“A kormány kezében a döntés” – képes beszámoló a szovjet katonai emlékmű elől
Több százan gyűltek össze vasárnap délután Magyarország szovjetorosz katonai megszállásának megszűnésének 15. évfordulóján, a Szabadság téren, a szovjet katonai emlékmű előtt. Az eseményen felszólalók a tér történelmi jellegének helyreállítását és a szovjet emlékmű elbontását követelték. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány szerint kizárólag a kormány kezében van a döntés, ugyanis jogalapja lenne a változtatásokhoz. Több százan gyűltek össze vasárnap délután Magyarország szovjetorosz katonai megszállásának megszűnésének 15. évfordulóján, a Szabadság téren, a szovjet katonai emlékmű előtt. Az eseményen felszólalók a tér történelmi jellegének helyreállítását és a szovjet emlékmű elbontását követelték. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány szerint kizárólag a kormány kezében van a döntés, ugyanis jogalapja lenne a változtatásokhoz.
Dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke beszédében történelmi helynek nevezte a teret. Mint fogalmazott, ez a tér egy olyan magyar nemzeti emlékhely, melynek múltja van ezért mindenkinek ismernie kell a történetét Magyarországon. Kifejtette: 2006 elején húsz szervezet létrehozta a Szabadság tér bizottságot, és azzal bízták meg a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy a tegyenek jogi lépéseket arra, hogy a tér eredeti állapotát vissza lehessen állapítani. Zétényi arra hívta fel a figyelmet, hogy a szovjet kivonulás idején a két állam közötti megállapodás értelmében egy szovjet katonai emlékművet a helyén kellett hagynia Magyarországnak.
„Akkor a szovjetek a Szabadság teret választották” – emlékeztetett az alapítvány elnöke, majd hozzáfűzte: azóta ez az emlékmű a magyar élet megtiportságának szimbóluma. Kiemelte, még a Parlament épületéből is látni. Zétényi elmondása szerint a Nemzeti Jogvédő Alapítvány célja, hogy egy úgynevezett Magyar Szabadság és Függetlenség elnevezésű emlékművet állítsanak fel a mostani szovjet katonai emlékmű helyére a Trianoni országzászló és a négy égtáji szobor mellé.
Az elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1995-ös magyar-orosz megállapodás harmadik cikkelye szerint fontos állami érdek esetén teljesítenie kell a másik fél kérését. „Kizárólag a magyar kormány kezében van az emlékmű sorsa” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy 2002-es mélygarázs építése óta még azok a szovjet katonai holttestek sincsenek már itt, melyekre emlékezik a szovjet katonai emlékmű. Végül leszögezte, még ebben az esztendőben október 23-áig le kell tenni az új emlékmű alapkövét a kormány közreműködésével.
 |
| Vajon eltávolítják? |
A szovjetek szégyene 56 eltiprása
Balás Piri László, az 56-os Alapítvány kurátora a szovjet hadsereg II. világháborús tevékenységére emlékeztetett. Mint fogalmazott, a magyar nép olyan borzalmakat élt át, melyeket legutóbb a tatárjárás idején tapasztalhattak meg a magyarok. Hangsúlyozta azt is, a szovjetek nem az ország felszabadítására, hanem az ellenség leverésére érkeztek hazánkba. Az a mérhetetlen rablás, gyilkolás és a nők tömeges megerőszakolása kitörölhetetlen nyomokat hagyott a magyar nép történelmében – fűzte hozzá.
Kitért a szovjetek körüli legendákra is. Leszögezte: számtalan történetet kreáltak a jótevő katonákról, azonban ezekből semmi sem igaz. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a náci megszállás megalázó volt, de a szovjet katonák sem voltak különbek náluk. Az 56-os forradalomról pedig elmondta, a szovjetek szégyenbélyege volt, hogy eltiporták a magyarok forradalmát.
„Ha már a szovjet birodalom felbomlott, ha már bocsánatot is kértek 56 eltiprásáért, akkor miért kell mégis dupla vasráccsal és rendőri őrizettel megerősíteni az emlékművet?” – tette fel kérdését Balás Piri László, aki egyben félelmét fejezte ki a kormány felé. Mint mondta, érzése szerint a mai magyar kormány nem fog lépni az emlékmű eltávolítása érdekében.
 |
| Dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke |
Ma is diktatúrában élünk
Wittner Mária, egykori 56-os az emlékművön látható csillagra és az oldalán díszelgő címerre hívta fel a figyelmet. Aláhúzta, éppen a forradalom idején zászlóból kivágott címert tették a szovjet katonai emlékműre.
„Ebben az országban zömmel olyanok élnek, akikben sebeket szakít fel, ha erre az emlékműre néznek” – hangsúlyozta Wittner Mária, rámutatva: a demokráciában a nép akarata kell, hogy érvényesüljön. Mint mondta, Magyarország kezd hasonlítani a proletárdiktatúrához. Véleménye szerint diktatúra van ma is hazánkban, csak demokráciának álcázzák. Végül elmondta, van jogi alap a változtatásra, ezért a kormánynak lépnie kell.
Galéria:
