A+ | A- | Alap
2017. november 22.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Petíció az igazságügyi miniszterhez a békediktátumok érvényteleníttetésért- Gaudi:"írjuk felül ezt a mérgező status quo-t!
2017. június 08.

2017. június 4-én Budapesten a Kossuth téren a II. Trianon menet résztvevői közfelkiáltással elfogadták és petíciónak nyilvánították a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www,njsz.hu) ügyvezetője által írt és Nyers Csaba által jegyzett, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterhez címzett levelet, amely trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza, ennek érdekében pedig egy szakértői testület 30 napon belüli felállítását szorgalmazza.

A II. Trianon menet résztvevőinek egy csoportja a Kossuth téren.

A felvételen a II. Trianon menet alkalmával dr. Gaudi-Nagy Tamás által elmondott beszéd és annak keretében a petíció ismertetése látható. (Technikai okok miatt a petíció első részének ismertetése nem szerepel a felvételen.)

97 évvel a trianoni diktátum után egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet!

"Az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken." - áll többek között a petícióban.

A mostani petíció előzménye a 2016. november 30-án az I. Trianon menet résztvevői által elfogadott, néhai dr. Grespik László ügyvéd által írt, Nyers Csaba által jegyzett, miniszterelnökhöz címzett petíció. Az erre érkezett kabinetirodai válasz nem zárkózott el a témától, a trianoni diktátumot a XX. század legnagyobb magyar tragédiájának nevezte, elégedetlenséget fejezett ki az elcsatolt területen élő magyarok jogfosztottsága miatt és a diktátumok érvénytelenségével kapcsolatos felvetésekkel való foglalkozásra az igazságügyi minisztert jelölte ki.

A II. Trianon menet résztvevői a Battyány örökmécsestől a Szabadság tér érintésével a Kossuth térre vonultak a Szent Korona Országának történelmi címereivel és zászlóival. Nyers Csaba szervező rámutatott, hogy Trianon nem örök, a diktátumon változtatni kell és lehet. Dr. Drábik János a Trianon Társaság elnöke bejelentette, hogy idén október 15-től a Magyarok Világszövetségével közösen aláírásgyűjtést kezdenek a békediktátumok érvénytelenítése érdekében történő kormányzati fellépés érdekében. A rendezvényen felszólalt még Simó József, Majoros Árpád és Sinkovits-Vitay András.

Kérünk minden jóérzésű embert a felvétel és a petíció terjesztésére! Méltó, érdemi és cselekvésben is testet öltő választ várunk!

Nem! Nem! Soha!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő www.gaudinagytamas.hu

 
Trianon mérge ma is hat: jogfosztott magyarok a Délvidéken -Morvai és Gaudi a zentai rendőrségen (dokumentumfilm)
2017. június 06.

97 évvel a trianoni diktátum után már teljesen egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet!

A mai nemzeti gyásznapon megállapítható, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. A trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza az  általam írt és a mai II. Trianon menet  során ismertetett, és ott közfelkiáltással elfogadott petíció, amelyet Nyers Csaba a  jövő héten benyújt az igazságügyi miniszterhez. A petíciót és rendezvényről szóló tudósítást rövidesen közzétesszük.

Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken. Erre szolgál bizonyságul az idei április 20-23 közötti délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon a zentai rendőrségen készített dokumentumfilm. (készítette: Almási Lajos, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás)

Hogyan nyomják el a saját adójukból fenntartott közintézményekben a délvidéki magyarokat? A még ma is 80%-ban magyar lakosságú Zentán a rendőrség épületében jártunk dr. Morvai Krisztina EP képviselővel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő, monitorozó csoportjával. Megállapítottuk, hogy a hivatalos ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok csak szerb nyelven állnak rendelkezésre, azokat az ügyintéző tölti ki, és mintegy „gyermekként” kezelve a magyarokat, velük csupán aláíratják az ügyintéző által kitöltött szerb dokumentumokat. A magyar nyelven tökéletesen beszélő ügyintézők is - állítólag megfélemlítettségükben - szerbül kommunikálnak a magyar nyelvű lakosokkal, akik Délvidéken születtek, és szülőföldjükön joguk lenne magyarként élni és magyarul beszélni. Maguk a szerb jogszabályok is előírják, hogy a legalább 15%-ban magyar lakosságú településeken kötelező a kétnyelvű ügyintézés biztosítása, ez nincs így. A nyelvi tájkép döntően szerb, a rendőrség parancsnoka szerb, aki intézkedés alá vont minket a tájékozódás miatt. A videofelvételből képet kaphatunk az elszakított területen élő magyarok sorsáról, jogfosztottságáról - az EU tagságra törekvő Szerbiában. Nem szabad ugyanazt a bűnt elkövetni, mint Románia esetében, ahol feltétel nélkül, az erdélyi magyarság önrendelkezésének kikényszerítése nélkül támogatta az akkori magyar vezetés a csatlakozást. Szerbia európai uniós csatlakozását mindaddig meg kellene vétóznia hazánknak, amíg az őshonos délvidéki magyar nemzeti közösség egyéni és közösségi jogait a szerbek magas szinten nem biztosítják, de határkérdést is fel kell most már vetni, illetve a békediktátumok érvénytelenségét!

NEM! NEM! SOHA! Vesszen Trianon! Igazságot Magyarországnak!

Budapest, 2017. június 4.

Honfitársi üdvözlettel. dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

 
SZJA 1% a nemzeti jogvédelemért!
2017. május 15.

Kedves Honfitársam!

Idén is alkalom nyílik arra, hogy a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot adója 1%-ával támogassa, hogy tovább folytathassuk küzdelmünket a koncepciós eljárások alatt álló hazafiakért, a 2006 őszi igazságtételért, az elcsatolt területeinken élő honfitársaink jogaiért, önrendelkezéséért, az önkény magyar áldozataiért, a multik károsultjaiért és minden igaz magyar ügyért.
Mögöttünk nem állnak külföldi pénzemberek és szervezetek, sőt államok. Magyar állami támogatást sem kapunk. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk.
Kérem segítse SZJA 1% felajánlásával a nemzeti jogvédőket, mert támogatása a munkánkhoz nélkülözhetetlen!

Mi soha nem engedünk a magyarok jogaiból határon innen és túl!

Hálás köszönettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
 
Székely önrendelkezési diskurzus Székelyország Tündérkertjében Gaudi-Nagy Tamással
2017. május 10.

Érdekes és fontos elvi tisztázást eredményező kerekasztal beszélgetésre került sor a székely önrendelkezésről többek között dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének, Borsos Gézának, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnökének és Dabis Attila, Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjának részvételével április 7-én Kispesten, a Székelyország Tündérkertje Látványparkban. Kiemelt köszönet Bacsó Andrásnak, a Tündérkert megálmodójának és létrehozójának, aki helyt adott ennek a rendezvénynek és végtelen kitartással, s elkötelezettséggel szolgálja a székelységet!

Akit érdekel a székely múlt, a székely jelen és leginkább a székely jövő esélye, az nézze végig a beszélgetést.
· Élni a népeknek kijáró önrendelkezési joggal, avagy kisebbségi jogokért kilincselni a megszálló román hatalomnál?
· Melyik a járhatóbb út a székely közösség (nép, nemzet) számára?
· Milyen feltételeknek kell eleget tegyen a székely nép, hogy ráléphessen az önrendelkezés útjára?
· Kik segítik, kik akadályozzák és hogyan abban, hogy elindulhasson az önrendelkezés útján?
· Jelenthet-e veszélyt avagy épp ellenkezőleg, katalizátora lehetne a magyar nemzeti egység megvalósulásának?

Akit a lehetséges válaszok érdekelnek, az ne mulassza meghallgatni el ezt a beszélgetést, tanulságos beszélgetés és vita volt. Kattintás ide, vagy a képre.

Székely önrendelkezési diskurzus részvevői balról jobbra: Gaál István, a Székelyország Tündérkertje Látványpark kulturális szervezője, moderátor, György-Mózes Árpád, a Székelyföldi Társaság elnöke, Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapítója, egyben alelnöke, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja, Bálint Zsuzsa felvezető, Kabarcz Zoltán író.

 
Gaudi "betiltott" fóruma Zentán: "Joglemondás és árulás helyett önrendelkezés jár a délvidéki magyaroknak!"
2017. május 04.

2017. április 21-én Zentán nem tudták meghiúsítani a Nemzeti Jogvédő Szolgálat dr. Morvai Krisztina független európai képviselővel közös négynapos délvidéki jogi monitorozó útja során eredetileg a Városházán tervezett tájékozódó fórumát és találkozóját a helyi magyarsággal. Végül egy harmadik helyszínen, a Bali Étterem, Panzió és Discoban sikerült megtartani a rendezvényt, köszönet az intézmény tulajdonosának és szervező partnereinknek, különösen Rácz Szabó Lászlónak. Az út apropóját az adta, hogy az Európai Parlament 2017. május 16-án dönt az Európai Bizottság szerb uniós csatlakozásról szóló, magyar szempontból előnytelen, rózsaszín képet festő jelentéséről: ennek kívántunk utána járni. Azért idézzük fel: 2013 őszén az Európa Tanácsban is akadályozni próbálták az akkori délvidéki akciónk végrehajtását, úgy látszik az igazság sokaknak fáj...

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője áttekintést adott félórában a "betiltott" fórumon arról, hogy melyek a legfontosabb délvidéki magyar követelések és miért szükséges a magyar önrendelkezés kikényszerítése Délvidéken, a közösségi jogok kivívása, milyen akadályok gátolják jelenleg a negyedmilliós délvidéki magyarságot ebben, különösen miért segíti elő az asszimilációt és fogyást (kétóránként egy magyarral kevesebb Délvidéken) a legnagyobb délvidéki magyar párt, a VMSZ működése, amely pártállami módszerekkel igyekszik elhallgattatni a magyar érdekekért küzdőket, kizárólagossá tenni uralmát, miközben a magyar kormány politikai és pénzügyi támogatását élvezi és nem megszüntetni törekszik a szerb elnyomást, hanem azzal összejátszva asszisztál ahhoz. Döntő jelentőségű, hogy a magyar kormány a szerb EU csatlakozás kapcsán szakítson eddigi, feltétel nélküli támogató álláspontjával és a bolgár, horvát, román kormányokhoz hasonlóan vétót kilátásba helyezve szorítsa rá Szerbiát arra, hogy teljesítse a délvidéki magyar közösség megmaradását és gyarapodását, egyenjogú és méltó életét szolgáló követeléseket. Joggal tehető fel a kérdés: mi szükség volt Aleksandar Vucic szerb elnöké választását a magyar kormánynak feltétel nélkül támogatnia a kampányban való aktív részvétellel?

Dr. Morvai Krisztina előadása a tiltott fórumon és a fórum legérdekesebb hozzászólásai itt láthatók.

A monitorozó út egyik legfőbb tanulsága, hogy a délvidéki magyarság számára biztosított nyelvi és kisebbségi jogok egyáltalán nem érvényesülnek megfelelően. Sokan megerősítették: számukra a területi autonómia és a 2012-ben megfogalmazott 15 pontos magyar követelés megvalósítása lenne szükséges. Döbbenetes, hogy a hat évvel korábbi délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon tapasztaltakhoz képest lényegében minden téren visszalépés és a helyzet súlyosbodása volt tapasztalható.

Folyamatosan tesszük közzé az út során Óbecsén, Zentán és Szabadkán közhivatalokban, bíróságokon és rendőrségen végzett vizsgálataink, illetve fórumaink filmes összefoglalóit.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

(www.gaudinagytamas.hu)

 
Elégedett szerbiai magyarok?
2017. május 04.
bozokiantal.blogspot.ro
Április 20.

Van-e jogunk beleavatkozni a jövő dolgaiba?
– A híradások szerint Pintér (Attila, Magyarország belgrádi nagykövete – B. A.) elmondta, hogy a „szerbiai magyarok elégedettebbek a helyzetükkel, mint korábban bármikor”.[1] Lehet, hogy a nagykövetnek igaza van. Azt nem tudom, hogyan gondolkodik a vajdasági magyarok többsége, hiszen nincs semmiféle közvélemény-kutató intézet, de miközben a budapesti, az újvidéki, a szabadkai fiatalok tiltakoznak, a fiatal magyar értelmiség – néhány kivételével – csendes. Ez pedig jelzésértékű – írja naplójegyzetében az egyik ismert vajdasági magyar író.[2]
Ebben a rossz gazdasági helyzetben, amikor Szerbiában 130 dinár a minimális órabér, ami azt jelenti, hogy havi szinten, átlag 174 munkaórával, a minimálbér 22.620 dinár, amikor tömegesen költöznek el a délvidéki magyarok a szülőföldjükről, közvélemény-kutató intézet nélkül nem tudjuk, „hogyan gondolkodik a vajdasági magyarok többsége”? Ez egyúttal arra is utal, hogy írónk bizony eltávolodott a népétől, vagyis nincsen közvetlen kapcsolatban az emberekkel. Nem él közöttük. Így természetesen azt sem tudhatja, „hogyan gondolkodik a vajdasági magyarok többsége”. Ha „nincs semmiféle közvélemény-kutató intézet”, akkor közvélemény se nincsen?
A másik gondolat ebben a szövegben, amelyiken fennakadtam, hogy írónk szerint „a fiatal magyar értelmiség – néhány kivételével – csendes. Ez pedig jelzésértékű.” Lehet, hogy a fiatal értelmiségiek többsége csendes, de ki mutat nekik példát? Az idősebb értelmiségiek, akikhez írónk is tartozik? Miért hallgatnak azok?
Írónk számára az ifjú értelmiség hallgatása „jelzésértékű”. Hogy ez a szó mit jelent, azt bizonyára csak maga szerző tudja. Milyen szempontból, ki felé, mi felé „jelzésértékű?” Azért hallgatnak a fiatalok, mert jó nekik, vagy, mert nem?
Mint sok más esetben, az író most is az olvasóra bízta, hogy értelmezze szavait, ahogy éppen megfelelőnek tartja. Levette ezzel magáról az állásfoglalás kötelezettségét, ami nem éppen írói jó tulajdonság.
Az egyetemistatüntetésekkel kapcsolatban írónk „nem annyira a félelemmel, inkább az aggódással és fájdalommal” állapítja meg: „Nem lesz könnyű dolga ennek a nemzedéknek. Mi jogon avatkozzam be a jövő dolgaiba: Beletörődtem abba, hogy ezek az események nélkülem, de nem ellenemre zajlanak.”[3]
Az író csak néma szemlélője az eseményeknek. Látja ugyan és nem is ellenzi azokat, de nem akar beleavatkozni a „jövő dolgaiba”.
A fiatalok éppen jobb és a szebb jövőt követelve tüntetnek napról napra Szerbia utcáin. Köztük magyar fiatalok is. Az írót ez már nem érdekli. Neki a jelene és a holnapja is biztosítva van.
A jövőt ma alakítjuk ki, és nem holnap. A holnap az már maga a jövő. A mában már benne van a holnap, vagyis a jövő is. Vajon bekövetkezett volna-e 1848, ha Petőfi és a többi magyar költő, író hasonlóan viszonyult volna az eseményekhez?
Nem csak jogunk, kötelességünk is beavatkozni a „jövő dolgaiba”. Ha ezt nem tesszük, mások döntenek rólunk, vagyis a jövőnkről! Az új nemzedékek arra (is) emlékezni fognak, hogy mit tettünk, illetve mit nem tettünk az elviselhetőbb jövő érdekében.

Tovább...
 
Észak dél mellett!
2017. május 04.
Avagy délvidéki látlelet a Felvidéknek - felvidek.ma

Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, független európai parlamenti képviselő délvidéki monitorozó körútján (Fotó: Polgár Hajnalka/Felvidék.ma)

Eredj csak, – mondta egy barátom, amikor megtudta, hogy kísérőként dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, független európai parlamenti képviselő délvidéki monitorozó körútjára készülök – ha a felvidéki magyarság helyzeténél rosszabbat akarsz megismerni, ott megtalálod!

Bár tudomásom volt a korábban sokszor hallott magyarellenes atrocitásokról, a temerini fiúk meghurcoltatásáról, mégis hittem is, meg nem is az intelmeket, hiszen Martoson a VMSz vezetőjétől egészen mást hallottam; megvalósult teljes körű területi és személyi elvű autonómiát, és számunkra vágyálomként ecsetelt jogokat.

Induláskor, mintegy felkészülésként megkaptuk a mai Szerbia területén hatályos jogszabályokat. Gyönyörű dolgokat olvastam. Például azt, hogy ha a magyarok százalékaránya eléri a 15%-ot, akkor a helyi önkormányzati egységeknél, a közigazgatási és a bírósági eljárásban, vagy a közhatalmi szervek előtt a nemzeti kisebbség nyelvének és írásának egyenrangú és kötelező a használata. Ugyanakkor „abban a helyi önkormányzati egységben, amelyben a törvény meghozatalának idején a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, e nyelv hivatalos használatban marad”, vagyis függetlenül a százalékaránytól használni kell.

Magyar nyomtatványok, ügyintézések, magyarul kiadott jogszabályok, oktatás, médiatér, nemzeti szimbólumok használata, stb. Ami mégis a legjobban megragadott az volt, hogy „a közszolgálatban való munkaviszony-létesítéskor, beleértve a rendőrséget is, figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a megfelelő képviseleti arányt és a szerv vagy szolgálati működési területén beszélt nyelv ismeretét”. Magyarán; arányos foglalkoztatás és nyelvismeret.

Óbecsére érve örömmel nyugtáztam a városházán lobogó címeres magyar zászló jelenlétét, melyet a délvidéki magyarság saját nemzeti szimbólumaként határozott meg.

Óbecse városházán magyar lobogó is lengett (Fotó: Polgár Hajnalka/Felvidék.ma)

Bent a városházán azonban kezdtem magam otthon érezni. Magyarul beszélő hivatalnokra nem akadtunk, ahogyan magyar nyelvű nyomtatványt sem tudtak rendelkezésünkre bocsátani. Az életmentő készülék használatát, vagy a menekülési útvonalakat illetve egyéb veszélyt jelző vagy tiltást feltüntető feliratok sem tájékoztattak magyar nyelven.

Kísérőnk tolmácsolásában a titkárságot vezető hölgytől megtudtuk, hogy éppen testületi ülés van. A szerb polgármester mégis talált ránk időt és lelt maga mellé tolmácsot is. Mosolyogva ígérte meg minden tapasztalt hiányosság felszámolását.

Útban a bíróságra a felvidéki keverékpárt óriásplakátjairól ismerős magyartalanság köszönt rám az „SNS” jelöltjét propagáló VMSz plakátról, imígyen megszólítva: „Aleksandar Vučič a mi jelöltünk Szerbia össz lakosának elnöke lesz”.

Magyar nyomtatványokat, arányos foglalkoztatást, nyelvismeretet, csupán nyomokban találtunk Óbecsén, Zentán, Szabadkán; bíróságon, ügyészségen, a földhivatalban és a rendőrségen is.

Címeres magyar zászlót viszont már nem volt szerencsém sehol sem látni, pedig javarészt a VMSz territóriumán haladtunk keresztül. (Lehet, hogy ezt a jelképet csupán a szerb polgármesterek teszik ki? Talán a felvidéki zászlóval is valamely magyar település szlovák polgármesterénél kellene próbálkoznunk?)

Ott délen jól érzékelhető a „kisemberek” lappangó, suttogó félelme a hatalomtól.

Folyik a lakosság számarányának célirányos megváltoztatása is, részben koszovói, gyakran írástudatlan romák és mohamedánok bevándoroltatásával, letelepítésével kizárólag a nemzeti „kisebbségek” által lakott területeken. Szabadkán például 2008-ban a mohamedánok szent könyvének, a koránnak átnyújtásával és a déli imával nyitották meg az első iszlám vallási létesítményt a Délvidéken; a Muhádzsír dzsámit. Mindemellett pedig a magyar állampolgárságot felvevők tömeges kivándorlása is veszélyezteti a délvidéki magyar közösség megmaradását, felépülését, gyarapodását. Ugyanakkor az ellenzékbe szorult délvidéki magyar pártok és mozgalmak vezetői és tagjai, – hol több, hol kevesebb sikerrel, – szinte minden elérhető fórumon számon kérik az immár ott is érvényes, a lakosság összetételének megváltoztathatatlanságára vonatkozó EU-s jogszabályt. Teszik ezt az olyan látszólagos fejlesztések esetén is, amikor a lakosság igényeinek kielégítése helyett a bevándoroltatott népeknek készülnek új lakóhelyet kialakítani, s ezzel a lakosság összetételének számarányát megváltoztatni.

Szlovák nyelvű levél Szlovákiában és magyar nyelvű hivatalos levél Szerbiában (Fotó: Polgár Hajnalka/Felvidék.ma)

Minderről, és egyebekről is részletesebben számol be Bozók Antal délvidéki jogász és jogvédő nemrég megjelent A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYAROK HELYZETE ÉS JOGAI (Árnyék)jelentés 2017 című könyvében. Alaposan dokumentált „jelentésében” megemlíti a 3 délvidéki közösség magyarjainak kollektív bűnösségét deklaráló törvények hatályon kívül helyezését. Ez a jogi aktus a kollektív bűnösséget csak a „jövőre nézve” szünteti meg, de „jogi értelemben a jogszabály a hatályon kívül helyezése által nem szűnik meg, sőt, továbbra is érvényes marad, csak éppen már nem vált ki joghatásokat”, viszont „az annak alapján létrejött jogviszonyt érintetlenül hagyja”, ezáltal ellehetetlenítve a rehabilitációt, restitúciót és kárpótlást. (Honnan olyan ismerős ez a módszer?)

Az esti fórumokon tenni akaró lelkes emberek jöttek össze, mondták el keserveiket, sikereiket, próbálkozásaikat, kértek tanácsot és fogadták dr. Morvai Krisztina, dr. Gaudi – Nagy Tamás és Mgr. Bozók Antal jogérvényesíthetőségi tapasztalatait, tanácsait, és magyarázatát.

Említést érdemel még a zentai önkormányzat „kórképet tükröző” döntése, mely az arrogáns hatalmi önkény iskolapéldáját írásos határozatban is kiadta. Ebben egy – a kifizetéssel jogszerűen létrejött – bérleti szerződést a közbiztonság, béke és közrend, valamint a közerkölcs megzavarására hivatkozva közigazgatási határozattal szüntette meg, de ennek megnyilvánulását semmilyen eszközzel alá nem támasztotta, megnyilvánulásának mibenlétét nem indokolta.

Apropó, hazaérkezvén az SzK kormányhivatalának egyetlen válaszlevele is megérkezett. Pedig mi az eredeti beadványunkban feltett (481 település törvénysértésére vonatkozó) öt kérdésünk ügyében megvalósított lépéseket, öt különálló levélben tudakoltuk információ kérelmeinkkel. Az SzK magyar nemzetiségű állampolgárai törvényekben garantált jogai korlátozásának és megsértésének a bejelentése és felülvizsgálatának kezdeményezése ügyében egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ, sőt az eddig megtett lépések és a várható eredmény iránti érdeklődésünket elintézték annyival, hogy „az SzK Kormányhivatala foglalkozik beadványukkal, miközben jelenleg az intézési stádiumban van.

Lám, a Kárpát-hazában így kerül jogállásában párhuzamba észak és dél, jogérvényesíthetőségben Felvidék Délvidék mellé. Azt ígérem mégis, és azt üzenem, hogy nem maradunk restek! Már készülnek az egykori levéltárakban majdan kutatható fellebbezések, levelek, nyomok, melyekkel következetesen továbbvisszük jogérvényesítő kezdeményezéseinket emberi és nemzeti méltóságunk helyreállásának szolgálatában itt is, ott is.

Mi lehetne számunkra a délvidéki tapasztalataim tanulsága itt, a Felvidéken? Talán elsősorban az, hogy isten óvjon meg minket a jelenlegi délvidéki autonómiától!

Összességében pedig arra jutottam, hogy nekünk, „túsz” magyaroknak, egymásról tudva és egymást segítve, a tudásból származó bátorság eszközeivel kell tovább folytatnunk küzdelmeinket jogérvényesítésért, önrendelkezésért, emberi méltóságunk megőrzéséért, és gyarapodásunk érdekében.

Elhunyt nemzeti jogvédőnk, dr. Grespik László 2016.11.30-án elhangzott szavaival élve:

„Arra kérek mindenkit, hogy tudatosan tudja, hogy igazunk van, és ne bizonytalankodjon! Attól, hogy egy, száz, vagy ezer ember mond egy igazságot, attól az még nem gyengébb igazság! Az igazság nem megszavazható kérdés! Az nem attól függ, hogy hányan mondják, hanem az igazság mibenlététől függ!

És igazunk van, és köszönöm!“

 
Pártállam, önkény, diktatúra! Morvai "betiltott" délvidéki fórumának videofelvétele - nem csak Délvidékről...
2017. április 25.
Szeretném figyelmükbe ajánlani Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, európai parlamenti képviselő előadását és a "betiltott" zentai fórum résztvevői hozzászólásait a múlt heti délvidéki monitorozó körútról az alábbi kiemelten fontos témában:
Pártállam, önkény, diktatúra! Morvai "betiltott" délvidéki fórumának videofelvétele - nem csak Délvidékről...

A videó linkje itt található: https://www.youtube.com/watch?v=w5nltcqXe7U 

Tartalom: Döbbenetes tapasztalatokat szerzett a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (NJSZ) delegáció az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró Szerbia állapotáról, ahol "klasszikus" pártállami viszonyok uralkodnak, s a mindennapokban az állami (politikai) önkény, a jogfosztottság, az emberek kiszolgáltatottsága a jellemző.
Különösen is sújtja mindez a délvidéki magyarokat.

Mi a különbség a jogállam és az önkény, a diktatúra és a demokrácia között?

Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elszakított magyarok Trianon után is magyarként élhessenek szülőföldjükön, szerte a Kárpát-medencében, tehát Erdélyben (Székelyföldön, Partiumban), Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken is? - ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő előadásában és a "betiltott" zentai fórum résztvevői hozzászólásaikban.
 Ajánljuk ezt a felvételt minden elszakított területen élő magyarnak, s azoknak, akik meg szeretnék ismerni és érteni helyzetüket, s felelősséget éreznek jogaikért, méltóságukért, jövőjükért. Mottó: "Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
(Magyarország Alaptörvénye, D cikk)”
Kérem, hogy a fenti anyagot szíveskedjék közzétenni, megosztani!
Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Morvai Krisztina EP képviselő minden felszólalása, illetve a tevékenységeivel kapcsolatos egyéb hírek megtalálhatók a
https://www.facebook.com/morvai.krisztina oldalon.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 33 - 40 / 853
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem