Kárpát-medencei magyar nemzeti jogvédő találkozó
ORBÁN ÉVA
Kárpát-medencei nemzeti jogvédő találkozó
„Legyünk mi a változás,
amit látni szeretnénk a világban”
/Mahatma Gandhy/
„Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés”
Budapest
Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten, a Körszállóban 2016. szeptember 9-én és 10-én kétnapos szakmai találkozót, tapasztalatcserét és közös önképzést szervezett a felvidéki, kárpátaljai partiumi, erdélyi, délvidéki, ügyvédek, illetve jogvédők részére. Ezzel szinte azonos időben 10-én, a Felvidéken, Érsekújváron zajlott az V. Közép-európai Emberi Jogi Konferencia isa brüsszeli székhelyű Közép-európai Emberi Jogi Bizottság szervezésében.
A budapesti konzultációra azokat hívták meg, akik már részt vettek, vagy szeretnének részt venni az elszakított területeink őshonos magyar közösségeinek egyéni és kollektív jogi küzdelmeiben.Akik a jog eszközeivel jobbá, igazságosabbá szeretnék tenni szülőföldjükön, az elcsatolt területeken élő magyar nép helyzetét.
A megnyitón dr. Morvai Krisztina EP képviselő,dr. Zétényi Zsolt a NJA elnöke, dr. Novozánszky Ilona elnök a NJSz elnöke, és dr. Gaudi-Nagy Tamás az NJSz ügyvezetője fejtették ki a nemzeti jogvédéselvi és jogi kereteit.
A meghívott vendégek dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője, dr. Pákozdi Csaba (KKÜM) Kalmár Ferenc, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa mondták el gondolataikat az együttműködés és a jogvédelem kérdésében.
Az elcsatolt területek jogvédői tapasztalataikról számoltak be eset-ismertetései jogi keretekre és mozgalmi vonzatokra is kiterjedően a különböző témakörökben.
– A magyar anyanyelv használata, magyar kultúra ápolása és fejlesztése terén tapasztalható jogsértésekről. A kétnyelvű utcanév táblák, cégtáblák, helységnév táblák használatáról, a kereskedelemben, szolgáltatásokban kérdéséről,a kétnyelvűség a közigazgatásban, hatósági eljárásokban és bíróságokon kérdéskörről.
A vélemény-nyilvánítási szabadság elleni jogsértések- közösségi szimbólumok: zászló, jelvény, címer, elnevezés használat tiltásának, korlátozásának kérdéseiről, és a
restitúciós-kárpótlási ügyek, kollektív bűnösség jogkövetkezményeinek mai napig történő érvényesülése miatti jogsérelmekről, amit mindhárom témakörben hozzászólások, vita, értékelés, összegzés követett.
Gyorsreagálású szabadságjogi nemzeti jogvédelem volt a fő kérdéskör a konferencia második napján.A tüntetések, a rendezvények jogi biztosítása, "műveleti irányító központ" szerepe a nemzeti jogvédő munkában, jogi képviselet fogdákban, rendőrségen, szabálysértési ügyekben, gyülekezési jog, egyesülési jog korlátozása (tüntetéseken önkényes bírságolás, részvétel megtiltása, szervezetek zaklatása, feloszlatása, bejegyezésének megtagadása).
Önkényes büntető és szabálysértési eljárások magyarokkal szemben magyarságuk, jogérvényesítő, önrendelkezési mozgalmi tevékenység miatt (például Beke-Szőcs ügy Erdélyben, "régi" temerini fiúk esete, "új" temerini fiúk ügye Délvidéken).
Árnyékjelentések, alternatív jelentések készítése jogvédők, illetve jogvédő szervezetek részéről az ENSZ, az Európai Unió, az Európa Tanács és más szervezetek számára; a nyilvánosság, sajtó, világháló, filmek szerepe a nemzeti jogvédő munkában.
Az elcsatolt területen működő jogvédők eset-ismertetései jogi keretekre és mozgalmi vonzatokra is kiterjedő referátumait hozzászólások, vita, értékelés, összegzés követte.
Majd a további jogvédelmi témák igényét, a teljes körűen meg nem tárgyalt témák folytatásának igényét jelezték a résztvevők.
Az egyes témakörök előtt kisfilmekkel mutattak be konkrét eseteket.Például Erdélyben 60-80 %-ban magyarlakta városokban nincs magyarnyelvű felirat az oktatási intézményekben, az utcanév-táblákon, nincs magyarnyelvű tájékoztató a hivatalokban, sőt a bíróságon sem. Az ügyintéző nem ad felvilágosítást magyarul, és ráadásul ellenséges is.
A konferenciát összegzés követte.
A Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó kiemelt célja volt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa. A tanácskozás ezt meg is valósította.
Egyértelműen megfogalmazták Erdély, Partium, Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyar jogvédői – minden megszólalás azt bizonyította -, hogy 1990 óta az elszakított területeken élő magyarság helyzete egyértelműen rosszabbodott. Ami a vonatkozó helyi és nemzetközi jogi normák, megállapodások, törvények be nem tartásából fakad. Úgy tűnik, mintha a végrehajtó hivatalok ügyintézői nem is ismernék ezeknek a dokumentumoknak a tartalmát.
A tanácskozás résztvevői az önkény és jogfosztás területén megdöbbentően sok hasonló jelenségről számoltak be. Tényekkel bizonyították, hogy az elszakított területeken élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak a nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen és folyamatosan sérülnek.
Ez létüket, fennmaradásukat veszélyezteti a szülőföldjükön, és ellenkezik az európai követelményekkel és normákkal. Egyet értettek abban, hogy a szükséges megoldás az önrendelkezési jog kivívása, valamint az azon alapuló autonómiamodellek megvalósítása lenne.
Ezért sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák betartatására és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére. Feltétlenül szükséges az érintett európai intézmények tájékoztatása.
Ezért a konferencián résztvevők meggyőződése, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait meg kell ismernie minden, nemzeti jogvédelemmel foglalkozó kollégának, minél több magyar embernek, sőt az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezeteknek és kormányoknak is.
Egyértelmű, hogy: „Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés” Ezért az is lényeges, hogy az egyedi ügyek tapasztalatait szembesítő-nyomásgyakorló jelentésekké is formálják, és a jogsértések ügyében Strasbourghoz forduljanak.Szülőföldjükön a megmaradásuk kérdése, hogy a nemzeti jogvédő munkát összehangolják.A konferencián közel 50 jogvédő vett részt.
Dr. Zétényi Zsolt Magyar Örökség díjas jogvédő szavaival zárom a tudósítást.
„Magyarország és az elszakított nemzetrészek magyarsága a romlás állapotában van. A népszámlálás adataiban 5-10 %-os fogyás figyelhető meg. Szellemi és kulturális tekintetben is a visszaesés látható.”Tény, hogy„a helyzet lényegesen rosszabb, mint 10-20 évvel ezelőtt volt. Ebben a helyzetben a magyar államot illeti a legsúlyosabb kötelezettség, mert az Alaptörvény szerint a magyar állam felelősséget visel a határon túlra szakadt magyarok sorsáért, önrendelkezési joguk érvényesítéséért. Ez azonban nem teszi nélkülözhetővé maguknak a jogsértetteknek a tevékenységét, tiltakozását, állapotfelmérését. Azt, hogy ők hangot adjanak létezésükről, igényeikről, és terveikről. Ebben a tekintetben ez a rendezvény összhangot jelent az összes jogvédő: határon túli és a magyarországi –támogatott és nem támogatott (NJSZ) – jogvédők és az állami szervek tevékenysége között, mert abban közösek, hogy a magyar nemzet megmaradását szolgálják.”