TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi tüntetésekkel összefüggésben ellátott ügyeiről a számok fényében (2009. október 14.)
Ma, három évvel a 2006 őszi tömeges rendőri brutalitást és bírósági jogsértéseket követően már jogerős bírósági ítéletek tucatjai igazolják a civil és nemzeti jogvédők következetesen hangoztatott határozott és dokumentált véleményét arról, hogy kirívó és nyilvánvaló jogsértések százait követték a rendvédelmi szervek a 2006 őszén utcára vonult tiltakozókkal és megemlékezőkkel szemben. 2006 szeptemberben és októberben több száz ember szenvedett súlyos lelki és testi sérüléseket a tömeges rendőri erőszak miatt, illetve vált önkényes fogva tartás áldozatává.
1. Civilek védelme, képviselete
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által védett 2006 őszén szabálysértési és büntetőeljárás alá vont 70 ember közel fele esetében az eljárásokat megszüntették, illetve felmentésre került sor, ez is igazolja azt, hogy számos esetben az ötvenes években alkalmazott, koncepciósnak nevezhető eljárásokat indítottak a civilekkel szemben.
1.1 2006. szeptemberi tüntetésekhez kapcsolódóan ellátott ügyek
Jogi képviseleti tevékenység ellátására irányuló megkeresések alapján 45 személy esetében vállaltak büntető védelmet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei. Ezen túlmenően rendőrök által elkövetett bűncselekmények miatti kártérítés érvényesítését is magába foglaló eljárás alá nem vont személy sértetti képviseletét két esetben vállaltunk.
Értelemszerűen sértetti képviseleti, illetve sérülés és jogellenes fogva tartás miatti kártérítési igény érvényesítés érdekében kifejtett jogi képviseleti tevékenységet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei a büntetőeljárás alá vont 45 személy túlnyomó részénél a büntető védelem mellett ellátnak, hiszen a 45 büntetőeljárás alá vont személyből a rendőri intézkedés során 18 személy sérült meg, 28 személy került előzetes letartóztatásba.
16 esetben (tehát az ellátott esetek 35 %-ában) büntetőeljárás megszüntetésére került sor bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában. A 16 megszüntetett büntetőeljárásból 3 szabálysértési eljárásként folytatódott, amelyek végén mindhárom személy elleni szabálysértési eljárást jogerősen megszüntették.
20 esetben született ítélet, ebből 10 jogerős, 1 esetben letöltendő szabadságvesztés büntetés kiszabására került sor (1 éves időtartam), 9 esetben pedig felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására került sor: 10 ügyben elsőfokú ítélet született, 8 ügyben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabtak ki, 2 esetben felmentés történt, ezekben a fellebbezések elbírálása folyamatban van.
Hat személyt olyan személyt védünk, akiket a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri eseményekkel kapcsolatosan vádolnak különböző bűncselekményekkel, három eljárás még folyamatban van.
1.2 2006. október 23-24 idején történt események miatt ellátott ügyek
25 ügyben láttak-látnak el jogi képviseletet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei.
6 büntetőeljárásból 1 esetben eljárás megszüntetésre, 1 esetben vádhalasztásra, 4 esetben felmentésre került sor.
9 szabálysértési ügyben láttunk el képviseletet, ezek rendzavarás szabálysértése miatt folytak, 8 esetben minden jogkövetkezmény nélkül szüntette meg az eljárást a bíróság az eljárás alá vontakkal szemben, 1 esetben figyelmeztetést alkalmazott. A megkeresésekkel érintett ügyekben 16 személy szerzett különböző sérüléseket, ebből 10 személy kívánt kárigényt érvényesíteni, ebben sértetti képviselőként, illetve jogi képviselőként járunk el az igényérvényesítés során.
2. Kárigények érvényesítése
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei 38 személy kárügyében jártak-járnak el.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselet 2006 őszén meghurcolt jogsértettek egy jelentős része perben, illetve peren kívül már kártérítést, kártalanítást kapott, azonban többségük esetében (több mint 20 személy) még folyamatban vannak a kártérítési perek. A nemzeti jogvédők által ellátott ügyekben több mint 40 millió forint kártérítéshez jutottak az áldozatok. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt áldozatoknak eddig öt kártérítési és hét kártalanítási ügye zárult le jogerősen, döntő többségükben a teljes követelt összeget megítélte nekik a bíróság, több esetben a korábbi bírói gyakorlat mértékeit messze meghaladó kárösszegekkel, peren kívül pedig közel húsz áldozat kapott kártérítést.
2. 1.
Hét meghurcolt áldozatot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) elleni perben képviseltünk ártatlanul elszenvedett előzetes letartóztatás vagy házi őrizet miatt kártalanítás érdekében: ügyeikben hét jogerős határozat született, ezekben a megítélt összesen közel húszmillió forint messze meghaladta az eddigi bírói gyakorlatot. Kiemelkedő eredményeink: 7 nap előzetes letartóztatás után 1,2 millió forint, 11 nap után 1, 6 millió forint, közel 50 nap előzetesre 3 millió forint. Ilyen magas összegeket előzetes letartóztatás kártalanításaként még nem ítéltek meg eddig Magyarországon a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tudomása szerint.
2.2
A rendőri szervekkel szemben önkényes fogva tartás (előállítás és/vagy őrizet) és testi sérülés okozása miatti kárigény érvényesítések körében eddig több mint 20 személy esetében került sor peresítésre.
Eddig már öt személy kártérítési ügyében kötelezte összesen mindösszesen két és fél millió forint kártérítés megfizetésére a bíróság jogerősen a rendőrséget 2006. október 23-án foganatosított önkényes fogva tartás és brutális rendőri intézkedés miatt, egy esetben pedig nem jogerős kártérítésre kötelező ítélet született egy október 23-án kegyetlenül bántalmazott banktisztviselő ügyében. Előzetesen peren kívüli egyezségi ajánlatokkal kerestük meg a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), a Készenléti Rendőrséget (KR, jogelődje: Rendészeti Biztonsági Szolgálat- REBISZ) és más kapitányságokat. A Készenléti Rendőrség tizenhat 2006 őszi áldozattal egyezett meg peren kívül: 11 fővel teljes körűen, öttel részlegesen, mindösszesen több mint 20 millió forint összegben. Többek között ötmilliós részleges kártérítést kapott egy fél szeme világát elvesztő fiatalember, idén júniusban pedig a Készenléti Rendőrség nyolcmillió forint nem vagyoni kárítést fizetett perbeli egyezség keretében egy gumilövedék miatt maradandó agykárosodást szenvedett vidéki tanárnak. A rendőrséggel kötött peren kívüli megegyezések közel három évnyi megfeszített jogvédő munka eredményei, amelyhez nagyban hozzájárultak a hasonló ügyekben a rendőrséget elmarasztaló bírósági ítéletek is, amelyek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által vitt perekben születtek. A Készenléti Rendőrség sem ismert el azonban minden jogsértést, illetve több kárügyben nem elfogadható mértékű kártérítést ajánlott fel, ezért ezekben nem jött létre egyezség, a bíróságok döntenek majd. Az összes többi rendőri szerv (így BRFK is) elzárkózott az egyezségkötéstől, így még további több mint 20 károsult személy esetében kártérítési perekre marad a döntés.
Nehézséget okoz, hogy a legtöbb ártatlanul fogva tartottnak vagy sérüléseket szerzett tüntetőnek egyszerre több állami szervezetet kell perelnie. Az őket jogsértő módon elfogó és előállító, számos esetben bántalmazó rendőri egységet (többnyire a KR -t); a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amely fogva tartotta (előállítás és őrizet); az előzetes letartóztatás miatt kártalanítás helyett – választás szerint – perelhető a Pesti Központi Kerületi Bíróság tevékenységéért jogi felelősséget tartozó Fővárosi Bíróság, illetve – ha a bántalmazták, megalázták a megtiportat az előzetes letartóztatás ideje alatt – a büntetés végrehajtási intézetet kell perelni. A perek évekig elhúzódhatnak, ezért „egyablakos rendszert” kellene bevezetni, ami gyorsítaná az ügyek intézését.
A 2006 őszi tömeges rendőri és bírósági jogsértéseket követően az alkotmányos előírások és jogállami elvek azt kívánják, hogy az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek jóvátétele hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon mielőbb és méltányos módon történjen meg. Jogállami elvárás, hogy az állam a károsultaknak peren kívül adjon kártérítést, kártalanítást, és ne nehezítse tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, lelkileg megsérült, személyes szabadságuktól jogellenesen megfosztott emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell.
3. Rendőr elkövetők felelősségre vonása
A tömeges rendőri erőszakért felelős rendőri vezetők közül egyetlen egyet sem marasztaltak el többek- köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány – feljelentése ellenére. A végrehajtásért felelős rendőrök döntő többsége büntetlen maradt.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006. december 5-én tett büntető feljelentésében több mint húsz különböző rendőri (beosztotti és elöljárói) bűncselekmény miatt indítványozta büntető eljárások megindítását. A katonai ügyészségek a rendőri vezetők és parancsnokok vonatkozásában minden eljárást megszüntették, ideértve az azonosító jel hiánya és a 14 ember szemsérülését okozó nem rendszeresített fegyverek és gumilövedékek használata miattiakat is. Az elöljárói bűncselekmények miatti eljárás megszüntetése ellen a Nemzeti Jogvédő Alapítvány június végén panaszt tett, amit a Katonai Főügyészség „ panaszlási jog hiányára” – alaptalanul – hivatkozva elutasított. Az első fokon eljáró Budapesti Katonai Ügyészség – ellentétben a Budapesti Nyomozó Ügyészség néhány nappal korábbi határozatával – azt mondta ki, hogy az október 23-án bevetett minden eszköz rendszeresítve volt. A panasznak a nem rendszeresített vadászfegyverek és gumilövedékek használatára vonatkozó részét megküldték a Legfőbb Ügyészségnek, hogy vizsgálja meg: a rendőri vezetők megvalósítottak-e jogsértést azáltal, hogy a rendőrség nem rendszeresített eszközökkel lőtte a tömeget. A Legfőbb Ügyészség aztán az ügyet áttette a Fővárosi Főügyészségre, amely végül nem indított eljárást. A felelősöket még mindig nem találják, illetve kitüntetéseket kapták vagy előléptették némelyiküket. Mindeddig alig több mint negyven rendőrrel szemben emeltek vádat a közel kétszáz feljelentés nyomán és eddig egy rendőrt ítéltek el jogerősen letöltendő szabadságvesztésre egy tüntető gerincének szándékos eltörése miatt, a megvádolt rendőrök többségét felmentették. Az ügyészség eddig hét rendőrrel szemben emelt vádat, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt áldozatok brutális bántalmazása miatt, a többi ügy vádemelésig sem jutott el: legtöbb esetben a hiányzó azonosító jelvény miatti beazonosíthatatlanság miatt. Öt rendőrt már jogerősen felmentettek, két, rendőrségi fogdában elfogott személyt bántalmazó rendőrrel szemben még kitűzésre vár az ügy, nemrég azonban két rendőrt viszont október 23-i erőszakos, sérülést okozó bántalmazás miatt első fokon 6 hónap egy évre felfüggesztett fogházra ítéltek.
4. Tüntetések feloszlatása miatti per
A 2006. október 23-i tüntetések feloszlatásának jogellenessége miatti a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kezdeményezett perben nemrégiben szakmailag több tekintetben erőteljesen kifogásolható jogerős ítélet utasította el a keresetet, ezért ebben az eljárásban felülvizsgálati kérelem benyújtását követően a Legfelsőbb Bíróság dönt majd.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat továbbra is mindent megtesz a civilek védelme, az áldozatok jóvátételhez juttatása és a felelősök felelősségre vonása érdekében, ennek jegyében is folytatja tovább jogvédő munkáját, és erről folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot.
További részletek olvashatók 2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlásokkal kapcsolatos jogvédő tevékenységünkről: ide kattinva
Budapest 2009. október 14. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu