A+ | A- | Alap
2017. szeptember 21.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban
2016. július 30.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

A határozat ez év áprilisában született, de a napokban emelkedett jogerőre. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt hazafi, Körtvélyessy Zoltán 2009. augusztus 15-ére a budapesti Venyige utcai börtön elé jelentett be megmozdulást, amelyen a terrorcselekmények gyanújával akkoriban letartóztatott Budaházy György és társai szabadlábra helyezését követelték volna és tiltakozni kívántak a nemzeti radikalizmus intézményes üldözése ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt azzal az ürüggyel tiltotta meg, hogy az utca túl szűk, és a résztvevők akadályoznák a forgalmat, amely más útvonalon nem biztosítható. A tiltást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta teljes mértékben a rendőrség közlekedési „szakvéleménye” alapján.

Ehhez képest a Venyige utca egy csekély forgalmú, ráadásul igen széles zsákutca, így nem merülhetett fel az, hogy 200 fősre tervezett tüntetés miatt a közlekedés más útvonalon ne lett volna megoldható. Ha az olyan nagy forgalmú sugárutakat, mint például az Andrássy utat lezárják hosszú időre a már sajnálatos módon rendszeressé vált homoszexuális tüntetésekhez, akkor nem lett volna akadálya annak, hogy a nemzeti radikálisok a politikai fogolyként előzetes letartóztatásban tartott hazafiak mellett tüntessenek. Bár a tüntetések területén javul a helyzet 2010 után, de önkényes tiltások még mindig előfordulnak. Erre utal az Alkotmánybíróság 14/2016 (VII.18) sz. határozata, amely megsemmisítette a Magyar Hajnal Mozgalom 2014 februárra, a Vérmezőre bejelentett, a főváros védelmében hősi halált halt antibolsevista katonákra emlékező tüntetését tiltó bírósági ítéletet. A taláros testület azt is megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn, mivel nem megfelelőek a gyülekezések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályok, valamint hiányosak az alapjogok összeütközésének feloldását szolgáló rendelkezések: ezeket az Országgyűlésnek 2016. december 31-ig kell pótolnia.

Az európai patrióták számára kedvező döntést ritkán hozó (nemrég közel négymillió forint megfizetésére kötelezte hazánkat egy homoszexuális iráni menekültügyi őrizete miatt) strasbourgi bírói fórum azt is megállapította, hogy a magyar állam visszaélésszerűen, téves spekulációra hivatkozva tiltotta meg a tüntetést, amivel megsértette Körtvélyessy Zoltán gyülekezéshez fűződő alapjogát.

Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon.

A rendőrség a bírósággal karöltve is hasonló okokkal tiltotta meg a jogsértettnek Budaházyék melletti két későbbi (2009 október és 2010 április) szolidaritási tüntetését. Az ezek miatt indult, Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásokban a kormány a mostanihoz hasonló hevülettel védi szakmailag és politikailag is vállalhatatlan tiltó határozatokat tisztességes egyezség megkötése helyett.

Ez a hozzáállás azért is visszás, mert az Országgyűlés 2010. december 10-én elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető, akkori képviselő jelentését, amely a 2002-2010 közötti időszak tekintetében számtalan alapvető szabadságjogot (különösen gyülekezési jogot) érintő súlyos állami jogsértést állapított meg és ítélt el.

A Budaházy György és 15 társa elleni terrorvád kapcsán a Magyar Nyilai büntetőperben a koncepciós jellegű eljárás a kormányváltás után nem megszűnt, hanem ellenük 2010 őszén vádat emeltek, az ügyészség tíztől húsz évig terjedő fegyház büntetést indítványozott rájuk és most augusztus 25-án várható ügyükben az elsőfokú ítélet.

Emlékeztetünk, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei korábban a gyülekezési jog hazai megsértése miatt perben is több kiemelkedő jelentőségű sikert értek el a strasbourgi bíróságon. Ilyen volt spontán tüntetést legitimáló Bukta ítélet, a Gyurcsány-rendszer ellen tiltakozás miatt megbüntetett két Kossuth téri mozgalmár ügye vagy az Árpád-házi sávos zászló használatáért üldözött hazafi esete.

 

Budapest, 2016. július 29.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

 
KÁRPÁT-MEDENCEI NEMZETI JOGVÉDŐ SZAKMAI TALÁLKOZÓ - FELHÍVÁS
2016. július 28.

elszakított területeken élő magyar ügyvédeknek, jogvédőknek, tapasztalatcserére és közös önképzésre

(Budapest, 2016. szeptember 9-10.)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) és dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő (www.morvaikrisztina.hu) Budapesten, 2016. szeptember 9-10. között kétnapos szakmai találkozási lehetőséget, tapasztalatcserét és közös önképzést szervez olyan erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai ügyvéd, illetve jogvédő kollégák részére, akik már részt vesznek, vagy szeretnének részt venni az elszakított területeink őshonos magyar közösségeinek egyéni és kollektív jogi küzdelmeiben, azaz a jog eszközeivel kívánják jobbá, igazságosabbá tenni a szülőföldjén, elcsatolt sorban élő magyar nép helyzetét.

A két nap során az egyes elcsatolt területekről, illetve a csonka országból érkezett barátaink, magyar ügyvédek és jogvédők egyebek mellett a következő területeken cserélik ki tapasztalataikat:

- magyar anyanyelv használata, magyar kultúra ápolása és fejlesztése terén tapasztalható jogsértések

- kétnyelvű utcanév táblák, cégtáblák, helységnév táblák használata

- kétnyelvűség a kereskedelemben, szolgáltatásokban,

- kétnyelvűség a közigazgatásban, hatósági eljárásokban és bíróságokon,

- közösségi szimbólumok: zászló, jelvény, címer használat tiltásának, korlátozásának kérdései,

- gyülekezési jog, egyesülési jog korlátozása (tüntetéseken önkényes bírságolás, részvétel megtiltása, szervezetek zaklatása, feloszlatása, bejegyezésének megtagadása),

- restitúciós/kárpótlási ügyek

- önkényes büntető eljárások magyarokkal szemben magyarságuk miatt (például Beke-Szőcs ügy Erdélyben, "régi" temerini fiúk esete, "új" temerini fiúk ügye Délvidéken stb.)

- árnyékjelentések/alternatív jelentések készítése jogvédők, illetve jogvédő szervezetek részéről az ENSZ, az Európai Unió, az Európa Tanács és más szervezetek számára,

- a nyilvánosság, sajtó, média, internet, "műveleti irányító központ" szerepe a nemzeti jogvédő munkában,

- autonómia, nemzeti önrendelkezés, mint alapvető kollektív emberi jogok kapcsán a jog eszközeivel kívánunk fellépni az ellen a jelenség ellen, hogy már az autonómia felvetése, illetve az autonómiára irányuló törekvések melletti kiállás szankciókat von maga után az elszakított területeken.

Egyebek mellett a fenti felsorolt területeken várunk egyes elszakított területekről érkező kollégáktól jogeset ismertetéseket, helyzet bemutatást és elemzést körülbelül 10-10 perc terjedelemben, majd ezt követné témánként, a résztvevőkkel történő eszmecsere. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat csonkaországi ügyvédei közül is lesznek résztvevők, annál is inkább, mert az anyaország területén is előfordult számos hasonló természetű jogsértés, amelyek kapcsán a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már széles körben tapasztalatokat szerzett.

 

Kérjük az érdeklődő ügyvéd és jogvédő kollégákat, hogy rövid szakmai bemutatkozással, jelentkezésüket, legkésőbb 2016. augusztus 15-ig küldjék el a következő címre: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

A szakmai találkozón való részvétel ingyenes és a szervezők biztosítják a szállás, étkezés, valamint a lakóhelytől Budapestre és visszautazás költségét is a résztvevők számára.

A Kárpát-medencei Nemzeti Jogvédő Szakmai Találkozó kiemelt célja, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa.

Meggyőződésünk, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait meg kell ismerje minden, nemzeti jogvédelemmel foglalkozó kolléga, minél több magyar ember, sőt az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezetek és kormányok is, ezért az is lényeges, hogy az egyedi ügyek tapasztalatait szembesítő-nyomásgyakorló jelentésekké is formáljuk.

Szeretettel várjuk a jelentkezéseket!

Dr. Novozánszky Ilona, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, és Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő (Függetlenek csoportja)

 

Budapest, 2016. július 26.

 
Kiszabadultak a terrorvád alá helyezett székely hazafiak - NJSZ közlemény (2016. július 3.)
2016. július 03.


A most szabadult székely mozgalmárok szeretteik körében. A bal oldali képen Beke István, jobb felől Szőcs Zoltán látható. Szabadulásuk minden magyar számára örömhír!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ, www.njsz.hu) örömmel nyugtázza, hogy a román ügyészség által koncepciós terrorvád alá helyezett székely vármegyés hazafiak, Beke István és Szőcs Zoltán több mint fél év előzetes letartóztatás után 2016. július 1-én szabadlábra kerültek és otthonukba térhettek szeretteikhez. Telefonon beszéltünk velük: jól vannak, nem törtek meg,sőt igazságba és szabadságba vetett hitük erősödött, köszönik mindenkinek a támogatást és feléjük áramló szeretetet. Védői fellebbezések alapján a minap jogerősen házi őrizetre enyhítette a román Legfelső Bíróság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi szervezetének vezetője elleni előzetest.

A magyarellenes kirakatpernek szánt eljárásban bizonyítékok hiányában vádolja őket román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) azzal, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén a román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádé közben. A május 19-én benyújtott 70 oldalas vádirat tele van magyarellenes fordulatokkal és jogi képtelenségekkel. A vád Beke István esetében közösség elleni merénylet, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérlete, Szőcs Zoltánnál a két említett bűncselekményre való felbujtás. Közjóért folytatott tevékenységük miatt a háromszéki fővárosban mindketten közmegbecsülésnek örvendenek, egy emberként álltak ki és tüntetett értük a kézdivásárhelyiek, de a világ magyarságának szimpátiáját is maguk mögött érezhetik, de még a románok többsége sem ad hitelt a terrorvádnak.

A tavaly november végén a kézdivásárhelyi Beke István önkényes letartóztatásával indult, majd rá egy hónapra külhoni munkából hazatért földije, Szőcs Zoltán látványos terrorellenes akciónak szánt elfogásával folytatódott eljárást kezdetektől számos súlyos jogsértés kíséri.

Az önrendelkezésért küzdő erdélyi magyar nép megfélemlítését és lejáratását célzó koncepciós eljárásban különösen az ártatlanság vélelme, a védekezéshez fűződő jog és a tisztességes eljárás követelménye sérült.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat az első pillanattal kezdve kiemelten foglalkozik a nemzetközi jogi standardok szerint egyértelműen politikai fogolynak minősülő két székely hazafi ügyével.

Az NJSZ dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő tagunk és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető által vezetett delegációja idei márciusi, erdélyi magyar nép egyéni és kollektív emberi jogainak helyzetét felmérő jogi monitorozó útján (ld. összefoglaló interjú) Kézdivásárhelyen is járt. A román sajtó gyalázkodásaival kísért utunkon találkoztunk hozzátartozóikkal és nyilvános fórumon követeltük a két székely mozgalmár szabadon bocsátását. A koncepciós jellegű büntetőeljárásról dokumentumfilmet készítettünk "Székely hazafiak terrorizmussal gyanúsítva" címmel, amely széles körben ismertté tette az ügyüket. A filmek román és angol felirattal is megnézhetők, kérjük minden jóakaratú embertől ezek terjesztését.

Dr. Morvai Krisztina többször felszólalt (Itt és Itt) érdekükben az Európai Parlamentben, az ügy európai szintű figyelmet kapott. A hozzátartozók levélben fordultak az EP, a magyar és román parlament képviselőihez. Pár hete az Európai Bizottság emberi jogi ügyekért felelős biztosa képviselői megkeresésre adott válaszlevelében szintén aggályosnak találta az eljárást. Végül Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is elítélően nyilatkozott az eljárásról, és magyarázatot kért a román hatóságoktól.

Határozott álláspontunk szerint semmilyen kényszerintézkedésnek nincs helye a székely hazafiakkal szemben és az eljárás mielőbbi megszüntetése indokolt. A román államnak az ilyen és ehhez hasonló koncepciós, magyarellenes eljárások helyett azon kellene munkálkodnia, hogy végre biztosítsa a jelenleg súlyos jogfosztásban élő erdélyi magyar nép egyéni és közösségi jogainak az irányadó jogi normák és előremutató európai modellek (pl. Dél-Tirol, Baszkföld) szerinti érvényesülését velük, a magyar állammal és az emberi jogok garantálásáért felelős nemzetközi szervezetekkel (EU, ENSZ, Európa Tanács) szoros együttműködésben.

Budapest, 2016. július 3.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető,

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

 
Elment a Nemzet Hőse, Potyka bá
2016. május 11.
85 éves korában elhunyt vitéz Porubszky István, mindenki Potyka bája, a Nemzet Hőse, aki fáradhatatlanul és példaértékűen küzdött a Nemzet szabadságáért 1956-os szabadsághacosként, az emigrációban, majd ismét itthon hazafias fiatalok vezetőjeként, tanítójaként és a Gárda végsőkig hű, s elkötelezett tagjaként. Búcsúztatásán 2016. május 5-én sokan, de nem elegen voltunk ott a Kispesti Temetőben, akik tiszteltük, szerettük. Ravatalánál elhelyeztem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat koszorúját, amelyen ez áll: " A Nemzete Hőse vagy Potyka bá !" Pár perces személyes hangvételű beszédben idéztem fel örökké derűs, barátságos és igazságkereső személyét, aki rám is óriási hatással volt. Neki ajánlottam a másnapi gárdista per jogerős eredményét, amely neki is köszönhetően győzelemmel végződött . Egy bátor és elkötelezett harcossal megint kevesebben vagyunk, de mindig velünk lesz küzdelmeinkben!

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
 
Jogerősen ítélt meg kártérítést az ítélőtábla tizenhárom gárdistának
2016. május 06.

13 meghurcolt gárdista ügyét vittük ma, május 6-án  jogerősen győzelemre dr. Borbély Andrea ügyvéd kolléganővel. Bár az ítélőtábla enyhén leszállította az elsőfokú kártérítések mértékét, de így is hatalmas elégtétel ez a 2009. július 4-i (Bajtársiasság Napjaként vonult be a történelembe) rendőri erőszakot elszenvedő derék gárdistáknak. A rendőrséggel emiatt perben álló többi közel száz bajtárs ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. A felelősök megbüntetése és a kártérítések általuk történő megfizettetése még várat magára.  Az MTI így számolt be az ítéletről.

Almási Lajos videós tudósítása rövidesen látható!

Köszönöm a gárdistáknak a kitartást, a bizalmat és köszönet Andreának, meg irodám minden munkatársának a kiváló csapatmunkát! És végül köszönjük Potyka bá, hogy velünk voltál és buzdítottál!

 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Alább olvasható az mno.hu részletes beszámolója pontosítva (írta: Lándori Tamás):

 

Másodfokon jogerősen megnyerte kártérítési perét az a tizenhárom gárdista, aki a 2009-es Erzsébet téri jogellenes oszlatás miatt követelt elégtételt a BRFK-tól. A rendőrség azzal érvelt: attól, hogy az oszlatás jogellenes, az intézkedések még lehetnek jogszerűek. Gaudi-Nagy Tamás szerint az ilyen ügyeknek köszönhető, hogy ma a balliberálisok is nyugodtan tüntethetnek.

Fejenként 400–800 ezer forint nem vagyoni kártérítéssel, annak kamataival, perköltséggel és írásos bocsánatkéréssel tartozik a BRFK tizenhárom gárdistának, akikkel szemben a rendőrök 2009. július 4-én intézkedtek jogsértő módon – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítélete. Mint emlékezetes, a fenti napon a Magyar Gárda feloszlatása ellen az Erzsébet téren tartottak ülődemonstrációt, amelyet a rendőrség erőszakkal kezdett feloszlatni, miután hiába szólította fel a résztvevőket a távozásra.

Az oszlatás során 216 embert állított elő a hatóság, többet, mint 1956 óta bármelyik tömegrendezvényről – emelte ki Gaudi-Nagy Tamás, több felperes jogi képviselője a tárgyalóteremben. A többi felperest Borbély Andrea ügyvéd képviselte.

Az elsőfokú döntéshez képest a kártérítési összegeket fejenként 200-200 ezer forinttal mérsékelte a dr. Sághy Mária vezette tanács, amely egyetértett azzal, hogy a BRFK eljárása sértette a felperesek véleménynyilvánításhoz, személyes szabadsághoz, testi épséghez és emberi méltósághoz fűződő jogát, ugyanakkor a tisztességes eljáráshoz való jog megsértését nem tartotta megalapozottnak. Ezt a szóbeli indoklásban azzal magyarázták, hogy ennek megállapításához további bizonyításra lett volna szükség.

Gaudi-Nagy a tárgyalóteremből kilépve lapunknak elmondta, a tisztességtelen eljárás nem képezte keresetük kiemelten fontos elemét, noha szerinte ilyen téren is voltak visszaélések. E tényállás

megállapíthatóságának hiányáért a 200 ezer forintos csökkentést indokolatlannak tartja, ennek megfelelően várhatóan a Kúriához fordulnak, figyelemmel ugyanezen tömegoszlatás más károsultjainak perére is.

A BRFK jogtanácsosa az első fokon született ítélet utáni fellebbezésében arra kívánt rámutatni, önmagában attól, hogy egy oszlatás elrendelése nem jogszerű, az intézkedés alá vont egyes személyekkel szembeni eljárás még lehet az. Álláspontjuk szerint az ominózus esetben is jogszerű volt a kényszer alkalmazása, mert a felperesek nem tettek eleget a rendőri felszólításnak. Kérelmükben arra hívták fel a bíróságot, hogy – ha a felperesek igényének jogalapját meg is állapítják – az elsőfokú döntés általuk túlzónak tartott, 600 ezer és egymillió forint közti kártérítési összegeit mérsékeljék.

Az ügyvéd utóbbira a bírósági gyakorlatból vett esetekkel válaszolt. Egy szintén általa képviselt tibeti aktivistának például nemrég egymillió forintot ítéltek meg, miután jogellenesen állította elő a rendőrség, holott ellene könnygázt nem is használtak, míg jelen ügy XI. rendű felperese még az eszméletét is elvesztette a brutális támadástól. Hozzátette, a táblabíróság Polgári Kollégiumának három évvel ezelőtti határozata kimondja, a nem vagyoni kártérítés mértékének tükröznie kell a társadalom rosszallását a jogellenes cselekménnyel kapcsolatban. Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak hangsúlyozta, hogy jogszabály szerint a rendőri felszólításnak nem kell eleget tenni, ha az nyilvánvalóan jogellenes.

A jogász a tárgyalás után arról is beszélt az MNO-nak, számára érthetetlen, hogy miután az Országgyűlés bizottsága, az ombudsman, a Kúria és a Független Rendészeti Panasztestület is deklarálta a szóban forgó oszlatás jogellenes mivoltát, a BRFK miért nem volt hajlandó arra, hogy megpróbáljon megegyezni a károsultakkal, és miért próbálja védeni a Bajnai-kormány alatt született, politikai indíttatású döntéseit. Annál is inkább, mert ezek a perek ma már jogtörténetiek – így Gaudi-Nagy – hiszen a rendőrség mostanra tanult ezekből az ügyekből, és már jogszerűen kezeli a demonstrációkat. „Ha úgy tetszik, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat járta ki az utat, hogy ma a balliberális csoportok bárhol, bármikor tüntethetnek” – mondta.

 

A jogsértések bírósági megállapításával mindenesetre a gárdisták ügyvédei 

és ügyfeleik is elégedettek, bár a csökkentés miatt várhatóan a Kúriához fordulnak. 

Az egyik férfinak jórészt azért volt nagy szüksége a pénzre, mert nemrégiben vesztette el otthonát devizahitele miatt – derült ki a folyosón.

 
Holnap 13 gárdista jóvátételéről határoz várhatóan jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla
2016. május 05.

Kedves Honfitársaim!

Engedjétek meg, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében ezúton hívjam fel a figyelmeteket egy rendkívüli jelentőségű nemzeti jogvédő per holnapi bírósági tárgyalására. 

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. május 6-án 10 óra 15 perckor tárgyalja 13 jogsértett gárdista kártérítési perét másodfokon. A nyilvános tárgyalás helyszíne: Fővárosi Ítélőtábla, 1027 Budapest, Fekete sas u. 3. fszt. VI. ajtószám alatti tárgyaló.

A mostani tárgyalás tétje, hogy jogerőre emelkedik-e a Fővárosi Törvényszéknek az ügyben tavaly szeptemberben hozott, gárdistáknak kedvező elsőfokú ítélete, amellyel fejenként átlagosan hétszázezer nem vagyoni kártérítést ítélt meg 13 gárdistának, akiket 2009. július 4-én az Erzsébet téren brutálisan megtámadtak rendőrök, lefújtak paprika spray-vel és jogellenesen előállítottak. A Bajnai kormány időszaka alatt történt kiemelkedő súlyú jogsértést a Kúria jogellenesnek nyilvánította, csakúgy mint az Országgyűlés Emberjogi Bizottsága által 2010. december 10-én elfogadott jelentés a 2002-2010 közötti időszak jogsértéseiről

A tárgyalás korábbi szakaszáról, az elsőfokú ítéletről itt olvashatók a részletek.

A jogsértett gárdistákat dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd képviselik.

Az ügy arra mutat rá, hogy a 2002-2010 közötti időszak jogsértéseinek áldozatait teljes körűen még a mai napig sem részesítették jóvátételben.

Ezt a küzdelmet és a tárgyaláson elérni kívánt eredményt a mai napon végső nyugalomra helyezett Porubszky István, ismert nevén, mindannyiunk által szeretett Potyka Bá, nemzeti hős, 56-os szabadságharcos és gárdista emlékének ajánljuk.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (wwwnjsz.hu) ügyvezetője

 
A rendőrség fekete napja 1.: felmentett gárdistáknak fizet kártérítést a BRFK
2016. április 29.
A rendőrség fekete napja volt 2016. április 22-e.
A Fővárosi Ítélőtábla egy napon két jogerős ítéletben is elmarasztalta a Budapesti Rendőr-főkapitányságot alapvető szabadságjogok megsértése miatt és jelentős összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg a nemzeti jogvédők által képviselt meghurcolt tibetieknek és gárdistáknak.

A BRFK a Fővárosi Ítélőtábla 2016. április 22-i jogerős ítélete alapján két meghurcolt gárdistának köteles nem vagyoni kártérítést fizetni: kamatokkal és perköltséggel együtt – fejenként hétszázezer forintot.
A két gárdistát, Horváth Krisztiánt és Veress Gábort 2009. november 22-én a fővárosi Gellért tér közelében jogtalanul megbilincselték, előállították, majd hat és fél óráig fogva tartották. A felpereseket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte.

A jogsértettek a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1919-es budapesti bevonulására emlékező rendezvényen vettek részt, amikor a rendőrök arra hivatkozva intézkedtek velük szemben, hogy úgymond tetten érték őket, amint a 2009. július 2-i jogerős ítélettel feloszlatott Magyar Gárdát újjászervezik.
Az ebben a perben hozott elsőfokú ítéletről szóló hír itt és tudósítás itt látható.

A tárgyalásról szóló tudósítást Almási Lajos készítette, a további részletek a filmet követően olvashatók:
Tovább...
 
Jogfosztottságban  meddig? Erdély ma, Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésének tükrében
2016. április 26.

A "terrorizmus gyanúja miatt" bebörtönzött kézdivásárhelyi székely hazafiak, Beke István és Szőcs Zoltán történetének tükrében képet kaphatunk az erdélyi magyar nép s a székelység mindennapjairól – megalázottságukról, jogfosztottságukról, ellenállásukról és harcaikról. Egy európai uniós tagállamban, a XXI. században... Morvai Krisztina (www.morvaikrisztina.hu), Gaudi-Nagy Tamás (www.gaudinagytamas.hu) és Almási Lajos dokumentumfilmje 2016 tavaszán készült Székelyföldön, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) jogvédő monitorozó körútján.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 73 - 80 / 830
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem