A+ | A- | Alap
2017. október 23.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2006-os közhasznúsági jelentése PDF Nyomtatás E-mail
2010. szeptember 24.

Bírósági nyilvántartási szám: 2122 B.A.Z. Megyei Bíróság

Adószám: 18446081-1-05

NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5. Tel: 216-3088


2006. december 31-i


KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS


A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

Az Alapítvány vállakozási tevékenységet nem végez.


Kelt: Budapest, 2007. május 30. _________________________

aláírás

I. Számviteli beszámoló



2006. december 31-i


közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege





ezer Ft

Sorszám

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosításai

Tárgyév

A.

Befektetett eszközök

1


I.

Immmateriális javak




II.

Tárgyi eszközök

1


III.

Befektetett pénzügyi eszközök




B.

Forgóeszközök

332


2 467

I.

Készletek




II.

Követelések




III.

Értékpapírok




IV.

Pénzeszközök

332


2 467

C.

Aktív időbeli elhatárolások





ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

333


2 467


Sorszám

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosításai

Tárgyév

D.

Saját tőke

315


2 467

I.

Induló tőke

200


200

II.

Tőkeváltozás/Eredmény

- 32


116

III.

Lekötött tartalék




IV.

Értékelési tartalék




V.

Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (kh.tev)

147


2 151

VI.

Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből




E.

Céltartalékok




F.

Kötelezettségek




I.

Hátrasorolt kötelezettségek




II.

Hosszú lejáratú kötelezettségek




III.

Rövid lejáratú közelezettségek




G.

Passzív időbeli elhatárolások

18




FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

333


2 467




2006. december 31-i

közhasznú egyszerűsített éves beszámoló közhasznú eredménykimutatása


A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) módosí-tásai

Tárgyév

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele

359


3 055

1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás

359


3 054

a) alapítótól




b) központi költségvetésből




c) helyi önkormányzattól




d) egyéb

359


3 054

2. Pályázati úton elnyert támogatás




3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel




4. Tagdíjból származó bevétel




5. Egyéb bevétel



1

B. Vállalkozási tevékenység bevétele

0


0

C. Összes bevétel (A+B)

359


3 055

D. Közhasznú tevékenység ráfordításai

212


904

1. Anyagjellegű ráfordításai

169


862

2. Személyi jellegű ráfordítások

43


41

3. Értékcsökkenési leírás



1

4. Egyéb ráfordítások




5. Pénzügyi műveletek ráfordításai




6. Rendkívüli ráfordítások




E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai

0


0

1. Anyagjellegű ráfordítások




2. Személyi jellegű ráfordítások




3. Értékcsökkenési leírás




4. Egyéb ráfordítások




5. Pénzügyi műveletek ráfordításai




6. Rendkívüli ráfordítások




F. Összes ráfordítás (D+E)

212


904

G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (B-E)

0


0

H. Adófizetési kötelezettség



I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H)

0


0

J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D)

147


2 151





Tájékoztató adatok





A. Személyi jellegű ráfordítások



41

1. Bérköltség




ebből: - megbízási díjak




. – tiszteletdíjak




2. Személyi jellegű egyéb kifizetések



41

3. Bérjárulékok




B. A szervezet által nyújtott támogatások






II. A költségvetési támogatás felhasználása


Az Alapítvány 2006. évben költségvetési támogatást nem kapott.

Az adózók személyi jövedelemadójának 1%-ából származó bevétel nem volt.



III. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás


adatok ezer forintban


2005

2006

Változás

Induló tőke

200

200

0

Tőkeváltozás

-32

116

148

Tárgyévi eredmény

147

2 151

2 004

Saját tőke

315

2 467

2 152


Az Alapítvány vagyona 2,152 millió forinttal nőtt.



IV. A cél szerinti juttatások kimutatása


Az Alapítvány a következő szervezeteket támogatta 2006-ban: -



V. A kapott támogatások mértéke


Pályázati úton elnyert támogatások: -

Központi költségvetési szervtől: -

Helyi önkormányzattól: -

ebből:

Magánszemélyektől/vállalkozásoktól: 3.054.000,- Ft

SZJA 1%-ból: -


VI. Az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke


Az Alapítvány vezető tisztségviselői 2006. évben nem részesültek juttatásokban.



VII. A közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámoló


2006. évben is több száz megkeresés érkezett, ezek alapján az Alapítvány közel 100 ügyben jogi képviseletet biztosított, jogi tanácsokat, tájékoztatásokat adott, illetve megkereste a megfelelő hatóságokat intézkedés érdekében. Néhány jelentősebb ügyet, tevékenységet az alábbiakban mutatunk be:


1. Jogerősen jelentős összegű kártérítést értünk el a Lelkiismeret 88 Csoport vezetője és tagjai javára a 2004. május 23-i Erzsébet téri jogellenes rendőri intézkedésekkel okozott nem vagyoni károk megtérítése érdekében.


Kocsis Imrének csaknem 72 órás jogellenes fogvatartás miatt 1.000.000,- Ft, a három másik közel 8 órán át jogellenes fogvatartott személy javára fejenként 500.000,- Ft nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla 2006. szeptember 12-i ítéletével. 2004. május 23-án Lelkiismeret '88 Csoport (LCS '88) "Fővárosi goj találkozót" kívánt tartani, egyidejűleg a korábban bejelentett, Izrael Állam 56. évfordulójának ünnepelésére szervezett rendezvénnyel. A találkozót a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BFRK) megtiltotta a közlekedési rend aránytalan sérelmére hivatkozva, bár ez a jogszabályi rendelkezés az EU csatlakozás óta már nem volt hatályos. Az LCS 88 vezetőjét és három másik aktivistát a téren a rendőrség jogalap nélkül, emberi méltóságot sértő módon elfogta, előállította és közel 8 több órás - Kocsis Imrét csaknem 3 napig - őrizetben tartotta. Mind a négyüket utóbb a szabálysértési bíróság felmentette szabálysértés hiányában, azzal az indoklással, hogy önmagában egy megtiltott tüntetés helyszínén való megjelenés - demonstráció megkezdése nélkül - nem törvénysértő. Az ítélőtábla megállapította, hogy akkor jogszerű egy rendőri intézkedés, ha indokolt, szükséges és arányos, ha nem ilyen, akkor a rendőrség a személyes szabadság és emberi méltóság megsértése és miatt kártérítésre köteles. Ezzel a jogerős ítélet elvi iránymutatást ad a jogsérelmet szenvedettek részére: a rendőrség köteles helytállni a működési körében emberi méltóságot és személyes szabadságot korlátozó jogellenes rendőri intézkedésekért szabálysértési eljárás esetén is. Mivel a BRFK önkéntesen nem teljesítette a marasztalási összeget, ezért az azonnali beszedési megbízás (incasso) segítségével került érvényesítésre. A jogsértettek jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás látta el.


2. Sikerült a Legfelsőbb Bíróságon felmentetni a Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával 1959-ben halálra ítélt és kivégzett néhai Kristóf László csendőr nyomozó törzsőrmestert (A Kristóf ügy)


A Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa 2006. március 6-án jogerősen felmentette az ellene emelt emberölési vád alól a dr. Ságvári Endre 1944. július 27-én történt letartóztatásában való részvételéért 1959-ben háborús bűntett miatt halálra ítélt és kivégzett Kristóf László csendőrnyomozót, legutolsó rangja szerint csendőr törzsőrmestert, akinek védelmét a felülvizsgálati eljárásban dr. Zétényi Zsolt látta el. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: minden részletében törvénysértő az az ítélet, amely 1959-ben halálbüntetéssel sújtotta Kristóf László csendőrt a Ságvári-ügyben. Ságvári Endre nem volt jogos védelmi helyzetben, amikor 1944. július 27-én tűzharcot kezdeményezett az őrizetbe vételére kivezényelt, jogszerűen eljáró rendőr- és csendőrnyomozókkal. Az ítélet szerint a kommunista vezető maga idézte elő azt a tragédiát, amelynek végül az áldozata lett. A per az u. n. Horthy rendszer kiszolgálói körébe sorolt rendvédelmi szervezetek tagjai ellen 1944-től a kommunista rendszerben folytatott igazságügyi megtorlás rehabilitációjának minősül. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kizárólag csak a csendőrség esetében állapította meg egy szervezet testületi felelősségét, tagjait további felelősségre vonásnak és nyugdíjmegvonásnak téve ki. 1959 végéig 129 személyt, köztük 71 csendőrt tartóztattak le, s 59 csendőrt adtak át a katonai ügyészségnek, egyet a Fővárosi Főügyészségnek. A BM volt ÁVH- s állománya az MSZMP ideológiájára építve vallotta és hirdette, hogy a régi Horthy és nyilas fegyveres testületek szervezték az „ellenforradalmat.” Kommunistaellenes nyomozások miatt 66 embert ítéltek el a katonai bíróságok, 1959-1961 között 22 volt csendőrt végrehajtott halálbüntetéssel sújtottak, 9 életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki, 17 csendőrt 15 évi vagy annál kisebb tartamú börtönbüntetéssel sújtottak. 1945 és 1961 között a M. Kir. Csendőrség állományából 33 főt végeztek ki, ebből 1945-től a budapesti népbíróság ítélete alapján a háborús főbűnösként népbíróság elé állított 31 csendőrből 7 személyt, végül a katonai bíróságok ítéleteivel a forradalom után 26 csendőr személy életét vették el, 282 csendőr ellen folyt eljárás. A csendőrök elleni megtorlás –tekintettel a szovjetunióbeli jellegzetesen 25-éves elítélésekre is – korántsem tekinthető felderítettnek.

A Ságvári elleni akcióban részt vett és megsebesült Pétervári János rendőrőrmester két nap múlva, Ságvári Endre a kórházba szállítás közben, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók az 1969-es koholt perben hozott ítélet alapján végrehajtott kivégzés által haltak meg 1959-ben.


3. Az országgyűlési választásokon jogsegélyt nyújtottuk a választások tisztaságának védelme érdekében és felléptünk az Országos Választási Bizottságnál, illetve az Országos Rádió és Televízió Testületnél.


4. Létrehoztuk és működtetjük a Szabadság Tér Bizottságot, amely több tucat szervezetet és személyt tömörít annak érdekében, hogy a Szabadság téri szovjet emlékmű kerüljön el mostani helyéről és álljon vissza a tér eredeti történelmi arculata.


Március 24-én alakult meg a Szabadság tér Bizottság mintegy harminc civil szervezet és több 56-os elítélt /Balázs-Piri László, Wittner Mária/ részvételével. A Bizottság felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az 56-os Szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. A „Méltóságot a Szabadság térnek és Magyarországnak!” címmel a Bizottság által elfogadott felhívás és határozat rámutat többek között arra, hogy az 1956-os szabadságharcunk ötvenedik évfordulója parancsoló alkalom arra, hogy a budapesti Szabadság téren lévő, sír nélküli szovjet katonai emlékműnek, hazánk megalázottsága jelképének lebontása és megfelelő helyszínre való áthelyezése megtörténjék, eltávolításának „reálpolitikai” elutasítása nemzetellenes kishitűség, kártékony rögeszme, aminek nincsen jogi alapja. A Szabadság tér történelmi arculatának mielőbbi helyreállítása a nemzeti önbecsülésünk érdekében elkerülhetetlen.


A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Bizottság célul tűzte ki, hogy a katonai emlékművet - mely jelenleg a szovjet önkényt, népünk leigázását, 56-os szabadságharcunk vérbefojtását jelképezi –, ha lehet kétoldalú tárgyalásokkal, ha nem, egyoldalú döntéssel, /mely esetben a hatályos egyezmény szerint az orosz fél értesítésétől számított két évnek kell eltelnie/ a hatályos magyar-orosz hadisír egyezmény szabályai szerint helyezzék át más megfelelő helyre. A lebontott emlékmű helyén állítsák fel a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművét, s amíg ez el nem készül, 2006. október 23-án helyeztessék el a leendő emlékmű alapköve a szovjet katonai emlékmű előtt.

A szovjetorosz katonai megszállásunk megszűnésének 15. évfordulóján, 2006. június 18-án a budapesti Szabadság téren ennek érdekében nagygyűlést tartottunk, majd 2006. november 4-i nagygyűlésen elhelyeztük a téren a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművének jelképes alapkövét.


5. Szolidaritási nyilatkozatot adtunk ki a székely önrendelkezési törekvések támogatására.


A székelység autonómia-igényét kifejező, Székely Nemzeti Tanács által szervezett székelyudvarhelyi demokratikus tömegdemonstrációt elleni román fenyegetés miatt 2006. március 6-án kiadott nyilatkozatban megállapítottuk többek között, hogy a nemzetközi jogba ütköznek mindazon megnyilatkozások és ténykedések, amelyek az önrendelkezési jogról való tanácskozást, a gyülekezési jognak evégből való gyakorlását, s az önrendelkezésről való erőszakmentes vélemény-nyilvánítás jogának gyakorlását korlátozni vagy akadályozni törekszenek. A nemzetközi jog ezen megsértésének megakadályozása, a határozott fellépés a magyar állam alkotmányos kötelezettsége, amelynek teljesítését joggal igényelheti a nemzeti közösség.


6. Emlékülést tartottuk a felvidéki magyarok Benes dekrétumok miatti üldözése, kitelepítése 60. évfordulóján.


7. Az augusztus 20-i tűzijátékkal szoros összefüggésben bekövetkezett budapesti, augusztus 20-i tömegszerencsétlenség ügyében közleményben hívtuk fel a figyelmet a kormány, a miniszterelnök, a miniszterelnökséget vezető miniszter és az illetékes miniszterek alkotmányos jogi-politikai felelősségére mindazon jogsértésekért és károkért, amelyek az állami ünnep megszervezésének hibáira, a kapcsolódó jogi szabályozás hiányosságaira és a jogszabályok megsértésére, az állami vezetőktől fokozottan megkövetelhető, az adott helyzetben általában elvárható magatartási szabályok megsértésére vezethetők vissza.


8. A Képíró ügy


Dr. Képíró Sándor, budapesten élő 93 éves honfitársunk csendőr főhadnagyként vett rész az u.n. újidéki razziában 1942 január 19-23-án. A Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodáját vezető Efraim Zuroff október 5-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Utolsó esély néven két évvel ezelőtt indított akciójuk nyomán rátaláltak a budapesti lakos Képíró Sándorra, akinek védelmét dr. Zétényi Zsolt látja el. Szerinte a volt századost, felelősség terheli az 1942. január 23-án és 24-én lezajlott délvidéki eseményekért. Mint Zuroff felidézte: Újvidéken és környékén ekkor, a hideg napok idején a magyar honvédség és csendőrség a partizánakciók leleplezéséért összehangolt razziát tartott, amelynek több mint 3 ezer ember esett áldozatul. Az irodavezető közlése szerint olyanokat fogtak el, akik gyanúsnak látszottak, illetve zsidó származásúak voltak. Adatai szerint Újvidéken az elfogottak 80 százaléka zsidó volt. Zuroff indítványt nyújtott be a budapesti katonai főügyészséghez, kérve: intézkedjenek a dr. Képíró Sándorra 62 évvel ezelőtt hűtlenség miatt kiszabott, de le nem töltött tíz évi szabadságvesztés végrehajtásáról. Az 1944-ben hozott ítéletet a Vezérkari Főnök Bírósága hozta a nyugati hatalmaknak tett gesztusként, politikai és koholt elemekkel. Zuroff semmivel alá nem támasztott állítása szerint Képíró ezer zsidó haláláért felelős. A belgrádi levéltárból származó ítéletmásolat jellegű, bizonytalan eredetű irat tartalma szerint sem utal arra, hogy Képíró emberölést követett volna el. Maga az Újvidéki razzia nem volt bűncselekmény, az elrendelő, 1946-ban kivégzett Szombathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari főnököt a 90-es években felmentette a Legfelsőbb Bíróság a háborús bűntett vádja alól. Az igazság az, hogy a hűtlenség nem el nem évülő háborús bűntett, Képíró Sándor nem ölt embert, arra senkit nem utasított, s ilyen bűncselekményt nem tűrt el, nem volt módja az általa nem is látott partizánellenes célú bűncselekmények megakadályozására, az eredeti ítélet a hűtlenség tekintetében (ami a magyar állam fegyveres erőinek hátrány okozásában nyilvánult meg az állítólagos ítélet szerint) sem áll rendelkezésre. Az ügy alkalmas békétlenség, antiszemita indulatok, a törvény előtti egyenlőtlenség tudatának felkeltésére az ország lakosságában azért is, mert a kommunista önkényuralom súlyos bűntetteket elkövető bűnösei büntetlenséget élveznek.


9. A 2003. október 2-i Kvassay hídi rendőri intézkedés sértettjének jogerősen kártérítést értünk el a BRFK ellen


A Fővárosi Ítélőtábla 2006. november 9-én hozott jogerős ítéletével - megváltoztatva a Fővárosi Bíróság felperesi keresetet elutasító ítéletét - megállapította a jogsértést a 2003. október 2-i Kvassay-hídi jogellenes rendőri intézkedések miatt, továbbá a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Fekete László javára 500 ezer forint és kamatai összegű kártérítés és perköltség megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK). A csepeli Kvassay-hídnál 2003. október 2-án reggel néhány békés magyar állampolgár találkozott, hogy együtt sétáljanak a Medgyessy-kormány által halálra ítélt csepeli kórházhoz. Ez a polgárok milliói által tanúsítottakéhoz hasonló jellegű, jogszabályt nem sértő cselekmény első perctől kezdve a rendőrség felfokozott érdeklődését váltotta ki. Folyamatos rendőri zaklatást követően végül 10 személy állítottak elő, vettek őrizetbe és állítottak gyorsított eljárással a Csepeli Bíróság elé 2003. október 3-án, köztük Kőszegi M. Lászlót a Hungária TV tudósítóját. A bíróság mindannyiukat – köztük Fekete Lászlót – felmentette a terhükre rótt rendzavarás szabálysértése alól. A bíróság szerint kirívóan súlyos és jogállami normákkal ellentétes a rendőri eljárás, ha egy személyt nyomós és törvényes indok nélkül állítanak elő és vesznek őrizetbe egy mindenki által szabadon igénybe vehető közterületről. Az ítélőtábla megállapította, hogy a Fekete Lászlóval szembeni rendőri intézkedések (előállítás, őrizetbe vétel) nyilvánvalóan jogellenesek voltak, ő nem tüntetett, semmi törvénybe ütközőt nem tett, csupán egy közterületen tartózkodott egy magyar zászló közelében.


10. A Legfelsőbb Bíróság szerint is jogellenes volt a Lelkiismeret ’88 Csoport 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetésének rendőrségi feloszlatása


A Legfelsőbb Bíróság 2006. november 22-én tartott felülvizsgálati tárgyalásán elutasította Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felülvizsgálati kérelmét és hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság 2005. december 9-i jogerős döntését, amely megállapította a dr. Gaudi-Nagy Tamás által képviselt Kocsis Imre felperes által indított perben, hogy a BRFK rendőrei jogellenesen oszlatták fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetést. A BRFK-t hatvanezer forint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére is kötelezték. A Lelkiismeret ’88 Csoport tüntetést szervezett 2003. december 1-én a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfő egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértő koccintása miatt. Az esemény kapcsán a nagy erőkkel felvonuló rendőrség a tüntetést feloszlatta, 51 embert őrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult a több száz rendőr részvételével foganatosított intenzív rendőri intézkedések miatt. Utóbb a szabálysértési bíróságok az előállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat - egy kivételével - mind megszüntették.

A jogellenesség fővárosi bírósági megállapítása alapjául az a körülmény szolgált, hogy a tüntetést bejelentő Kocsis Imre, a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett, 2003. november 24-i bejelentése szerinti rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ezt a bíróság is jóváhagyta, azonban Kocsis Imre ezt követően néhány nappal ugyanolyan célú, de több részre bontott, más tényállású tüntetéseket jelentette be, mind a létszám, mind a hely, mind pedig az időtartam tekintetében. A BRFK ezeket az új bejelentéseket érdemben nem vizsgálta meg, nem hozott tiltó határozatokat.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Fővárosi Bíróság jogellenességet megállapító ítélete minden tekintetben megalapozott és jogszerű volt, továbbá a rendőrségnek kötelessége a jogszabályi keretek között eljárni az egyik legfontosabb demokratikus alapjog, a gyülekezési jog érvényesülése érdekében. Azzal, hogy a rendőrség a bejelentő korábban megtett és megtiltott bejelentésével egyezőnek tekintette a későbbi, hasonló, de mégsem a korábbival egyező helyre, létszámra és időre vonatkozó tüntetés bejelentéseket megszegte a gyülekezési törvényben előírt kötelezettségét. Tiltó határozatokat nem hozott, így tüntetések megtarthatóvá váltak. Egyéb oszlatási ok hiányában pedig a tüntetés feloszlatása ebből következően jogellenes volt. Mindazon személyeket államigazgatási jogkörben okozott kár címén kártérítés illeti meg, akiket a rendőrség ezen jogellenes intézkedésével az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési szabadságának gyakorlásában akadályozott, személyes szabadságától megfosztott, illetve emberi méltóságát sértő módon járt el.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédeihez eddig több mint 30 jogsértett fordult kártérítési igény érvényesítését kérve. A BRFK vezetésétől már a jogerős ítéletet követően kértük, hogy – megelőzve az érintettek által indítandó pert – tegyen reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatokat a jogsértéssel érintettek részére, továbbá vonja le az elvi, gyakorlati és személyi konzekvenciáit ennek a jogellenes intézkedéssorozatnak. A válasz akkor az volt, hogy a felülvizsgálati eljárásra tekintettel az egyezség lehetősége kizárt. Ez az akadály most elhárult: további jogorvoslatnak már nincs helye, így a Nemzeti Jogvédő Alapítvány még egy utolsó lehetőséget ad a BRFK vezetésének arra, hogy megtegye reális peren kívüli kártérítési egyezségi ajánlatát. Amennyiben a megegyezésre január 31-ig nem kerül sor, 2007. februárban benyújtásra kerül a bíróságra a már elkészült kereset.


11. 2006. szeptemberi és októberi tüntetések áldozatainak jogvédelme


A miniszterelnök balatonöszödi beszédének 2006. szeptember 17-i nyilvánosságra kerülését követő tüntetések kapcsán indult rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során sok esetben sérültek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat védő nemzetközi egyezmények. A 2006. őszi események megkérdőjelezik, hogy Magyarországon jogállamiság elve megvalósul-e a gyakorlatban. 2006. szeptember 18—21 közötti és 2006. október 23—24-i aránytalan és sok esetben szükségtelen rendőri tömegoszlatási intézkedések, túlkapások, indokolatlan hatósági tettlegességek, bántalmazások, kényszerintézkedések, sok esetben törvényes alap nélkül elrendelt előzetes letartóztatások azt támasztják alá, hogy e cselekmények nagy része megtorló jellegű volt az elítélő véleményüket a magyar kormánnyal szemben kifejező emberekkel szemben. Emiatt az ENSZ kínzás elleni bizottsága (Committee Against Torture - CAT) is aggodalmát fejezte ki. Aggasztó jelek mutatnak arra, hogy a tüntetések miatt indított felelősségre vonási eljárások aránytalan megtorlásba torkollanak. Ezen időszakban a magyar rendőrség állományába tartozó rendőrök, illetve rendőrruhát viselő személyek tömegesen követtek el bűncselekményeket és szegték meg a rendőrségre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

2006. október 23-án Budapesten pedig különösen példátlan erejű és méretű, megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt. Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezni kívánó, gyülekezési jogukat gyakorló, erőszakos cselekményeket nem tanúsító emberekkel szemben gumilövedék, vízágyú, könnygázgránát, gyalogos és kardlapozó lovas rendőri egységek bevetésére került sor számos súlyos, köztük több esetben maradandó fogyatékosságot eredményező sérülést okozva, több mint száz személy sérült meg. A bejelentett, békés megemlékezésen résztvevő, távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket. A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait. A rendőrök egyenruháján nem volt a törvény által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült. Ekkor több mint száz személyt előállítottak, többségükkel szemben szintén büntető vagy szabálysértési eljárásokat indítottak.

2006. szeptember 22-án kiadott közleményünkben rámutattunk, hogy Magyarország súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági válságban van. Olyan törvényhozási és kormányzati intézkedések történtek, amelyek a nemzetgazdaság megroppanásához, jelentős társadalmi feszültségek kialakulásához és az elszakított nemzetrészekkel való kapcsolat megromlásához vezettek. A választók nyilvánvaló és kormányfő által beismert félrevezetése, megvetése a politikai rendszer és jogállamiság iránt táplált bizalmat megrendítette. Nemzetünk közjogi hagyománya és a hatályos alaptörvény 2. § (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

A népfelség megnyilatkozásának tekinthető, mára mindennapossá vált tiltakozások és tüntetések, a gyülekezési és véleménynyilvánítási jog békés gyakorlása előmozdíthatják a politikai rendszer legitimitásának, alkotmányosságának helyreállítását. A spontán és békés célú gyülekezés elidegeníthetetlen emberi jog, és amelyet csak kivételesen, alkotmányos felhatalmazás alapján lehet csak korlátozni, azonban ennek feltételei jelenleg nincsenek meg.

Megállapítottuk, hogy a rendhagyó helyzet nem igazolhatja a törvényes rend megsértését sem az állampolgárok, sem a rendfenntartó erők részéről, azonban a rendőrségnek azonban fokozott felelőssége van abban, hogy ne adjon okot arra, hogy a tiltakozókat elragadják indulataik, a rendőrség be kell tartsa a szükségesség és arányosság követelményét, illetve a tömegoszlatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartsa. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy tömeges rendőri túlkapások történtek, mint például súlyos testi sértést is okozó bántalmazások hivatalos eljárásban erőszakos cselekményekben részt nem vevő személyekkel szemben is, követeltük, hogy a más jogvédő szervezetek által is megállapított ilyen jogtiprásoknak haladéktalanul véget kell vetni, az elkövetőket felelősségre kell vonni.

2006. október 23-i „Állítsák meg a rendőri erőszakot” című nyilatkozatunkban követeltük a kormánytól és az országos rendőrfőkapitánytól a rendőri erőszak megszüntetését. Figyelmeztetünk az állam és az eljáró hivatalos személyek felelősségére. Jeleztük: egy jogállamban megengedhetetlen az ilyen rendőri fellépés, ezért a mozgósított rendőri erőket vissza kell vezényelni, mert tevékenységük csak fokozza a már amúgy is komoly feszültséget, és az országban kialakult válság karhatalmi eszközökkel nem oldható meg, széles társadalmi közmegegyezésen nyugvó megoldást kell találni. Nyomatékosan kértük a nemzetközi és hazai jogvédő szervezetek tiltakozását, továbbá kértük a köztársasági elnök békítő jellegű fellépését az alkotmányos rend és a demokratikus alapjogokat gyakorlók védelme érdekében,

Dr. Zétényi Zsolt kidolgozta és a köztársasági elnökhöz eljuttatta a közkegyelemről szóló törvény tervezetét, amely szerint – az 1990-es taxisblokád résztvevőihez hasonlóan – büntetlenséget kapnának a tüntetések résztvevői.

Az eseményekkel összefüggésben több száz megkeresés érkezett: jogvédelmet kérők, közérdekű bejelentést tevők, bizonyítékokat eljuttatók, szemtanúk és más érintettel. Jelenleg közel 60 személynek látjuk el védelmét, akiket a szeptember 18-i Szabadság téri és azt követő kormányellenes tüntetéseken vettek őrizetbe és súlyos bűncselekményekkel gyanúsítanak, közülük mindenkit kihoztunk az előzetes letartóztatásból. Honlapunkon folyamatosan tesszük közzé a jogvédő munkával kapcsolatos legfrissebb híreket A megindult jogvédő küzdelem mára jelentős eredményeket hozott: több gyanúsított ellen megszüntette az ügyészség az eljárást, illetve több tüntetővel szemben a szabálysértési eljárást a bíróság szüntette meg jogerősen. Több súlyosan megvert tüntető ügyében feljelentést tettünk, a rendőrök által elkövetett cselekmények miatt 2006. december 5-én összevont feljelentést tettünk, amely kapcsán a nyomozás folyamatban van. A felmentettek kártérítésre jogosultak a jogellenes fogvatartás és bántalmazás miatt, egy esetben már elő is terjesztettük a kárigényt. Dr Grespik László közel 300 tüntető képviseletében pert indított az október 23-i tüntetések jogellenes feloszlatásának bírósági megállapítása érdekében.


A NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY adatai:


Név: Nemzeti Jogvédő Alapítvány

Székhely: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 5., postacím: 1121 Budapest Törökbálinti út 49.,
Adószám: 18446081-1-05, honlap:
www.nemzetijogvedo.hu, , e-mail cím: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges ,

Telefon: (36)-30-549-4167 Bankszámlaszám: 11600006-00000000-13012348

Külföldről érkező utaláshoz az alábbi banki adatok szükségesek:

Bank neve: Erste Bank Hungary Nyrt. (internet cím: www.erstebank.hu)

Fiók neve és címe: Budapest-Mester utcai Fiók H-1095 Budapest, Mester u. 1-3. SWIFT kód: GIBAHUHB, Nemzetközi bankszámlaszám: HU45 1160 0006 0000 0000 1301 2348

A kuratórium tagjai: dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, dr. Balás István ügyvéd, dr. Galla János jogász, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, dr. Grespik László ügyvéd, Makovecz Imre építész és dr. Szeszák Gyula ügyvéd. A kuratórium elnöke dr. Zétényi Zsolt, a kuratóriumi ügyvezető dr. Gaudi-Nagy Tamás, mindketten az Alapítvány önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselői. A felügyelő bizottság elnöke dr. Zacsek Gyula.

Közel 30 együttműködő ügyvéd partnerünk van, a kuratórium ügyvéd tagjai mellett többek között: dr. Bakondi György, dr. Balsai Szabolcs, dr. Eva Maria Barki (Ausztria), dr. Futó Barnabás, dr. Gyüre István (Délvidék-Szerbia), dr. Rozsnyai Sándor (Erdély-Románia), dr. Szabó Olga (Felvidék-Szlovákia).

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a 2004. évben megkezdett több mint 2 éves működése során 2007-ben először kerül olyan helyzetbe, hogy a részére személyi jövedelemadó (SZJA) 1 %-át részére fel lehessen ajánlani.

 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem