VÉR AZ UTCÁN, KÖNNYEK A TÁRGYALÓTEREMBEN – KÖNYV A NEMZETI JOGVÉDŐK 10 ÉVE TARTÓ 2006 ŐSZI KÜZDELMÉRŐL- AZ N1 TV ÉS AZ ALFAHIR.HU TUDÓSÍTÁSAI

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egy évtizedes munkáját bemutató kötet jelent meg a napokban. A "Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón" című könyv 2016. október 21-én zajlott bemutatóján a nemzeti jogvédők hangsúlyozták: küzdelmük nélkül tíz esztendővel ezelőtt felszámolhatták volna a jogállamiságot, ám az igazságtételért folytatott harcuk a mai napig nem ért véget.

Az alfahir.hu tudósítását Balogh Gábor készítette, amelyet kiegészítettünk a dr. Grespik László Kossuth téri jogsértettekről szóló tájékoztatásával. Az N1 tudósítását készítették: Magyar Klára, Nagy Ferenc és Tamás Róbert. A kötet az njsz@nemzetijogvedo.hu címen rendelhető meg, ára 2006,- Ft + postaköltség (500,- Ft), személyesen hozzáférhető dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd irodájában (1095 Budapest, Gabona u. 10. II.1, tel.: 216-3088) és rövidesen a nemzeti könyvesboltokban.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás elmondta: régi adósságot törlesztenek ezzel a kötettel, amellyel tartoztak a 2006-os terror áldozatainak, a rengeteg önzetlen áldozatot hozó jogvédőknek, a nemzetnek

– de a tetteseknek és azoknak is, akik a mai napig tagadják a nyilvánvaló tényeket.

A könyvben a sok száz ügyből ötvenhatot emeltek ki és mutatnak be részletesen. Köszönetet mondott Varga Domokos Györgynek is, aki nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a könyv megszületéséhez. Hozzátette: 1956 és 2006 között számos párhuzam fedezhető fel, ám több markáns különbség is van. Az egyik, hogy hatvan esztendővel ezelőtt nem voltak jogvédők, így a hatalom akadálytalanul „átgázolhatott” az országon. Úgy véli, ugyanez történhetett volna fél évszázaddal később is, ha nincsenek olyan jogászok, akik felvállalják a küzdelmet „az utcákon, a tereken, a fogdákban és a később a parlamentben is.”

A jogvédő hangsúlyozta: a kötet nem csak a múltról szól, de a „masszív jelenről” is, hiszen küzdelmük a mai napig nem ért véget. Leszögezte: a 2006-ös önkénnyel szembeni harc addig tart,  ameddig a felelősök börtönbe nem kerülnek, és ameddig a jogtiprásokat elkövető rendőri vezetők, ügyészek és bírák a helyükön maradhatnak.

Gaudi-Nagy úgy véli, 2010 után többek között azért maradt el a számonkérés, mert az akkori jogtiprók a jelenlegi hatalom számára is „jól felhasználható csapatot” jelenthetnek, ha szükség lesz rájuk. Ugyanakkor hozzátette: nagyot tévednek az elkövetők, ha azt hiszik, hogy pusztán az idő múlásával megúszhatják az elszámoltatást. A 1990-es bukaresti „bányászjárás” felelőseit huszonhat esztendő, az 1972-es észak-írországi „véres vasárnap” tetteseit több mint negyven év után vonják felelősségre.

Az önkényuralom logikája „még mindig nem került a történelem szemétdombjára”. Jellemző a tíz évvel ezelőtti gondolkodásmód továbbélésére, hogy a körúti robbantás elkövetőjét a 2006-os jogsértettek között keresték – mutatott rá dr. Gaudi-Nagy Tamás.

HALÁLOS ÁLDOZAT 2010 UTÁN

Dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: a szólásszabadság a„szókimóndo, keményebb véleményekre” is vonatkozik, a „verbális agresszió” nem lehet indoka az erőszakos rendőri fellépésnek. Az ügyvéd szerint ma, tíz esztendő múltán is megbecsülés jár azoknak, akik vállalva a veszélyt is, utcára mentek. Emlékeztetett Csorba Attila esetére, aki „a rendőrterror egyetlen halálos áldozata volt.”

A fiatalember az egyik szemére eleve gyengén látott, 2006 október 23-án pedig a jó szemét lőtték ki, így lényegében megvakult. A súlyos depresszióba süllyedő férfi számára 2010 után sikerült kártérítést kiharcolni – ám a hatalom végül nem tartotta a szavát, és visszalépett a kártalanítástól. Zétényi szerint ez jelentős szerepet játszhatott abban, hogy végül önkezével vetett véget életének.

SZEMÉRMETLENÜL HAZUDTAK

Dr. Novozánszky Ilona, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke leszögezte: elképzelhetetlenek tartja, hogy egy „kisrendőr” olyen arrogáns, agresszív és könyörtelen módon lépjen fel, mint 2006 őszén, ha erre „a legmagasabb szintről” nem kapott felhatalmazást, akár utasítást is.

Emlékeztetett: ezekben az időkben a jogállamiság minimumának kiharcolásához is kitartó küzdelemre volt szükség. Sokszor előfordult, hogy este mentek a fogdára, és hajnali ötig is ott kellett maradniuk, hogy ne maradhasson jogi védelem nélkül egyetlen áldozat sem.

"Az emberi jogoknak nincs politikai hovatartozása, azok kivétel nélkül mindenkinek járnak"

– szögezte le a jogvédő.  

KÖNNYEK A TÁRGYALÓTEREMBEN

A jogvédelem legtöbbször eredményes volt, de a felelősök elszámoltatása sajnos nem sikerült. – összegzett Novozánszky. Ennek egyik fő okaként azt jelölte meg, hogy a rendőrök összezártak, és „szemérmetlenül hazudtak” az eljárások során. Sokszor azzal magyarázták ki egy-egy ember brutális összeverését hogy „menekülés közben többször elesett”. A jogvédő szerint ennél is felháborítóbb, hogy a bíróság ezeket a „bárgyú történeteket” hitelesnek fogadta el.

Dr. Morvai Krisztina szerint ez a könyv arról szól, hogyan akadályozták meg nemzeti érzelmű, tisztességes jogászok, hogy Magyarországon „bolsevik restauráció” menjen végbe.

Volt olyan idősebb kolléga, aki a tárgyalóteremben tehetetlen dühében elsírta magát, mert az ötvenes évekre emlékeztette a gyalázatos jogtiprás idézte fel a drámai napokat az európai parlamenti képviselő.  

Ezzel az önkénnyel szállt szembe a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Fogdáról fogdára járva szabadították ki a politikai foglyokat, eljárásról eljárásra bizonyították a jogtiprást. Jogászok, ügyvédek, bírák hitét adták vissza a jogállamiságban – emlékeztetett Morvai.

A jogvédő szerint az, hogy a magyar baloldal a tizedik évfordulón Gyurcsányékkal együtt emlékezik meg, világosan mutatja, mit gondolnak ezek az erők a jogállamiságról. Hozzátette: nem csak Gyurcsányéknak van elszámolni valójuk 2006 kapcsán.

A jelenlegi hatalomnak is fel kell tennünk kérdéseket: miért maradt el a számonkérés? Nekik mit jelent a demokrácia, a jogállamiság? – fogalmazott Morvai Krisztina.

ÍGY KELLETT VOLNA

A Közhatalom Jogsértetjeinek Egyesületét vezető Göbl György jellemzőnek nevezte, hogy az októberi rendőrterrort részrehajlóan kivizsgáló, azt „törvényesnek” minősítő bizottság vezetője, Papp Károly ma országos rendőrfőkapitány.

Rámutatott: a körúti robbantás ügyében hatalmas erőket mozgattak meg, felvételek százait gyűjtötték be, és elemezték részletesen.

Nagyon jól tették.  Pontosan így kellett volna kivizsgálni a 2006-os eseményeket is szögezte le Göbl. A Kossuth tériek máig küzdenek a jóvátételért.

Dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja tájékoztatást adott az általa képviselt közel kétszáz 2006 őszi jogsértett mai napig rendezetlen kártérítési ügyéről. A kötetben is szerepel Gonda László és 172 társa 2010. évi pernyerése, amely a 2006. október 23-i reggeli Kossuth téri oszlatást jogellenesnek nyilvánította. Ennek ellenére a rendőrség elzárkózik a jogsértettek jóvátételétől, akik eddig semmilyen kompenzációt nem kaptak a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére, bár sokakat érintett a gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság 2006 őszi nyílt és durva megsértése. A jogvédő közölte, hogy kárigényüket elévülést megszakítóan ismét bejelentette 2016. október 18-án a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, így azok nem évültek el, sőt meghosszabbodtak további öt évvel. Arról is szólt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 20424/2010. szám alatt vizsgálja a 2106. október 23-i, Budapesten történt tüntetés-feloszlatások törvényességét és ennek elbírálása idén várható.