A bíróság szerint provokatív az Árpád-házi sávos zászló és ezért megbírságolta passzív engedetlenség címén Fáber Károlyt a 2007 májusi ún. “zászlós” ügyben
NJA hír, 2008. február 27.
2008. február 21. napján tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Radácsyné dr. Karsai Zsuzsanna bíró tanácsa a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédje, dr. Gyurta Tibor Roland által védett Fáber Károlynak a 2007. május 9. napján a Kossuth térnél a Belgrád rkp. feljáró részénél kezében tartott Árpád-házi sávos zászlóval kapcsolatos ún. „zászlós” ügyét.
Az ügy lényege: 2007. május 9. napján 19 óra 35 perc körüli időben Fáber Károly többedmagával megjelent a Budapest, V. kerület, Belgrád rkp. Kovács Béla szobor felőli lépcsőfeljáró felső részénél. Onnan nézték a Kovács Béla szobornál a Jobbik Magyarországért Mozgalom, valamint az MSZP Budapesti Tanácsa bejelentett rendezvényét. Fáber Károly a kezében egy Árpád-házi sávos zászlót tartott és csendben szemlélte a rendezvényeket. Eközben a rakpartról elkezdték őt és társait szidalmazni, amelyet követően rendőri intézkedésre került sor, melynek során Fáber Károlyt az eljáró rendőr felszólította a zászló összecsavarására. Erre nem volt hajlandó tekintve, hogy a nála tartott zászló történelmi zászló volt, amelyre válaszul a rendőrség előállította és az ún. " passzív engedetlenség" szabálysértés elkövetése miatt eljárást indított vele szemben.
A tárgyaláson tanúként meghallgatásra került az intézkedő rendőr, aki előadta, hogy az MSZP rendezvényén egy védett személy (Gyurcsány Ferenc) is részt vett, amely miatt fokozott figyelemmel biztosították a rendezvényt. Ennek keretében utasítást kaptak a biztosítási parancsnoktól, hogy a rakpart lépcsőjénél tartózkodó és az MSZP rendezvényhez közel lévő személyeket igazoltassák és szólítsák fel távozásra, kiemelten az Árpád-házi sávos zászlót tartó személyeket.
A tárgyaláson meghallgatott három másik, a védelem által indítványozott tanú vallomásában megerősítette, hogy a rendőri intézkedések iránya valóban az Árpád-házi sávos zászlót tartó személyekre irányult, függetlenül azok tényleges magatartásától.
A védelem a tanúmeghallgatásokat követően internetes újságcikket csatolt egyrészt egy korábbi, a Hatvani Rendőrség által történt intézkedésről, amelynek alapja egy városi ünnepségen Árpád-házi sávos zászló birtoklása volt, amelynek alapján bár a zászlót először elvették, napokkal később a rendőrség a zászlót minden egyéb eljárás indítása nélkül visszaadta. Emellett csatolt egy újságcikket, melyben neves zászló, illetve heraldikai szakértő, történész nyilatkozott arról, hogy az Árpád-házi sávos zászló nem önkényuralmi jelkép, azzal nem is azonosítható, sőt a történelmi zászlók része és a használata egyfajta historizálást és nemzeti azonosságtudatot jelképez, ami semmiképpen sem betiltandó, illetve korlátozandó.
A védelem felszólalásában az eljárás megszüntetését indítványozva részletesen elemezte az egyébként alkotmányellenes és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által az Alkotmánybírósághoz megsemmisítés iránti kérelem tárgyát képező jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés tényállását, amelynek egyik feltétele, hogy a rendőri intézkedés jogszerű legyen. Tekintettel arra, hogy az említett zászló használatát jogszabály nem tiltja és az a szakemberek véleménye szerint sem azonosítható önkényuralmi jelképpel, a nemzeti jelképek használatáról szóló 1995. LXXXIII. tv. 11. § (1), (2) és (3) bekezdéseire hivatkozással hangsúlyozta, hogy magánszemély jogosult a nemzethez tartozás kinyilvánítás céljából, még a történelmileg kialakult formák szerint is használni a zászlót. A zászlóhasználat ilyeténképpen az állampolgár egyfajta véleménynyilvánítási jogának gyakorlását jelenti, ami nem korlátozható, amíg más jogszabályt nem sért.
A szabálysértési tényállás elemzése során, annak másik feltétele, az engedetlenség is ennek fényében ítélendő meg: a tanúk által is igazolt, a zászló összecsavarására, illetve a terület elhagyására ezen okból történő felszólítás nem minősíthető jogszerűnek és ezért az engedetlenség sem állapítható meg.
Fáber Károly vonatkozásában egyebekben az eljárás során meghallgatott egyik rendőrtanú is azt vallotta, hogy a rakpart lépcsőjénél állt, nem kiabált, csak a zászlót tartotta.
A rendőrség képviselője felszólalásában kiemelte, hogy a közrend védelme érdekében a rendőrségnek a rendezvényt zavaró személyeket igazoltatnia kell, illetőleg el kell távolítania. Ezt szerinte az indokolta, hogy az Árpád-házi sávos zászló zavaró volt, mert az MSZP rendezvény résztvevői emiatt kiabálni is kezdtek és szidalmazták Fáber Károlyt és azt a néhány embert, aki ott volt.
A bíróság ezt követően határozatot hirdetett: hatályában fenntartotta a rendőrség által kiszabott maximális, 50.000,-Ft összegű pénzbírságot kiszabó határozatát. A döntés jogerős, fellebbezésnek helye nincs.
Rövid szóbeli indokolásában kiemelte, hogy a szabálysértés elkövetését azért állapította meg, mert bár az tényként fogadható el, hogy az Árpád-házi sávos zászló önmagában nem önkényuralmi jelkép, azonban provokatív, ami az MSZP rendezvényén résztvevőkben olyan ellenérzést váltott ki, hogy az eljárás alá vont személy és az ott jelenlévőket szidalmazni kezdték. Erre tekintettel a bíróság szerint a rendőrség a közrend és a nyugalom helyreállítása érdekében jogszerűen intézkedett, hogy a zászló és az azt birtokló személyek ne zavarják a demonstrációt, akik mivel a zászló összecsavarására, illetve a hely elhagyására nem voltak hajlandók, megvalósították a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértését.
Nyilvánvaló, hogy sem a közrendet, sem pedig a pártrendezvényt, sem a védett személyt nem veszélyeztette Fáber Károly cselekménye. Ez még akkor sem lett volna így, ha mintegy ellentüntetőként jelent volna meg a helyszínen és politikai véleményt kifejező feliratot tartott volna kezében. Emlékezetes, hogy a Kitörés Napján a közelmúltban a Hősök terén tartott megemlékezés közvetlen közelében zavartalanul fejezhette ki ellentétes véleményét az SZDSZ ifjúsági szervezetének vezetője és társai.
Alapítványunk véleménye szerint a határozat szellemisége a diktatórikus idők hangulatát idézi fel, ami egy magát demokratikus jogállamnak nevező országban elfogadhatatlan. Alapítványunk megdöbbenve áll a bíróság ezen határozata előtt, hiszen az Árpád-házi sávos zászló jelentéstartalma, használata már korábban tisztázást nyert. Ezen zászló közterületen történő használatának provokatívnak minősített jellegére hivatkozással történő eltávolítása, mint jogszerűnek feltüntetett rendőri intézkedés a véleménynyilvánítási szabadság súlyos és indokolatlan sérelmét jelenti, és ismételten tág teret ad az Alapítványunk által már többször kifogásolt alkotmányellenes és a rendőrség által jogi gumibotként alkalmazott jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés alkalmazására.
Ahogy már ezt korábban jeleztük a rendőrség ezzel az eszközzel rendszeresen él is és a kádári idők gyakorlatához hasonlóan módszeresen elsősorban azokkal szemben, akik a nemzeti ellenállási mozgalom meghatározó alakjai vagy valamely nemzeti jelképet viselnek, használnak. A tavaly október 26-i „hídfoglalás” kapcsán e téren tapasztaltak az alábbi helyen elérhető közleményünkben olvashatóak: http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=368&Itemid=1
A jogállami követelmények ezzel szemben egyértelműen azt írják elő, hogy a jogalkalmazásban és különösen a közrendvédelem területén a szükségesség és arányosság elve kell érvényesüljön minden fajta megkülönböztetés nélkül. Alapvető jogok és szabadságok korlátozására pedig csak a legmegszorítóbb jogértelmezés alkalmazható különösen a szabálysértési és büntetőjogban.
Erre tekintettel alapítványunk továbbra is sürgeti az Alkotmánybíróság mielőbbi döntését az említett alkotmányellenes szabálysértési tényállás megsemmisítésére 2007 májusában benyújtott, soron kívüli elbírálást kérő és nemrégiben újra megismételt beadvány alapján.
Ennek különös aktualitást ad a közelgő március 15-i nemzeti ünnep. Mint emlékezetes a kormány az alkotmányellenes normát már csaknem egy éve kormányrendelettel léptette életbe négy nappal az ünnep előtt és március 15-én már nagy számban alkalmazták is gyülekezési jogukat gyakorló személyekkel szemben. Vélelmezhető, hogy a rendvédelmi erők most sem lesznek visszafogottabbak, ezt a most hivatalba lépett igazságügyi és rendészeti miniszter eddigi lépései, a Készenléti Rendőrségnél elrendelt összetartás és a Kossuth tér bejelentett ismételt kordonozása is előrevetítik. Megengedhetetlennek és a jogbiztonság, jogállamiság alkotmányos elvét sértőnek tartjuk azt, hogy ilyen jogi gumibotokkal próbálják elrettenteni a polgárokat attól, hogy a közügyekkel kapcsolatos alapvető jogaikat gyakorolják, így többek között akár a kormányellenes tüntetésen vegyenek részt.
Amennyiben az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi az alkotmányellenes szabálysértési tényállást Fáber Károly – sok, szintén ezen rendelkezés alapján megbírságolt társához hasonlóan – perújítással élhet, illetve ennek hiányában esetének körülményeire tekintettel a vélemény-nyilvánítási szabadság megsértése miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nja.hu