Tájékoztatás a délvidéki magyarok állampolgárságáért indított próbaper második tárgyalásáról
A Fõvárosi Bíróság 2006. július 13-án megtartotta második tárgyalását a szabadkai Kiss házaspár keresete alapján indult közigazgatási perben, amelyet a magyar állampolgársági bizonyítvány kiadását elutasító hatósági határozattal szemben terjesztettek elõ.
Mivel a bíróság álláspontja szerint a perbeli alperesek (BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, továbbá a belügyminiszter) az idõközben 2006. június 9-én hatályba lépett a minisztériumok felsorolását módosító jogszabály (2006. évi LV. törvény) miatt nem tekinthetõk aggálymentesen jogképesnek, ezért a tárgyalás igen rövid volt, ugyanis a Polgári perrendtartás 111. §-ára tekintettel, az eljárás félbeszakadását állapította meg a bíróság, a bíróság ezért a következõ tárgyalás határnapját sem tûzte ki.
Mint ismeretes a fenti törvény megszüntette a Belügyminisztériumot, olyan módon, hogy a minisztériumi hatáskörök egy része az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, más része az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz került. A minisztériumok felsorolását módosító törvény 2. § ab. pontja ugyanakkor egyértelmûen rögzíti, hogy ahol a korábban kiadott törvény vagy rendelet Belügyminisztériumot, valamint belügyminisztert említ, ott többek között a magyar állampolgársággal kapcsolatos feladatok tekintetében Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, valamint igazságügyi és rendészeti minisztert kell érteni. A törvény 3. § (4) bekezdése azt is megállapítja, hogy a más szervhez átkerülõ feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre is kiterjedõen – a feladatot eredetileg ellátó szerv jogutódja az adott feladatot, hatáskört átvevõ szerv.
A fentiek fényében nem egészen érthetõ a félbeszakadás megállapításának indokoltsága, ezért felperesek indítványozni fogják a per folytatását.
A félbeszakadás jogi következménye az, hogy mindaddig amíg a jogutód perbe nem lép, vagy perbe nem vonják, addig minden jogcselekmény, minden perbeli cselekmény hatálytalan, és addig az ügy nem mozdul elõre.
A közigazgatási szerkezet drasztikus megváltoztatását jelentõ jogszabályok a bíróság álláspontja szerint nem rendelkeztek arról egyértelmûen, hogy a belügyminiszter hatáskörét állampolgársági bizonyítványokkal kapcsolatos ügyekben pontosan mely szerv gyakorolja, így nem állapítható meg jelenleg az, hogy a perbe vont alpereseknek mely szervek a jogutódjai.
A bíróság a legutóbbi tárgyaláson 15 nap válaszadási határidõvel megkereste a belügyminisztert, aki azonban arra mai napig még nem válaszolt, továbbá a perköltség- biztosíték tárgyában megkeresett Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sem válaszolt még abban a tekintetben, hogy fennáll-e viszonosság Szerbia és Magyarország között a perköltség biztosíték mentesség tekintetében.
Amennyiben a júliusban várhatóan kiadásra kerülõ kormányrendeletek egyértelmûen meghatározzák hogy mely közigazgatási szervek tekinthetõk a perbevont alperesek jogutódjának, úgy felperesek perbe fogják vonni õket, és a per így érdemben folytatódhat.
Budapest, 2006. július 13.
Nemzeti Jogvédõ Alapítvány