Teljes obstrukció

Magyar Szó, 2007. július 28.

A lappangó magyar állampolgárságukat visszakövetelő Kissék pere valószínűleg csak a jövő év első negyedében folytatódik

http://www.magyar-szo.co.yu/arhiva/2007/07/28/

– Kiss Csaba éhségsztrájkot tervez

Míg a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László a délvidéki magyarok helyzetének rendezésére egyedüli megoldásként a kettős állampolgárságot látja, valamint hozzá csatlakozva néhány magyarországi párt is ebben látná a 2008. január elsején esedékes „schengeni vasfüggöny” elleni gyógyírt, addig a magyar bürokrácia tesz róla, hogy még azok se kapják vissza állampolgárságukat, akiktől jogerősen el sem vették. A szabadkai Kiss házaspár perét a kezdetektől fogva követtük, de a közelmúltban történtekhez hasonlóan, most sem szolgálhatunk pozitív fejleményekkel.

Kissék perét precedens értékűnek neveztük, hiszen bármilyen döntés is születik majd ügyükben, tudhatjuk, mire van, mire nincs jogunk. A szabadkai Kiss házaspár – Erzsébet és László – 2005. októberében perelte be a magyar államot magyar állampolgárságuk el nem ismerése miatt. Hozzájuk — hasonló címszó alatt nyújtott be keresetet – csatlakozott még egy délvidéki magyar házaspár és két másik magánszemély, így összesen négy per folyik jelenleg Budapesten, a Fővárosi Bíróság előtt. Ezek alapja az úgynevezett lappangó állampolgárságuk visszakövetelése, vagyis annak elismerése. Ugyanis az 1941-es visszacsatolással az ezen a területen élők automatikusan magyar állampolgárok lettek, így Kiss László és Erzsébet is. A második világháborút követően Magyarország kétoldalú egyezményeket kötött a szomszédos államokkal a kettős állampolgárság megszüntetéséről. Kivételt képezett az akkori Jugoszlávia, vagyis az itt élőktől nem vették el a magyar állampolgárságot. Ha csak a száraz tényeket vesszük figyelembe, akkor a pereskedők és a jogi képviselőjük szerint a bácskai, a baranya-háromszögi és a muravidéki magyarokat sohasem fosztották meg azon jogaiktól, amelyek megilletnek minden magyar állampolgárt.

A magyar állampolgárságuk elismeréséért pereskedők ezen az úton indultak el. A Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére próbaperek indultak a Fővárosi Bíróságon. Ezek közül Kissék pere kezdődött a legkorábban, tehát logikus lenne, hogy ebben az eljárásban szülessen legelőbb döntés. Amikor Kissék jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Európa jogi szakjogász a tavaly júniusban kezdődött perről nyilatkozott, annak a reményének adott hangot, hogy egy éven belül döntés születik.

Az egy év eltelt, döntés nem született, pedig az ügy már döntéshozatalra érett volt. A magyar állam egyébként kihátrált korábbi álláspontjából, amely szerint a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező 1945-ben született rendelet fosztotta meg a visszatért délvidéki területeket magyarjait állampolgárságuktól. Most azt állítják: a Rákosi korszakban született, súlyosan diszkriminatív 1948-as állampolgársági törvény átmeneti rendelkezései eredményezték a jogfosztást. Az ügyvéd szerint azzal, hogy május 21-én kiderült, hogy a perben illetékes bíró kilépett a bírói karból csak valamikor 2008. első negyedévében lehet számítani annak érdembeli folyatására. A „bíróváltást” megelőzően is obstruálták a pert a magyar hatóságok, állítja dr. Gaudi-Nagy Tamás.

Korábban azért húzódott a per, mert a kormányalakítás miatt 2006 nyarán megszűnt a Belügyminisztérium, helyette létrehozták az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Ez jogutódlási eljárást tett szükségessé. Végül a perekből kikerült a minisztérium és csupán az IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala maradt alperesként – emlékeztet az ügyvéd. Ezt követően a perköltség biztosíték megtérítését kérték Kisséktől (is), ami Gaudi-Nagy szerint egy újabb felesleges és cinikus követelés volt, ami csak az időhúzást szolgálta és egyúttal azt demonstrálta, hogy a hivatal külföldinek tekinti az állampolgárságukért pereskedő magyarokat.

A per jelenlegi szakaszában az új bíró most azt vizsgálja, hogy jogosult volt-e egyáltalán az adott hivatal állampolgársági bizonyítvány kiadására, hiszen a törvény akkor a belügyminisztert hatalmazta fel erre. Dr. Gaudi-Nagy szerint nem volt illetékes, ezért Kisséknek egyre nagyobb esélye van a jelenlegi per megnyerésére. Ez viszont még nem az állampolgárságuk elismeréséről dönt, hanem az annak el nem ismeréséről szóló bizonylat hitelességéről, tehát az ügy érdemében majd csak akkor születhet ítélet, ha az arra illetékes szerv által kiadott állampolgársági bizonyítvány képezi a per tárgyát

Történik ez akkor, amikor a kettős állampolgárság kérdése talán aktuálisabb mint valaha: január elsejétől ugyanis – Magyarország schengeni övezethez való csatlakozásával – még körülményesebbé és nem utolsó sorban költségesebbé válik egy-egy anyaországi látogatás.

Ez az amire a Kiss házaspár fia, dr. Kiss Csaba is fel szeretné hívni a figyelmet. Ebben a hónapban írt egy levelet a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, amelyben az eddig történteket ecseteli. A levelet magánúton írta — ügyvédje nélkül –, mint mondta, végső elkeseredettségében. Most éhségsztrájkra készül.

— Szándékosan félreértelmezik az akkori törvényeket, vagyis az akkori kommunista vezetés nem is törvénnyel vonta meg a magyar állampolgárságot a Jugoszláviában élőktől. Ma pedig ezt a bevándorlási hivatal szándékosan félreértelmezi. Írtam Strasbourgba, időhúzás miatt tettem panaszt. Ha nem történik semmi, akkor éhségsztrájkba kezdek – mondta Kiss Csaba, aki a sztrájk „előkészületein” dolgozik. Társakat keres, akik vagy csatlakoznának hozzá, vagy tudnák segíteni annak előkészületeit.
VÍGI Zoltán
Fotó: Molnár Edvárd

Dr. Kiss Csaba: Ha nem történik semmi éhségsztrájkba kezdek – A Kiss házaspár pere 2005 októbere óta folyik