Árpád-házi sávos zászló, Bukta& a magyar állam

Újabb döntés !

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság döntése szerint jogszerű az Árpád-házi sávos zászló használata

Az ügy lényege: 2007. május 9. napján 19 óra 35 perc körüli időben F. Károly többedmagával megjelent a Budapest, V. kerület, Belgrád rkp. Kovács Béla szobor felőli lépcsőfeljáró felső részénél. Onnan nézték a Kovács Béla szobornál a Jobbik Magyarországért Mozgalom, valamint az MSZP Budapesti Tanácsa bejelentett rendezvényét. F. Károly a kezében egy Árpád-házi sávos zászlót tartott és csendben szemlélte a rendezvényeket. Eközben a rakpartról elkezdték őt és társait szidalmazni, amelyet követően rendőri intézkedésre került sor, melynek során F. Károlyt az eljáró rendőr felszólította a zászló összecsavarására. Erre nem volt hajlandó tekintve, hogy a nála tartott zászló történelmi zászló volt, amelyre válaszul a rendőrség előállította és az ún. " passzív engedetlenség" szabálysértés elkövetése miatt eljárást indított vele szemben. Az eljárás során F. Károlyt dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő partnere képviselte.

A tárgyaláson tanúként meghallgatásra került az intézkedő rendőr, aki előadta, hogy az MSZP rendezvényén egy védett személy is részt vett, amely miatt fokozott figyelemmel biztosították a rendezvényt. Ennek keretében utasítást kaptak a biztosítási parancsnoktól, hogy a rakpart lépcsőjénél tartózkodó és az MSZP rendezvényhez közel lévő személyeket igazoltassák és szólítsák fel távozásra, kiemelten az Árpád-házi sávos zászlót tartó személyeket.

A tárgyaláson meghallgatott három másik, a védelem által indítványozott tanú vallomásában megerősítette, hogy a rendőri intézkedések iránya valóban az Árpád-házi sávos zászlót tartó személyekre irányult, függetlenül azok tényleges magatartásától.

A védelem a tanúmeghallgatásokat követően internetes újságcikket csatolt egyrészt egy korábbi, a Hatvani Rendőrség által történt intézkedésről, amelynek alapja egy városi ünnepségen Árpád-házi sávos zászló birtoklása volt, amelynek alapján bár a zászlót először elvették, napokkal később a rendőrség a zászlót minden egyéb eljárás indítása nélkül visszaadta. Emellett csatolt egy újságcikket, melyben neves zászló, illetve heraldikai szakértő, történész nyilatkozott arról, hogy az Árpád-házi sávos zászló nem önkényuralmi jelkép, azzal nem is azonosítható, sőt a történelmi zászlók része és a használata egyfajta historizálást és nemzeti azonosságtudatot jelképez, ami semmiképpen sem betiltandó, illetve korlátozandó.

A védelem felszólalásában az eljárás megszüntetését indítványozva részletesen elemezte az egyébként alkotmányellenes és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által az Alkotmánybírósághoz megsemmisítés iránti kérelem tárgyát képező jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés tényállását, amelynek egyik feltétele, hogy a rendőri intézkedés jogszerű legyen. Tekintettel arra, hogy az említett zászló használatát jogszabály nem tiltja és az a szakemberek véleménye szerint sem azonosítható önkényuralmi jelképpel, a nemzeti jelképek használatáról szóló 1995. LXXXIII. tv. 11. § (1), (2) és (3) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy magánszemély jogosult a nemzethez tartozás kinyilvánítás céljából, még a történelmileg kialakult formák szerint is használni a zászlót. A zászlóhasználat ilyeténképpen az állampolgár egyfajta véleménynyilvánítási jogának gyakorlását jelenti, ami nem korlátozható, amíg más jogszabályt nem sért.

A szabálysértési tényállás elemzése során, annak másik feltétele, az engedetlenség is ennek fényében ítélendő meg: a tanúk által is igazolt, a zászló összecsavarására, illetve a terület elhagyására ezen okból történő felszólítás nem minősíthető jogszerűnek és ezért az engedetlenség sem állapítható meg.

F. Károly vonatkozásában egyebekben az eljárás során meghallgatott egyik rendőrtanú is azt vallotta, hogy a rakpart lépcsőjénél állt, nem kiabált, csak a zászlót tartotta.

A rendőrség képviselője felszólalásában kiemelte, hogy a közrend védelme érdekében a rendőrségnek a rendezvényt zavaró személyeket igazoltatnia kell, illetőleg el kell távolítania. Ezt az indokolta, hogy az Árpád-házi sávos zászló zavaró volt, mert az MSZP rendezvény résztvevői emiatt kiabálni is kezdtek és szidalmazták F. Károlyt és azt a néhány embert, aki ott volt.

A bíróság ezt követően határozatot hirdetett, amelyben hatályában fenntartotta a rendőrség által kiszabott maximális, 50.000,-Ft összegű pénzbírságot kiszabó határozatát.

F. Károly és védője, dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd ezt követően az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult, amely most hozta meg döntését, amelyben véleménynyilvánítási jog gyakorlásának minősítette a zászló használatát.

Alapítványunk örömmel üdvözli és a nagymértékben előremutatónak tartja, hogy végre – bár ezt már a magyar bíróság megtehette volna – a legmagasabb szintű nemzetközi bírósági úton került végre helyesen megítélésre a történelmi Árpád-házi sávos zászló sorsa.

Jogvédőként már akkor megdöbbenve álltunk a bíróság szabálysértési határozata előtt, hiszen az Árpád-házi sávos zászló jelentéstartalma, használata nyilvánvaló volt. Ezen zászló közterületen történő használatának provokatívnak minősített jellegére hivatkozással történő eltávolítása, mint jogszerűnek feltüntetett rendőri intézkedés a véleménynyilvánítási jog súlyos sérelmét jelentette, és ismételten tág teret adott az Alapítványunk által már többször kifogásolt jogsértő és a rendőrség által jogi gumibotként alkalmazott jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés alkalmazására.

Alapítványunk véleménye szerint a határozat üzenete a legsötétebb diktatórikus idők szellemét idézte fel és vetítette előre, ami egy demokratikus jogállamban nem megengedhető.

Tekintve, hogy az Árpád-házi sávos zászló sokszor méltatlanul volt politikai célzatú, és a jelentés tartalmát teljes mértékben félremagyarázó támadásoknak kitéve, az Európai Emberi Jogi Bíróság határozata végre pontot tett erre.