Megszüntették az eljárást a 2007. október 26-ai Erzsébet-hídi blokád idején ún. passzív engedetlenség szabálysértéssel vádolt tüntető, Gőbl György ellen

július. 8. 2008. 18:18 2007 õszi tüntetések
Where to buy zyrtec online without rx.

NJA hír, Budapest, 2008. július 4. Nemzeti Jogvédő Alapítvány www.nja.hu

Mint az közismert, a kuruc.info internetes portálon felhívás került közzétételre, mely szerint a taxisblokád emlékére figyelemmel 2007. október 26. napján reggel 8 órától az Erzsébet hídra blokádot hirdettek meg. A reggeli órákban nagy tömeg jelent meg, akik a kormány ellen békésen demonstráltak és emellett még nagy számú érdeklődő is a helyszínre ment kíváncsian figyelve a történteket.

Így tett Gőbl György a Soproni Civilek és a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete egyik vezetője is, aki már előzőleg megérkezett, majd a hídon a járdáról figyelte az eseményeket. Reggel 8 óra 41 perckor már nagy létszámban voltak ott rendőri egységek, amikor elhangzott hangosbemondón, hogy a megjelentek jogellenesen gyűltek össze, ezért hagyják el a hidat a pesti hídfő, a Március 15. tér irányába. Gőbl György ekkor a nála lévő kézi hangosbeszélőn felhívta a rendőrség figyelmét az Európai Emberi Jogi Bíróság 2007. október 27. napja óta jogerős Bukta és társai vs. Magyarország ügyben hozott határozatára, amely szerint békés demonstrációt nem lehet oszlatni.
A rendőrség ennek ellenére 6 perc múlva az oszlatásra történő felszólítását megismételte, azonban a távozás irányát már a budai hídfő irányába jelölte meg. A két hídfő szerinti oldalt a rendőrség oszlató-kötelékei eközben lezárták. Gőbl György erre tekintettel, miközben a kézi hangosbeszélőn a demonstráció békés jellegét és oszlathatatlanságát hangsúlyozta, a helyszín biztosítási parancsnokával is beszélni szeretett volna az elvonulás útvonalról való tájékoztatás érdekében, majd ennek eredménytelensége esetén Buda felé indult, amikor két rendőr elfogta és kiemelte a tömegből.

Az ügyben jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás, melyet a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányság folytatott le. Az eljárás alá vont személyt védőként a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálattal együttműködő ügyvéd dr. Gyurta Tibor Roland képviselte. A meghallgatáson Gőbl György a vallomását fenntartotta és vitatta a szabálysértés elkövetését.

A Rendőrkapitányság ezt követően határozatában a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés elkövetése miatt 40.000,- Ft pénzbírságot szabott ki.
A határozattal szemben Gőbl György és védője kifogással élt, amelynek eredményeképpen – főként a személyi körülményeket értékelve – a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a pénzbírságot 10.000,- Ft-ra mérsékelte.
A határozattal szemben az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kérte, amely kérelem alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság Radácsyné dr. Karsai Zsuzsanna vezette tanácsa 2008. július 3. napján tartott tárgyalást.

A tárgyaláson meghallgatásra került a helyszín egyik rendőrparancsnoka, aki az eljárás alá vont személy konkrét magatartását nem látta, arról nyilatkozni nem tudott, sőt elmondása szerint felsőbb utasításra adta ki az elfogására a parancsot. Elismerte viszont, hogy „az első felszólítás rosszul került kiadásra”, amelyet a Március 15. téren összegyűlt tömeg miatt nem lehetett teljesíteni. Védői kérdésre előadta végül, hogy kb. 20 perc volt, amíg az egysége gyalog átért a hídon.
Meghallgatásra került még további két rendőrtiszt is, akik Gőbl György elfogását végezték, azonban konkrét magatartását ők sem látták, az előbb meghallgatott rendőrparancsnokukra hivatkoztak, aki az utasítást adta számukra az elfogásra.
Az eljárás alá vont személy mellett még egy tűntető is meghallgatásra került, akik egybehangzóan adták elő, hogy a tömeg békés volt, a felszólítások azonban nem voltak végrehajthatóak, mert mindkét oldal lezárásra került.

A bíróság lejátszotta a REBISZ egységei által készített videofelvételeket, amelyből kiderült, hogy 6 percen belül egymással ellentétes irányú elvonulási útvonal került megjelölésre, továbbá, hogy nagymennyiségű rendőri egység mellett a tömeg haladása igen korlátozott, akadályoztatott volt.

A bíróság a tárgyaláson felvett bizonyítás alapján a pénzbírságot kiszabó határozatokat hatályon kívül helyezte és az eljárást bizonyítottság hiányában megszűntette.

Szóbeli indokolásában a bíróság kiemelte, hogy nagyon rövid időn belül történt a két ellentétes irányú elvonulási útvonal megjelölése, ami viszont feltételezte, hogy az egyik (pesti hídfő) irány megjelölése esetén a másik (budai) oldalt le kellett a rendőrségnek zárnia, azonban ezt követően gyorsan az irányt megfordították, ami a pesti oldal lezárását is jelentette. Ezzel lényegében a hídon lévők körbezárásra kerültek.
Ezen túlmenően azonban a meghallgatott tanúk vallomása alapján nem volt bizonyított az sem, hogy Gőbl György a felszólításnak szándékosan ellenszegült volna, így azt a terhére nem lehetett értékelni.

Korábban ( részletek itt ) a Nemzeti Jogvédő Alapítvány több ügyfelével szemben hasonló alapon indult a hídi eseményekkel indított eljárásokat a bíróságok már megszüntettek.

Alapítványunk reményét fejezi ki, hogy az ilyen és hasonló szabálysértési ügyekben az eljáró rendőrkapitányságok, bíróságok a későbbiek során is megfelelően mérlegelni fogják az eljárás alá vont személyek vallomását, valamint az azóta már más ügyekben többször bizonyítottan – pl.: a kamerák felvételei által – nem objektív és tárgyilagos rendőri vallomásokat az elbírálás során. Kiemelt jelentőségű, hogy a bíróság ezen „jogi gumibot”-ként alkalmazott szabálysértésnél alaposan vizsgálja meg az – egyébként a jogszabály által alapvető fogalmi ismérvként meghatározott – rendőri intézkedés jogszerűségét, szakszerűségét, ami feltétlen követelmény akkor, ha az azzal szembeni engedetlenségre büntetés kiszabását helyezi kilátásba. Egy demokratikus, az emberi jogok tiszteletben tartását deklaráló jogállamban ugyanis a rendőrségnek is és a bíróságnak is, mint jogalkalmazó szervnek az adott ügy konkrét körülményeit vizsgálnia kell és pártatlan döntést kell hoznia, azért is, hogy az eljárás alá vont személyek az egyébként is súlyosan hátrányos és sokszor megalázó eljárások során további fizikai és lelki károkat, sérelmeket ne szenvedjenek.
Ezt támasztja alá egy olyan joggyakorlat is, amely nem szab ki megtorló jelleggel bírságot abban az esetben is, amikor nyilvánvalóan nem állapítható meg az eljárás alá vont személy jogsértő magatartása, vagy nincs más ezt alátámasztó egyéb bizonyíték.

Mindeközben az Alkotmánybíróság még mindig nem döntött a Nemzeti Jogvédő Alapítvány beadványáról, amelyben soron kívül kérte még 2007 májusban a mostani ügyben is alkalmazott szabálysértés alkotmányellenességének megállapítását. ( részletek itt)

Mivel az országban azóta is fennálló feszült állapot miatt újabb tüntetések várhatóak, ezért reális az esélye annak, hogy az alkotmányellenes jogszabályhelyet ismét tömegesen fogják alkalmazni, ez pedig a jogbiztonság és jogállamiság alkotmányos elvét sértő módon lehetetleníti el a polgárokat abban, hogy a közügyekkel kapcsolatos alapvető jogaikat gyakorolják.