NJA hír Kulcsár Anna cikke nyomán: A Nemzeti Jogvédő Alapítvány panasza nyomán Katonai Főügyészség vizsgálja a rendőri vezetők felelősségét az őszi brutális tömegoszlatások miatt

NJA hír 2007. július 10. ( Magyar Nemzet 2007. június 30-i Kulcsár Anna által írt cikke nyomán)

Panasszal fordult 2007. június 28-án a Katonai Főügyészséghez a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, mivel az alapítvány érvelése szerint az elsőfokú ügyészség jogsértően szüntette meg a büntetőeljárást a rendőri vezetők ellen a könnygáz és a gumilövedék használata, illetve az azonosító jelvények ügyében. A jogvédő szervezet a 2006. december 5-én több mint húsz különböző rendőri (ebből három elöljárói) bűncselekmény miatt előterjesztett feljelentése nyomán indult büntetőeljárás folytatását szorgalmazza.

Alkalmatlan gázálarcok

Összesen 37 rendőr (köztük 6 rendőrnő) szerzett a könnygáztól különféle sérüléseket október 23-án, amikor a rendőrség csapaterőt vetett be a Belvárosban, az Astoria és a Deák tér környékén. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője úgy véli: a rosszullétek, megbetegedések azért következtek be, mert a rendőrség vezetői nem gondoskodtak arról, hogy az egyenruhások megfelelő eszközöket alkalmazzanak.

A jogvédő szervezet kezdeményezésére megindult büntetőeljárásban a Budapesti Katonai Ügyészség elsőfokú határozata megállapította: a helyszínre kiszállított gázálarcok alkalmatlanok voltak a hosszabb ideig tartó csapaterős tevékenység végrehajtására, a bevetéskor használt sisakkal nem voltak kompatibilisek. A rendőrök ugyanakkor folyamatosan alkalmaztak könnyfakasztó gázt. Az ügyészség szerint „tevékenységük jellege miatt, s a terület beépítettsége okán huzamosabb ideig gázzal telített környezetben kellett jelentős fizikai megterhelést igénylő feladatot teljesíteniük”. Az ügyészség ezek ellenére egyetlen parancsnok felelősségét sem állapította meg, mert a rendőri vezetők, az egyébként alkalmatlan eszközök kiszállításával, objektíve úgymond teljesítették a kötelességüket. A rendőrök – mondhatni – maguk tehetnek arról, ami történt. A nyomozó hatóság szerint ugyanis „vállalva a könnyfakasztó gáz esetleges hatásait, saját elhatározásból mellőzték a gázálarc használatát. A dobálások miatt fontosabbnak tartották a nagyobb védelmet nyújtó bevetési sisak viselését.” A több mint ötven, tavaly ősszel eljárás alá vont személy ügyeiben eljáró Nemzeti Jogvédő Alapítvány panasszal élt a döntés ellen, és azt kérte, hogy a Katonai Főügyészség utasítsa az eljárás folytatására a Budapesti Katonai Ügyészséget, mivel az elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűncselekménye szerinte megvalósult. Az ügyben panasszal élhet valamennyi sértett, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat 37 munkatársa is.

Hiányoztak az azonosító jelvények

A Budapesti Katonai Ügyészség megszüntető határozata szerint nem bűncselekmény az sem, hogy a rendőri vezetők lehetővé tették, hogy az egyenruhások a belvárosi csatározások idején ne viseljenek azonosító jelvényt. A határozat azt közli, katonai bűncselekmény akkor valósult volna meg, ha a jelvények hiánya hátrányosan befolyásolja a szolgálatot, a fegyelmet. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány panaszában azt állítja, a fegyelem éppen az azonosító jelvények miatt volt kifogásolható. A csapaterőként bevetett egységek egyes tagjai azonosíthatóságuk hiánya miatt léptek fel brutálisan a békés polgárokkal szemben is. A panasz szerint: "A beazonosíthatatlanság és ebből fakadóan a felelősségre vonhatatlanság biztos tudatában eljáró rendőri állomány számos tagja éppen erre tekintettel tömegesen és sok esetben kirívó brutalitással, erőszakossággal eljárva hágta át a rá vonatkozó szabályokat. Éppen ezért az azonosító jelvényeknek az elöljárói intézkedések elmulasztása miatti viselésének hiánya egyértelmű ok-okozati összefüggést mutat a védtelen polgárok terhére megvalósított súlyos rendőri bűncselekményekkel."

Az országos rendőrfőkapitány tavaly szeptember 27-én nemcsak a rendőrségi törvényt, de az Alkotmánybíróság határozatát is megsértette, amikor utasításában lehetővé tette, hogy a gyakorlóruhára ne tűzzék ki az azonosítót. A parancsnokok pedig ezen jogsértő utasítás alapján engedélyezték a kivezényelt egységek anonim fellépését, ennek tudható be, hogy az őszi események miatt csak 39 rendőr ellen indult büntetőeljárás és a vádemelésig alig több mint tíz rendőr ügye jutott el. A jogvédő szervezet szerint külön szükséges megvizsgálni azt, hogy az akkori rendőrfőkapitány ezen utasítás kiadásával nem valósított-e meg esetlegesen bűncselekményt, mivel nyilvánvalóan törvénysértő és ezért jogszerűen nem alkalmazható utasítást adott ki, amelyre hivatkozással utóbb a bevett rendőri állomány parancsnokai lehetővé tették az állomány számára az azonosító jelvény viselésének mellőzését.

Nem rendszeresített sörétes vadászpuskák és gumilövedékek

A büntetőeljárás folytatását, katonai bűncselekmény megállapítását kéri a Nemzeti Jogvédő Alapítvány amiatt is, mert a rendőri vezetők lehetővé tették, hogy a rendőri állomány 2006. október 23-án nem rendszeresítetett sörétes vadászpuskából nem rendszeresített gumilövedékeket lőjenek ki a békés járókelőkre ráadásul azokat sok esetben nem megengedhető módon, túl közelről, illetve fejre, nyakra célozva. Az alapítvány több ügyfelét ilyen fegyverből kilőtt lövedék sebesített meg, köztük egy fiatalember a fél szemére gumilövedéktől vakult meg, illetve egy, az Astoriánál tartott megemlékezésről hazafelé igyekvő középkorú hölgyet közelről gumilövedékkel nyakon lőttek súlyos egészségkárosodást okozva.

A két fenti sértett által feljelentése alapján ismeretlen rendőrökkel szemben indult büntetőeljárást júniusban megszüntető Budapesti Nyomozó Ügyészség rögzítette határozataiban, hogy „a gumilövedék kilövésére alkalmas speciális fegyvert kezelő rendőr magatartásával kapcsolatban megállapítható, hogy a sértettet ért lövés leadásakor nem járt e1 kellő gondossággal, az általa ismert lőparaméterek alapján nem kellett volna vadászpuskáját ilyen módon használnia”, továbbá a súlyos következményekkel járó lövésekkel elkövették a rendőrök a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, illetve testi sértés különböző minősítésű bűncselekményeit.

A nyomozó ügyészség azt is kimondta, hogy sem az október 23-án használt vadászpuskák, sem a lőszerek használatához nem volt meg az ORFK jóváhagyása. A rendészeti miniszter is csak utólag, tavaly december 6-án járult hozzá, hogy az eszközöket rendszerbe állítsák. Az ezen ügyekben beszerzett fegyverszakértői szakvélemények szerint a REBISZ beosztottjait, egy régi termékkatalógusban található, már régen nem gyártott töltényhatás adati alapján oktatták, továbbá a szakértői megállapította hogy a vizsgálatra átadott töltények lövedékei, lényegesen nagyobb sebességűek, sokkal nagyobb energiájúak, lényegesen veszélyesebbek és nagyobb a sérülést okozó képességük. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány szerint az elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekményét követhette el az, aki a fegyverek beszerzését, alkalmazását lehetővé tette.

Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke a kilőtt szemű fiatalember sértetti jogi képviselőjeként panasszal élt a nyomozás folytatása érdekében amiatt is, mert az ügyészség elmulasztotta a helyszínen tevékenykedő fegyverkezelők kihallgatását.

Indokolása szerint: "mellőzhetetlennek tartjuk a helyszínen jelen volt három fegyverkezelő és a csoport másik két tagja tanúkihallgatását az általuk kapott kiképzésről és eligazításról, utasításokról, a helyszínen tapasztalt helyzetről, a gumilövedék kilövésére kapott utasítások körülményeiről és tartalmáról, tekintettel arra, hogy a tűztámogató csoport – melynek a fegyverkezelők tagjai voltak – három tagból állt, azok egymás és feltehetőleg más ilyen helyszíni csoportok magatartásáról ismeretekkel bírtak."

A kuratórium elnöke kifejtette továbbá a panaszában az alábbiakat is: "A tények ismeretében fontos tudni, hogy a rendőrség parancsnokai figyelmeztettek-e a szükségesség és arányosság megtartására. A nagy tömeggel szemben való eljárás és az addig nem vagy ilyen méretekben nem használt tömegoszlató eszközök és módszerek igénybevétele megnövelte a pontos szakszerű eligazítás jelentőségét nemcsak a tömegoszlatás sikerére érdekében, hanem az emberi élethez, testi épséghez és méltósághoz való jog megóvása érdekében, a legkíméletesebb eszközök és eljárások pontos megjelölésével. Amennyiben ilyen eligazítás nem történt, vagy az eligazítás nyitva hagyta az aránytalan sérelemokozás lehetőségét, vizsgálandó az előbb felsorolt bűncselekményekben való bűnrészesség gyanúja, különös tekintettel a pszichikai bűnsegélyre. Fontos tehát a nem katonai bűncselekményekben nyújtott pszichikai bűnsegély vagy bűnpártolás tényállási elemeinek vizsgálata. A határozat által idézett rendőrségi törvény 60. §-a (2) bekezdésének értelmében a tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja, s ez bizonyos félreértésekhez vezethet. Ezért fontos az olyan eligazítás, mely szerint az eljáró hivatalos személyek büntetőjogi felelőssége nem csökken tömegoszlatás folyamán sem."

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány bízik abban, hogy a fentiek alapján is mielőbb sikerül a tavaly október 23-i történések rendőri felelőseit megtalálni és megtörténik a felelősségre vonásuk is.

Nemzeti Jogvédő Alapítvány