Három éve rendőrkordon övezi a szovjet emlékművet (Magyar Mérce)

április. 11. 2007. 19:19 Publikációk

. Magyar Mérce – 2007-04-11 20:34

Az emlékművet nagyjából évente újrafestikAz emlékművet nagyjából évente újrafestikAz emlékművet nagyjából évente újrafestik2004. március 27-én békésen össze akarták láncolni magukat a budapesti Szabadság téri, szovjet emlékmű körül annak eltávolítását követelő hazafiak. Jól szervezett akció volt: a két tucatnyi aktivista pajzsokkal, gázálarcokkal szerelkezett fel, sőt még bilincset is vittek magukkal (kulcs nélkül, egyik részét karjukra kattintva), hogy az esetlegesen fellépő rendőröket is „maguk mellé állítsák”.

A Nemzetbiztonsági Hivatal azonban lehallgatásokkal, titkos megfigyelésekkel kiszaglászta a tervet, így a tiltakozók az elrejtőzött rendőri alakulatok markába futottak. Többségük mégis el tudott menekülni, de 7 tüntetőt – köztük Budaházy Györgyöt – elfogták, majd gyorsított eljárásban összesen több mint 400 ezer forintra megbírságolták őket, holott senkinek és semminek sem ártottak.

Az akciót egyébként eredetileg március 15-ére tervezték, hogy akkor – az SMS-küldő rendszeren kívül – szórólapokkal és hangosbeszélővel rövid időn belül tömegeket mozgósíthassanak a többi ünnepségről. 14-én azonban a rendőrség kordonnal vette körül az emlékművet, amelyhez pedig semmilyen rendezvény nem volt bejelentve. Ez persze nem okozott nagyobb meglepetést, hiszen a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei már az összeláncolás titkos, erdei próbáin is demonstratívan ott ólálkodtak (bár csak az erdőszéli találkozóhelyen, tehát a sűrűbe nem mertek bemenni a hazafiakkal). Mindenesetre ez a kudarcba fulladt, tiltakozó akció sokakat arra az álláspontra juttatott, hogy kár is titkolózni. (A tévéostrom alatti lehetőség is csak spontán módon adódott.)

Nem bontják, itt még csak felújítják – képünk 2002-ben készült
Nem bontják, itt még csak felújítják – képünk 2002-ben készült

A 2004. április 4-én, hazánk szovjet megszállásának 59. évfordulóján az emlékműnél tartott, civil tüntetésen addig soha nem látott rendőri készenlét várta az egybegyűlteket, több száz kordonnal dupla sáncot emeltek keresztbe-kasul a „Szabadság” téren. A tüntetők hangos fújolással üdvözölték a dupla kordon mögött, rendőrök hada közt megbújó Lamperth Mónika belügyminisztert és Gergényi Péter főkapitányt. Budaházy György, a demonstráció levezetője kihirdette a friss hírt, miszerint épp a tüntetés ideje alatt „ismeretlen tettes” vörös festékkel öntötte le a szintén vitatott, városligeti Churchill-szobrot. Ez is mutatja, hogy nem lehet minden problémát rendőri erővel megoldani, hanem figyelembe kell venni a népakaratot. De Mádl Ferenc se méltatta válaszra a tiltakozókat, így a tüntetők a rendezők által kiosztott húsvéti ajándéktojásokkal „meglepő módon” az emlékművet dobálták meg.

A nép azonban már nem kér, hanem támad. Az obeliszket többször leöntötték fáradt olajjal, melynek mészkő borítása kiválóan beszívta azt. Mára a „Szabadság” téri, kommunista önkényuralmi jelképeket is feltüntető, szovjet emlékmű örökre rács mögé került. Ugyanis a rendőrség közel egyhektáros körben kordonnal zárta le a magyarságot meggyalázó obeliszk környezetét. Az arra vezetett, külföldi turistacsoportok rendszeresen érdeklődnek is a

Ínyenceknek: Bal oldali képünk 1956-ban készült a „csőcselékről”. Döbbenetesen hasonlóak ezek a mai fiatalok…
Ínyenceknek: Bal oldali képünk 1956-ban készült a „csőcselékről”. Döbbenetesen hasonlóak ezek a mai fiatalok…

„vasfüggöny” okáról. A hivatalos rendőri álláspont szerint ha megszüntetnék a kiemelt biztosítást, komoly veszélybe kerülne a szovjet emlékmű. Ebben az egyben igazuk van. Épp ezért kiemelt időszakokban még éjjel-nappali, fegyveres védelmet is rendelnek köré. A Kuruc.info hírportál kérdésére a BRFK tavaly nyáron azt állította: az őrzés semmilyen plusz költséget nem okoz a rendőrségnek. Na persze, csak éppen erőiket nem mondjuk a cigánybűnözés megfékezésére összpontosítják.

(A cikk a Magyar Mérce áprilisi számában jelent meg)