendőrség ellen.

 A kártérítési perben a Fővárosi Bíróságon az első tárgyalásra 2009. januárjában került sor, ahol igazságügyi orvos-szakértőt rendelt ki a bíróság. Dr. Balogh István PhD, kandidátus, igazságügyi orvos-szakértő és kollégái által elkészített igazságügyi orvos-szakértői vélemény alátámasztotta a károsult által a perben csatolt orvosi leletekben és zárójelentésekben foglaltakat, miszerint Kis Lászlónak a gumilövedék súlyos, életveszélyes sérülést okozott, amelyből olyan maradandó fogyatékossága keletkezett, ami miatt az életminősége tartósan és súlyosan megromlott. Rendszeres gyógyszer-szedés mellett sem várható állapotának javulása, legfeljebb állapotmegőrzés valószínűsíthető.

Dr. Pflanzner László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje által képviselt Kis László felperes a kártérítési perben 24 bizonyítékot csatolt és több tanút is bejelentett a kereseti követelés alátámasztására. A bizonyítékok között orvosi leletek, zárójelentések, szakorvosi vélemények támasztották alá a sérülés jellegét, mértékét és maradandó voltát, amelyek a nem vagyon kárigényt alapozták meg. Gyógyszerszámlák, gyógyszer-rendelési lekérdezések, jövedelemigazolások és egyéb bizonyítékok pedig a vagyoni kárigényt támasztották alá.

Az ügyben a Fővárosi Bíróságon 2009. május 28-án lett volna valószínűleg első fokú ítéletet eredményező tárgyalás, amely előtt sikerült a feleknek peren kívüli egyezséget kötni, amely keretében a Készenléti Rendőrség vállalta, hogy még a 2009. május 28-ai tárgyalás előtt megfizet Kis László károsult részére 8 millió Forint nem vagyoni kártérítést, ennek eleget is tett.

A Készenléti Rendőrség az egyezség keretében elismerte a Kis Lászlónak okozott jogsérelem miatt fennálló felelősségét, amellyel a károsultnak vagyoni és nem vagyoni kárt okozott, egyúttal sajnálkozását fejezte ki az őt ért sérelemért.

 Időközben pedig a Nemzeti Jogvédő  Szolgálat ügyvédei által vitt 2006 őszi kártérítési perekben már öt jogerős és egy nem jogerős ítélet született, amelyekben a a súlyos jogsértésekért felelős rendőri szervek, közte a Készenléti Rendőrség kártérítési felelősségét a bíróságok megállapították és jelentős kárösszegek kifizetésére kötelezték őket. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat folyamatosan szorgalmazta az 2006 őszi kárügyek egyezséggel történő lezárását. Mindezek hatására a végre a felelős rendőri szervek 2008. őszétől érdemi hajlandóságot mutattak a peren kívüli rendezésre, ennek alapján részegyezség keretében fizettek ötmilliós kártérítést a fél szeme világát elvesztő Csorba Attila részére, akit dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat elnöke képvisel.

A nemzeti jogvédők és az általuk képviselt 2006 őszi károsultak nyitottak az elfogadható feltételekkel történő peren kívüli megegyezésre. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat ügyvédei jelenleg harminchárom 2006 őszi károsultat képviselnek, ez összesen több mint ötven ügyet jelent. Jelenleg öt per folyamatban van már, de még közel harminc kártérítési ügy vár peresítésre. A napokban  több ügyben is zajlanak eredményt ígérő egyezségi tárgyalások a Készenléti Rendőrséggel, amely erre az összes rendőri szerv közül a legnagyobb hajlandóságot mutatja.

 Ismét rá kell mutassunk: a 2006 őszi tömeges rendőri és bírósági jogsértéseket követően az alkotmányos előírások és jogállami elvek azt kívánják, hogy az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek reparációja hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon mielőbb és méltányos módon történjen meg. Jogállami elvárás, hogy az állam a károsultaknak peren kívül adjon kártalanítást, és ne nehezítse tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, lelkileg megsérült, személyes szabadságuktól jogellenesen megfosztott emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell. Ezzel egyidejűleg a válsághelyzetbe sodort állam kiadásainak további növekedése is elkerülhető, mivel pervesztesség esetén a rendőri szervek az adófizetők pénzéből kell fedezzék a kamatokat és a perköltségeket.