Összefoglaló a 2006. őszi rendőri brutalitás áldozatainak védelméről
. Szerző: Dr. Gaudi-Nagy Tamás
A szöveg a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője által a Club Suisse de la Presse (Svájci Sajtóklub) által Genfben szervezett, "Magyaroszág: a demokrácia nyomás alatt" című sajótájékoztató keretében elmondott beszéd összefoglalása
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonöszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülését követő tüntetések kapcsán indult rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során sok esetben sérültek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat védő nemzetközi egyezmények. A 2006. őszi események megkérdőjelezik, hogy Magyarországon jogállamiság elve megvalósul-e a gyakorlatban. 2006. szeptember 18-21 közötti és 2006. október 23-24-i aránytalan és sok esetben szükségtelen rendőri tömegoszlatási intézkedések, túlkapások, indokolatlan hatósági tettlegességek, bántalmazások, kényszerintézkedések, sok esetben törvényes alap nélkül elrendelt előzetes letartóztatások azt támasztják alá, hogy e cselekmények nagy része megtorló jellegű volt az elítélő véleményüket a magyar kormánnyal szemben kifejező emberekkel szemben. Emiatt az ENSZ kínzás elleni bizottsága (Committee Against Torture – CAT) is aggodalmát fejezte ki. Aggasztó jelek mutatnak arra, hogy a tüntetések miatt indított felelősségre vonási eljárások aránytalan megtorlásba torkollanak. Ezen időszakban a magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök, illetve rendőrruhát viselő személyek tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
2006. október 23-án Budapesten pedig különösen példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt. Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erőszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és kardlapozó lovas rendőri egységek bevetésére került sor számos súlyos, köztük több esetben maradandó fogyatékosságot eredményező sérülést okozva, több mint száz személy sérült meg. A bejelentett, békés megemlékezésen résztvevő, távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket. A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait. A rendőrök egyenruháján nem volt a törvény által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült. Ekkor több mint száz személyt előállítottak, többségükkel szemben szintén büntető vagy szabálysértési eljárásokat indítottak. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (www.nemzetijogvedo.hu) 2006. december 5-én a rendőri akció miatt több mint 20 rendőri különböző típusú bűncselekmény miatt feljelentést tett. Jelenlegi ismeretek szerint több mint 171 feljelentés érkezett brutálisan intézkedő rendőrök ellen, de eddig csak 16 gyanúsításra kerül sor.
A tüntetésekkel összefüggésben csaknem félezer emberrel szemben indult garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőeljárás vagy rendzavarás miatt szabálysértési eljárás, ezek többsége a társadalmi rendet nem veszélyeztető, pusztán a tüntetések helyszínén jelenlévő, de erőszakos cselekményt nem tanúsító személyek ellen folyik. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány erejéhez mérten igyekszik segítséget adni a tüntetésekkel kapcsolatban eljárás alá vontaknak, együttműködő ügyvédei közel 60 ügyben járnak el. A védencek többsége előzetes letartóztatásba került, azonban mára a döntő többséggel szemben megszüntették a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket. Büntetőügyeinkben eddig egy jogerős ítélet született egy hivatásos katona ügyében, aki bár részt vett a nem bejelentett tüntetésen, azonban nem támadott rendőrre, mégis egy év végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kapott gyorsított eljárásban.
A bíróságok első fokon budapesti tüntetések kapcsán őrizetbe vett 149 személy előzetes letartóztatásba helyezését rendelték el: a tömegével előállított gyanúsítottakat döntő többségükben megfelelő bizonyítékok és körültekintő eljárás híján, a érdemi vizsgálat nélkül helyezték előzetes letartóztatásba. Ezt azonban szerencsére a másodfokú bíróság korrigálta: csupán az esetek kb. 20 %-ánál tartotta fent ezt az igen súlyos, személyes szabadság, ítélet nélküli korlátozását lehetővé tevő kényszerintézkedést. Az ügyészség ártatlan személyek vagy a társadalomra jelentéktelen mértékben veszélyes cselekmények elkövetői ellen is előzetes letartóztatás kényszerítő intézkedését indítványozta, noha a szükséges és indokolt bizonyítékok nem álltak rendelkezésre. Az előzetes letartóztatás – akár csak rövid ideig történő – fenntartása egy rendezett körülményű, munkaviszonyban vagy tanulói-hallgatói viszonyban álló fiatalnál helyrehozhatatlan hátrányokat okozhat. Aggasztó eseményekről, bántalmazásokról is szóltak ugyanakkor a szabadulók, amelyek arra utalnak, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben megalázó, embertelen módon bántak velük, ezek kivizsgálása és a megfelelő szervek, szervezetek értesítése folyamatban van.
A védői munkát jelentősen nehezíti az a tény, hogy az atrocitásokat elkövető rendőrök nehezen azonosíthatóak be, illetve, hogy bizonyítékok szűkösen állnak rendelkezésre a gyanúsított ártatlanságának bizonyítására. Sok esetben az egyetlen (terhelő) bizonyíték a gyanúsítottat súlyosan bántalmazó rendőrök jelentése és vallomása. Tipikus jelenség, hogy a gyanúsítottak döntő többsége passzív, külső szemlélő, rossz helyen és időpontban tartózkodó, rendezett személyi körülményekkel rendelkező, normális életvezetésű (diák, tanuló, munkaviszonnyal rendelkező), büntetlen előéletű személy, akiknek semmi közük nincs erőszakos cselekményekhez. Sokan közülük magányosan kerültek intézkedés alá, majd az eljárásban pedig már más, általuk korábban nem ismert személyekkel mint "csoportos garázda" találták magukat. A Szabadság téri szovjet emlékmű rongálásával gyanúsított védencek csupán az obeliszk mellett készült fényképeken szerepelnek, cselekvőségükről nincs releváns bizonyíték. A megindult jogvédő küzdelem mára jelentős eredményeket hozott: több gyanúsított ellen megszüntette az ügyészség az eljárást, illetve több tüntetővel szemben a szabálysértési eljárást a bíróság szüntette meg jogerősen. Több súlyosan megvert tüntető ügyében feljelentést tettünk. A felmentettek kártérítésre jogosultak a jogellenes fogvatartás és bántalmazás miatt, egy esetben már elő is terjesztettük a kárigényt. Pereket indítottunk a tüntetések jogellenes feloszlatásának bírósági megállapítása érdekében.