A Nemzeti Jogvédő Alapítvány állásfoglalása az észtországi szovjet katonai emlékmű eltávolításáról

 A Nemzeti Jogvédő Alapítvány állásfoglalása az észtországi szovjet katonai emlékmű eltávolításának jelentőségéről.
Budapest, 2007. május 6., vasárnap (OS) 

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány – amely számos ügyben járt el eredménnyel a nemzeti és egyéni szabadság védelmében, – felhívja a figyelmet a tallini (észtországi) önkényuralmi katonai emlékmű törvényhozási úton való eltávolításának történelmi jelentőségére, mint olyan eseményre, amely mérföldkő a kommunizmus önkényuralmi örökségének, maradványainak leküzdéséért, a szovjet megszállást megszenvedett nemzetek népi-nemzeti önrendelkezésének és méltóságának helyreállításáért zajló küzdelemben.

 A Nemzeti Jogvédő Alapítvány állásfoglalása az észtországi szovjet katonai emlékmű eltávolításának jelentőségéről
Budapest, 2007. május 6., vasárnap (OS) 

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány – amely számos ügyben járt el eredménnyel a nemzeti és egyéni szabadság védelmében, – felhívja a figyelmet a tallini (észtországi) önkényuralmi katonai emlékmű törvényhozási úton való eltávolításának történelmi jelentőségére, mint olyan eseményre, amely mérföldkő a kommunizmus önkényuralmi örökségének, maradványainak leküzdéséért, a szovjet megszállást megszenvedett nemzetek népi-nemzeti önrendelkezésének és méltóságának helyreállításáért zajló küzdelemben.

E folyamat nem ronthatja a térség népei és az orosz nép közötti egészséges, kényszermentes kapcsolatokat, ellenkezőleg: elősegítheti az államok és népek egyenjogú, az önkényuralmi-nagyhatalmi maradványoktól megtisztult együttélését. Emlékeztetünk a budapesti szovjet hősi emlékmű tisztességes, feszültségmentes áthelyezéséért folytatott magyarországi másfél évtizedes törekvésekre a tallinni és budapesti állapot hasonlóságára azzal, hogy a mi helyzetünk némileg könnyebb, itt nem élnek orosz tömegek, s talán a két ország viszonya is jobb. Alapítványunk a célért társadalmi bizottságot alakított, s egy törvénytervezetet adott az országgyűlésnek.

Az önkényuralmi mementónak, a nemzeti megalázottság jelképének áthelyezését Budapest történelmileg kevésbé érzékeny helyére vagy a temetőbe vagy más emlékműnek más helyen való felállítását, a nemzeti önérzet és méltóság emlékművének létrehívását egyetlen nyomós ok is teljesen megindokolja : Magyarország vívta meg a huszadik század legnagyobb, egyedülálló alkotmányhelyreállító függetlenségi harcát a kommunista önkényuralom és világhatalmi megtestesítője ellen. A tárgyalásokat a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről szóló, Moszkvában, 1995. március 6-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 104/1996. (VII. 16.) Korm. Rend., a szerződés 3. cikke alapján, a 3. cikk 3. pontjában megjelölt fontos állami érdekre hivatkozással kell kezdeményezni és lefolytatni, figyelemmel a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság között Moszkvában, 1991. december 6- án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló Szerződésre, különös figyelemmel a szerves részét képező 92. január 29-i és február 5-i külügyminiszteri levélváltás tartalmára, a kihirdetéséről szóló 97. évi XLII. törvényre.

Vétójog sem a magyarországi, sem az oroszországi hadisírok tekintetében nem illeti meg a másik felet. Az önkormányzati hatásköri szabályok idézett rendelkezései szerint a Fővárosi közgyűlés döntése és az V. ker-i önkormányzat közgyűlésének egyetértése szükséges az állami döntések meghozatala után. A döntés súlya és jellege folytán, a nemzetközi szerződésből következően azonban a kormányt terheli a döntés és végrehajtás elsőrendű kötelessége.

Dr. Zétényi Zsolt