Krivánszki Lajos: Egy tüntetés margójára

december. 14. 2007. 20:20 Publikációk

Valamikor még a nyár derekán volt egy spontán tüntetés Budapesten a REBISZ laktanya előtt. A létszám nem volt nagy, körülbelül heten-nyolcan voltak ott, kis tüntetés volt, de nagy erő lehetett az ott megjelentekben, mert a hatalom, a maga európai uniós újliberális diktátor módjára, persze a népszerűség kizárásával és a törvényt kiforgatva, akármilyen mértékben is, de meg akarta torolni ezt a demonstrációt.

Az ott összegyűlt pár ember nem tett mást, mint éppen egy kismacska a vízbefojtás előtt, tiltakozott a titkolt kivégzése ellen, a megnyomorítása ellen, a rendőri erőszak és brutalitás ellen, a jelenlegi pénzsóvár és erkölcsileg mélyponton lévő, csalással hatalomra jutott kormánya ellen, a magyarság eltüntetése ellen.

Igen, a magyarságáért legfőképp, mert jelenleg, lehet így vagy úgy magyarázni, de pillanatnyilag még a hazánknak nevezhető, igen kicsire zsugorodott földrajzi területen indirekt népirtás folyik. Népirtás és szabadrablás. Akik végrehajtják ezt, lélek és ész nélkül teszik, mert lássuk be, nekik a Jóisten ebből a két adományból szűken mért az életükben. De bővelkednek olyan erényekben, mint a hazugság, erőszak, lopás, csalás, szervezett bűnözői hajlam, szexuális abberációk, diktatórikus gondolkodás, a másik, a gyengébb elnyomására és kirablására való különös kegyetlen érzék, érzéketlenség, önzés, magamutogatás és önteltség.

Ez a torzult embertípus, hála a nagy szerencsének, igen kis százalékban él a földön, de érdekes módon kicsi arányuk ellenére, ha valahogy, akárhogy felelős helyre kerül, ahol a véleményének hangot tud adni, rögtön hozza a többi vele hasonlóan torzult társait, őket is felelős helyekre tolva és átvéve-elvéve a döntés lehetőségét a másik normális embertípustól, idővel uralva mindent. Sok példát lehetne említeni, csak a huszadik századból pár ilyen élőlény: Kun Béla, Sztálin, Rákosi Mátyás, és talán ide sorolható Kádár János is, a teljesség igénye nélkül.
Nos ők voltak a Nérók, a birodalmi helytartók, diktátorok, erőszakhatalmak urai, emberek kiirtói, elnyomói. Ők voltak, és sajnos, mint a világ példája mutatja, jelenleg is vannak. Vannak, de meddig?

Ez az embercsoport alkotott olyan nemes eszméket, mint a bolsevizmus, internacionalizmus és említsük meg a cionizmust is. Ők kínozták meg az embereket a legkegyetlenebb módszerekkel az inkvizíció jegyében, Ők irtottak ki népcsoportokat nyomtalanul.

Az ilyen beteg embertípusnak a demokratikus intézményrendszerek a nemzetállamokban, remek táptalaj arra, hogy a liberalizmus lehetőségével visszaélve, uralomra tegyenek szert és megkeserítsenek sok ezer- millió normális emberi lényt.

Ezen kis kitérő után kanyarodjunk vissza erre a kevés létszámú, de jelentőségében nem elhanyagolható tüntetésre.
Nos ez a hat-nyolcfős demonstráló csoport, nem feledve a tavaly októberi véres emberverést és hallva a legújabb híreket miszerint állítólag rendőrök megerőszakoltak egy lányt Budapesten, spontán összeverődött a REBISZ laktanya előtt, és próbált hangot adni véleményének, választ remélve megannyi érthetetlen kérdésre, ami hazánkban jelenleg is zajlik. Választ az óta sem kaptunk, viszont ezen a szép kora nyári napon, mint már megszokhattuk, erre a pár emberre rárontott közel harminc- negyven állig felfegyverzett rendőr, szerencsére azonosítóval ellátva és vipera nélkül, amiről ugye tudjuk, hogy az első kollektíve és egyidőben leesik a rend őréről, a másik pedig nincs a rendőrnél, akármennyire is látható a kezében.

Tehát tüntetők a járdaszigeten, REBISZ laktanyából rendőrök ki, oszlató sorfal felállt és felszólítottak minket a jogtalan és nem engedélyezett demonstráció azonnali beszüntetésére oly módon, hogy a forgalmat a laktanya előtt leállítva, mivel ellenállást nem tanúsítottunk, átkísértek a járdára, igazoltatás céljából. A személyes iratokat, akitől kérték, késedelem nélkül át lettek adva. Az egység parancsnokának látszó rendőr normálisan viselkedett, azt mondta az igazoltatás csak rutin feladat. Nem közölték sem azt hogy eljárást indítanak az igazoltatott emberek ellen, sem a következményekről nem világosítottak fel. Az igazoltatás után megkértek hogy távozzunk a helyszínről, amit mi maradéktalanul meg is tettünk, hiszen mi, ellentétben a kormányon-hatalmon lévőkkel és a rendőrséggel, jogkövető és a törvényt betartó állampolgárok vagyunk, kiknek alkotmányos alapjoga lenne a szólás, a véleménnyilvánítás és a gyülekezés szabad gyakorlása normális esetben.

Nos az igazmondás korában élünk, nem lett következménye természetesen ennek a demonstrációnak, csak ugye, mint ismerjük már, teljesen véletlenül kaptam egy szabálysértési végzést, miszerint én a járdaszigeten akadályoztam a forgalmat azon az ominózus napon, ezért tizenötezer forint megfizetésére köteleztek. Nem az összeg a lényeges itt, hanem az elv, amit a végrehajtó hatalom és az általa irányítottnak látszó rendőrség tesz, illetve próbál megtenni, mindenki ellen, aki mer észérvekkel, vagy akár meggyőződésből véleményt nyilvánítani erről az egész kis magyar valóságról.

Két megjegyzést tennék itt. Az első: jogászoktól, ügyvédektől érdeklődtem mi minősül a közlekedési szabályok megsértésének, hát a forgalom elől elzárt, járdaszigeten lévő tartózkodás az én esetemben egyáltalán nem annak tűnt.

A másik: az Európai Uniónak van egy álláspontja, miszerint egy jóhiszemű jogkövető spontán demonstrációt csak azért is feloszlatni nem lehet. Ez a rendelkezés az Uniós tagországokra kötelező jellegű lenne.

Mivel én jogász nem vagyok, megkerestem a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton belül e-mailben Gaudi Nagy Tamást, kérvén segítségét ebben a jelentéktelen ügyben. Kérésemre azonnali választ és segítséget is kaptam, képzeljék el nem pénzért, ahogy az egészségügyben szokás jelenleg.

Mert akármennyire hihetetlen, működnek olyan szervezetek is kis hazánkban az elnyomó diktatórikus hatalmon kívül, akik elkötelezettek az emberi jogok védelmébe ügyében és a hazájuk vonatkozásában is. Nos a Nemzeti Jogvédő Szolgálat éppen egy ilyen szervezet, nagyon fontos társadalmi szerepet vállal fel, mert a szervezeten belül tevékenykedők, nemzetükre aggódva tekintve, próbálják visszaállítani a rendet a jogalkalmazásban. Pár nevet említenék közülük, természetesen előzetesen egyeztetve velük: dr. Vajk Kálmán és dr. Balogh Gábor ügyvéd urak, akikkel személyesen találkozva és hosszabban elbeszélgetve, teljes meggyőződéssel állíthatom, igaz ügy érdekében és Magyarországért állnak helyt rendületlen, bár ez a helytállás nagyon sok akadályba ütközik jelenleg sajnos.

Nos fellebbeztünk a pénzbírság ellen, bírósági tárgyalást kértünk. Megkaptuk a lehetőséget erre.
Telt az idő. Jött ismét egy levél, miszerint december ötödikén délelőtt tárgyalná a Tisztelt Bíróság az ügyemet. Kellemes Ádventet kívánva ezzel nekem. Köszönöm.

Eljött a nagy nap. Megjelentem én és az NJSZ megbízásából Balogh ügyvéd úr is. Miután megtartottam kis monológomat a "mit kíván elmondani az üggyel kapcsolatban"résznél, és kitértem arra, hogy ennek a kis jelentéktelen ügynek politikai koncepció szaga van, valamint elmondtam véleményemet arról, hogy bizony vannak alkotmányos alapjogaim, képzeljék el a BRFK szóvivője közölte, nincs is ilyen jogszabály, amit ellenem szabálysértésként felróttak.

Ejtik az ügyet, ennyi. Na ehhez tessék hozzászólni valamit is.

Visszatérnék a főcímre és tennék néhány észrevételt erről az egész káoszról, ami kialakult hazánkban és jelenleg is tart.

Amint azt már régebben is leírtam többször, van más mód is az akarat kinyilvánítására a tüntetésen kívül, és hiszek abban hogy rend és béke lesz ismét Magyarországon, lassan megszületik a nemzeti összefogás végre.
Szakszervezeti munkabeszüntetések. Talán az egyetlen hatékony módszer lehet, ha összehangolt, országos szintet öltő és egységes. Bár az elmúlt évek tapasztalatai a nagyobbrészt baloldali elkötelezettségű szakszervezeti vezetők vonatkozásában nem éppen biztatóak, de legyünk optimisták.

Népszavazás fontossága. Amennyiben lesz ilyen a közeljövőben, ebben az esetben is legyünk optimisták, fontos a részvétel, mert sajnos talán ez az egyetlen jogunk, amivel hatni lehet egy demokratikus államban a végrehajtó hatalomra, ha az az állam valóban demokratikus és demokraták ülnek a felelős székekben. Nem pártokra kell, vagy pártokért szavazni, hanem az egységes nemzeti akarat kinyilvánításának szellemében.

Jogállam. Nagyon úgy látszik, hogy a kerületi bíróságok és az ott tevékenykedő bírák, ezeket az intézményeket ismét vissza akarják terelni a jogkövető demokratikus intézmények sorába, bár természetes állapotában a bíróságoknak ilyeneknek kellene lenniük. Jó lenne, ha legalább egy ilyen intézményrendszer létezne, amely jogkövető és demokratikus, kis hazánk intézményei sorában.

A köztársasági elnök szerepe. Úgy néz ki, a köztársasági elnök úr is valamilyen módon, vagy legalább merjük ezt hinni, az igazság útjára próbálja terelni a dolgokat. Ez látszik a gyűlölettörvény visszautasításán, valamint ezzel kapcsolatban a Mazsihisz álláspontján.

Merjük azt hinni, hogy szétaprózott és tagolt magyar társadalmunk a fejlődés útjára lép, és képes a kezébe venni a sorsát újból.

Mert tessék elhinni nincs más út, próbáljunk barátkozni a gondolattal, hogy felelősséggel tartozunk hazánkért, gyermekeink, unokáink jövőjéért, Magyarországért.

Mindenkinek boldog szeretetben teljes és békés ádventet kívánok és szebb jövőt!

Krivánszki Lajos

Budapest, 2007 december 07.