Élő Anita ( Heti Válasz): Vérveszteség

A tavaly őszi zavargásokon őrizetbe vettek csaknem kétharmada ellen nem indult bírósági eljárás, és egyetlen rendőri vezetőt sem vontak felelősségre, sőt többeket kitüntettek.

http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=16629

Ma is folyik a büntetőeljárás mintegy negyven közrendőr és 74 civil ellen. Az erőszakszervekkel szemben százmilliós nagyságrendű a kárigény.

Egy évvel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után bebizonyosodott, hogy az MTV ostromát követő napokban a rendőrség tömegesen "vadászott le" utcai járókelőket. Erre utal, hogy a 220 őrizetbe vett személy közül kevesebb mint 90 ellen indult bírósági eljárás. Az ügyészségi iratokból kitűnik, az egyenruhások nagy számban követtek el törvénysértést, okoztak sérülést, több esetben maradandó károsodást ártatlanoknak. Gyakori, hogy a nyomozást nem a bűncselekmény hiánya, hanem a tettesek azonosíthatatlansága miatt zárják le. Máig sem derült ki, hogy az azonosító jelek levételének elrendelése és a símaszk engedélyezése miatt vadultak-e meg a rendőrök, vagy más is történt a háttérben. Noha a rendőri törvénysértésekbe belebukott az igazságügy-miniszter és a rendőrség felső vezetése, épp a napokban derült ki, hogy a tévé ostrománál, illetve a Fidesz október 23-i megemlékezéséről hazafelé tartók megveretésénél a parancsnoki feladokat ellátók közül többeket megjutalmaztak.

A megvert, megkínzott személyek nagy részének ártatlansága mára kiderült, az esetek döntő többségében az ügyészség meg is szüntette az eljárást. Így járt például az a perui férfi, aki gyrosért ugrott le a lakásáról, már visszatért a házába, amikor a rohamrendőrök elkapták, orrát és bordáját eltörték. Ártatlannak bizonyultak a Tilos Rádió munkatársai is. A munkából hazatérő újságírókat azzal gyanúsították, hogy megdobálták a rendőröket, ezért a futószalagon történő eljárások során előzetes letartóztatásba helyezték őket. A perui férfi és az újságírók is kártérítést kérnek a hatóságoktól. Tavasszal szüntették meg az eljárást F. Gábor ellen, akit nézelődés közben kaptak el a Nyugati pályaudvarnál, majd pedig mezítelenre vetkőztetve rugdalták. Tizenhárom napig tartották fogva, és csak júniusban mentették fel jogerősen a csoportos garázdaság bűncselekményének gyanúja alól. Ő is kártérítési igénnyel lép fel, és ötmillió forintot kér jogtalan fogva tartásáért.

Többen máig nem tudták bizonyítani ártatlanságukat. A Civil Jogász Bizottság által ismertetett esetek között szerepelt K.-né B. Piroskáé, aki október 23-án az unokáját ment meglátogatni a kórházba. A kék metróvonalra akart átszállni, ám mivel a földalatti nem járt, mozgólépcsőn felment a Deák térre, ahol már folyt az október 23-i ütközet. Az asszonyt azonnal elfogták a rendőrök. Az iratok szerint nekirontott egy rohamrendőrnek, hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat ellene, az ügyészség próbára bocsátást indítványozott az esetében. Alaptalannak látszik egy rasztahajú fiatalembernek a gyanúsítása is – őt összekeverték egy rendőrökre támadó, hasonló hajviseletű férfival. Sorsáról a füle melletti hajtincseinek hossza dönthet – egy néhány nappal korábbi fotó szerint a vád alá vont személynek rövidek a fürtjei, a perdöntő felvételen látható ismeretlennek viszont hosszúak. Az elmúlt évben sokan foglalatoskodtak azzal, hogy a gyanúsítás alól tisztázzák magukat, s csak ennek sikere után indítanak kártérítési pereket. Lapunk eddig harminc feletti ilyen ügyről tud, összességében száz- és kétszázmillió forint közötti kártérítési igénnyel.

A zavargások következtében fordulat állt be a hazai jogvédelem területén. A liberális jogvédők (a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság) is egy emberként emelték fel hangjukat az ártatlanul bebörtönzött, sok esetben jobboldali személyek érdekében. Az ügyek zömét vivő Nemzeti Jogvédő Alapítvány pedig komoly társadalmi elismertségre tett szert. Új szervezetek is születtek, a Civil Jogász Bizottság mellett a Ne féljetek! Alapítvány, mely elsősorban az október 23-án gumilövedékektől maradandó sérülést szenvedett személyeken segít. A megrokkantak közül többen elveszítették állásukat, megélhetésük is oda.

Több sérült műtétek sorozatán esett át, de a jogvédők még egyetlen forint kártérítés kifizetéséről sem tudnak. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője szerint jelenleg egyedül a Rebisz mutat hajlandóságot a peren kívüli egyezségre – egy eltört állkapcsú férfi, egy, a Dohány utcai lakásába igyekvő, gumilövedék által nyakon lőtt nő, valamint a Kárpátia együttes dobosa és annak barátja ügyében, akiket egy vendéglátóhelyen vertek meg a rendőrök.

A legtöbb ártatlanul fogva tartottnak egyszerre négy állami szervezetet kellene perelnie. Az őket jogsértő módon elfogó rendőri egységet, az őrizetben tartó Budapesti Rendőr-főkapitányságot, az előzetes letartóztatásról megalapozatlanul döntő Fővárosi Bíróságot, illetve a büntetés-végrehajtási intézetet. A perek évekig elhúzódhatnak, ezért a jogvédők szerint az ügyintézés gyorsítására "egyablakos rendszert" kellene bevezetni.

Élő Anita