A+ | A- | Alap
2017. május 26.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Mérsékelt kártérítés és rendőri vegzálás 10 év után a 2006 őszi meghurcoltnak
2016. október 07.

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Az összeg egyharmada az igényelt jóvátételnek, emiatt fellebbez a jogsértett. Dacára annak, hogy 2006 őszi elítélését három éve semmissé nyilvánította a bíróság a mostani ítélet másnapján otthonában a készenléti rendőrök arról faggatták, hogy mit csinált a múlt heti Teréz körúti robbantás idején. Ez arra utal, hogy a megsemmisített elítélése ellenére a nevét mai napig nem törölték a nyilvántartásból. A jogtalan vegzálás miatt panasszal és kárigénnyel él a fiatalember, akit eljárásai során dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képvisel.

A Turul TV ítéletről és annak értékeléséről szóló videós tudósítása itt látható, az ügy további részletei a videót követően olvashatók:

Tovább...
 
Kárpát-medencei magyar nemzeti jogvédő találkozó
2016. október 02.

ORBÁN ÉVA

 Kárpát-medencei nemzeti jogvédő találkozó

 „Legyünk mi a változás,

amit látni szeretnénk a világban”

/Mahatma Gandhy/

„Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés” 

Budapest

 Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten, a Körszállóban 2016. szeptember 9-én és 10-én kétnapos szakmai találkozót, tapasztalatcserét és közös önképzést szervezett a felvidéki, kárpátaljai partiumi, erdélyi, délvidéki, ügyvédek, illetve jogvédők részére. Ezzel szinte azonos időben 10-én, a Felvidéken, Érsekújváron zajlott az V. Közép-európai Emberi Jogi Konferencia isa brüsszeli székhelyű Közép-európai Emberi Jogi Bizottság szervezésében.

A budapesti konzultációra azokat hívták meg, akik már részt vettek, vagy szeretnének részt venni az elszakított területeink őshonos magyar közösségeinek egyéni és kollektív jogi küzdelmeiben.Akik a jog eszközeivel jobbá, igazságosabbá szeretnék tenni szülőföldjükön, az elcsatolt területeken élő magyar nép helyzetét.

A megnyitón dr. Morvai Krisztina EP képviselő,dr. Zétényi Zsolt a NJA elnöke, dr. Novozánszky Ilona elnök a NJSz elnöke, és dr. Gaudi-Nagy Tamás az NJSz ügyvezetője fejtették ki a nemzeti jogvédéselvi és jogi kereteit.

A meghívott vendégek dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője, dr. Pákozdi Csaba (KKÜM) Kalmár Ferenc, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa mondták el gondolataikat az együttműködés és a jogvédelem kérdésében.

 Az elcsatolt területek jogvédői tapasztalataikról számoltak be eset-ismertetései jogi keretekre és mozgalmi vonzatokra is kiterjedően a különböző témakörökben.

 - A magyar anyanyelv használata, magyar kultúra ápolása és fejlesztése terén tapasztalható jogsértésekről. A kétnyelvű utcanév táblák, cégtáblák, helységnév táblák használatáról, a kereskedelemben, szolgáltatásokban kérdéséről,a kétnyelvűség a közigazgatásban, hatósági eljárásokban és bíróságokon kérdéskörről.

 A vélemény-nyilvánítási szabadság elleni jogsértések- közösségi szimbólumok: zászló, jelvény, címer, elnevezés használat tiltásának, korlátozásának kérdéseiről, és a

 restitúciós-kárpótlási ügyek, kollektív bűnösség jogkövetkezményeinek mai napig történő érvényesülése miatti jogsérelmekről, amit mindhárom témakörben hozzászólások, vita, értékelés, összegzés követett.

 Gyorsreagálású szabadságjogi nemzeti jogvédelem volt a fő kérdéskör a konferencia második napján.A tüntetések, a rendezvények jogi biztosítása, "műveleti irányító központ" szerepe a nemzeti jogvédő munkában, jogi képviselet fogdákban, rendőrségen, szabálysértési ügyekben, gyülekezési jog, egyesülési jog korlátozása (tüntetéseken önkényes bírságolás, részvétel megtiltása, szervezetek zaklatása, feloszlatása, bejegyezésének megtagadása).

 Önkényes büntető és szabálysértési eljárások magyarokkal szemben magyarságuk, jogérvényesítő, önrendelkezési mozgalmi tevékenység miatt (például Beke-Szőcs ügy Erdélyben, "régi" temerini fiúk esete, "új" temerini fiúk ügye Délvidéken).

 Árnyékjelentések, alternatív jelentések készítése jogvédők, illetve jogvédő szervezetek részéről az ENSZ, az Európai Unió, az Európa Tanács és más szervezetek számára; a nyilvánosság, sajtó, világháló, filmek szerepe a nemzeti jogvédő munkában.

 Az elcsatolt területen működő jogvédők eset-ismertetései jogi keretekre és mozgalmi vonzatokra is kiterjedő referátumait hozzászólások, vita, értékelés, összegzés követte.

 Majd a további jogvédelmi témák igényét, a teljes körűen meg nem tárgyalt témák folytatásának igényét jelezték a résztvevők.

 Az egyes témakörök előtt kisfilmekkel mutattak be konkrét eseteket.Például Erdélyben 60-80 %-ban magyarlakta városokban nincs magyarnyelvű felirat az oktatási intézményekben, az utcanév-táblákon, nincs magyarnyelvű tájékoztató a hivatalokban, sőt a bíróságon sem. Az ügyintéző nem ad felvilágosítást magyarul, és ráadásul ellenséges is.

 A konferenciát összegzés követte.

A Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó kiemelt célja volt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa. A tanácskozás ezt meg is valósította.

Egyértelműen megfogalmazták Erdély, Partium, Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyar jogvédői – minden megszólalás azt bizonyította -, hogy 1990 óta az elszakított területeken élő magyarság helyzete egyértelműen rosszabbodott. Ami a vonatkozó helyi és nemzetközi jogi normák, megállapodások, törvények be nem tartásából fakad. Úgy tűnik, mintha a végrehajtó hivatalok ügyintézői nem is ismernék ezeknek a dokumentumoknak a tartalmát.

A tanácskozás résztvevői az önkény és jogfosztás területén megdöbbentően sok hasonló jelenségről számoltak be. Tényekkel bizonyították, hogy az elszakított területeken élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak a nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen és folyamatosan sérülnek.

Ez létüket, fennmaradásukat veszélyezteti a szülőföldjükön, és ellenkezik az európai követelményekkel és normákkal. Egyet értettek abban, hogy a szükséges megoldás az önrendelkezési jog kivívása, valamint az azon alapuló autonómiamodellek megvalósítása lenne.

 Ezért sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák betartatására és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére. Feltétlenül szükséges az érintett európai intézmények tájékoztatása.

Ezért a konferencián résztvevők meggyőződése, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait meg kell ismernie minden, nemzeti jogvédelemmel foglalkozó kollégának, minél több magyar embernek, sőt az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezeteknek és kormányoknak is.

Egyértelmű, hogy: „Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés” Ezért az is lényeges, hogy az egyedi ügyek tapasztalatait szembesítő-nyomásgyakorló jelentésekké is formálják, és a jogsértések ügyében Strasbourghoz forduljanak.Szülőföldjükön a megmaradásuk kérdése, hogy a nemzeti jogvédő munkát összehangolják.A konferencián közel 50 jogvédő vett részt.

Dr. Zétényi Zsolt Magyar Örökség díjas jogvédő szavaival zárom a tudósítást.

 „Magyarország és az elszakított nemzetrészek magyarsága a romlás állapotában van. A népszámlálás adataiban 5-10 %-os fogyás figyelhető meg. Szellemi és kulturális tekintetben is a visszaesés látható.”Tény, hogy„a helyzet lényegesen rosszabb, mint 10-20 évvel ezelőtt volt. Ebben a helyzetben a magyar államot illeti a legsúlyosabb kötelezettség, mert az Alaptörvény szerint a magyar állam felelősséget visel a határon túlra szakadt magyarok sorsáért, önrendelkezési joguk érvényesítéséért. Ez azonban nem teszi nélkülözhetővé maguknak a jogsértetteknek a tevékenységét, tiltakozását, állapotfelmérését. Azt, hogy ők hangot adjanak létezésükről, igényeikről, és terveikről. Ebben a tekintetben ez a rendezvény összhangot jelent az összes jogvédő: határon túli és a magyarországi –támogatott és nem támogatott (NJSZ) - jogvédők és az állami szervek tevékenysége között, mert abban közösek, hogy a magyar nemzet megmaradását szolgálják.”

 
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a népszavazásról: az EU diktátumával szembeni ellenállási jogot gyakorolhatjuk a nem szavazattal
2016. október 01.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, az európai civilizációt és hazánkat is fenyegető tömeges bevándoroltatás miatt nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ezért az október 2-i népszavazáson való részvétel és kötelező migránstelepítés elleni állásfoglalás (nem szavazat leadása) nemzeti ügy és hazafias kötelesség.

Szervezetünk – ahogy azt a 2002-2010 közötti tömeges szabadságjogi jogsértések, önkényes bebörtönzések, szemkilövések idején tette és azóta is teszi – a nemzeti jogvédelem eszközeivel lép fel a határon innen és túli magyarok jogainak védelmezése érdekében.

"Bevándorlási válsághelyzet, a magyaroknak is vannak jogai" c. tavaly szeptemberi közleményünkben egyértelműen kiálltunk a hazánkat fenyegető illegális bevándorlás ellen, határaink védelme mellett és jogvédelmet ajánlottunk fel jogsértett magyaroknak, majd sikerrel védtünk több hazafit, akiket az illegális bevándorlók elleni jogos védelem szervezése miatt eljárás alá vontak. Tavaly decemberben pedig ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tényfeltáró és a nemzeti önvédelem szempontjait bemutató nemzetközi konferenciát tartottunk.

Akkor is kimondtuk, ahogy most is: a bevándorláshoz való jog nem alapvető emberi jog. A magukat a nemzetközi joggal ellentétesen menekültnek állító, többnyire álcázott gazdasági bevándorló százezrek humanitárius igényei nem csonkíthatják és semmisíthetik meg Magyarország államalkotó közösségeinek és egyéneinek alapvető emberi jogait, így a szabad mozgáshoz, személyes biztonsághoz és szabadsághoz, egészséghez és szociális biztonsághoz való jogot és a közösségi léthez, megmaradáshoz való jogot. A magyaroknak is vannak emberi jogai, amelyek a tömeges betelepítéssel sérülnének és ezt a liberális „jogvédők” tudatosan elhallgatják !

Hazánkban tavaly megtapasztalhattuk a déli határok indokolt, bár késedelmes lezárása előtt, hogy milyen a tömeges migráció. A célországként leginkább érintett, legyengített nyugat-európai államokban pedig félelmetesen felgyorsult az őshonos európai népek térvesztése.

Tovább...
 
Gaudi-Nagy Tamás: Jogerősen felmentettek a Pásztor-féle koncepciós perben
2016. szeptember 24.

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy a Fővárosi Törvényszék mai napon (2016. szeptember 23.) hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól.

A dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szeptemberi elsőfokú ítéletét egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az első fokú bíróság a tényállást helyesen és hiánytalanul állapította meg, indokolási kötelezettségének eleget tett és jogilag megalapozott következtetéseket vont le.

Az elsőfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, sőt megismételt eljárást kért, mivel szerintük nem vizsgálták kellő alapossággal felelősségemet. Ezért kellett megvívni most másodfokon a csatát.

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért (Krisztina mai közleménye itt olvasható), illetve a háromtagú bírói tanács bíráinak a jogászi esküjükhöz hű, bátor döntésért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom, nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem! Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem! Az érintett rendőri és ügyészi szervek szégyene, hogy idáig juthatott ez az ügy, amely során az egyik vádlottat két hónapra előzetesbe helyezték, a másik nőt, aki a tüntetés rendezője volt két napra őrizetbe vették. Örömteli, hogy egyre több bíró van, aki képes és kész a törvényességnek és az igazságosságnak egyszerre érvényt szerezni.

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Sűrű volt ez a hét: tegnapelőtt a 2006 őszi megtorlásban részes egyik ügyésszel kapcsolatos képviselői igazságbeszédem miatti koncepciós vád terheltjeként álltam büntetőbíróság előtt, tegnap pedig 2009. július 4-én 86 meghurcolt gárdista és hazafi kártérítési perében küzdöttem az eddig még elmaradt jóvátételükért. Valami itt nagyon nincs rendben...

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
www.gaudinagytamas.hu

 
Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult
2016. szeptember 18.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult.

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt.

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak.

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek.

Ez a döntés a sajtó szabadságát, a közhatalmi szervek átláthatóságát és a bírósági tárgyalások nyilvánosságát súlyosan sérti, amelynek beláthatatlanul káros következményei lehetnek, amelynek az adójukkal az állami szerveket működtető és hiteles tájékoztatásra jogosult polgárok lehetnek a kárvallottai. A Pp. 134/A. § (3) bekezdése egyértelműen fogalmaz: „törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel”.

Ugyanis a rendfenntartó tevékenysége során államigazgatási jogkörben polgároknak okozott kár miatti kártérítési perben a rendőrség nem magánfélként vesz részt, hanem állami szervezetként. Közfeladat ugyanis a közrend biztosítása, az ennek során elkövetett emberi jogi jogsértések miatti helytállás, így a rendőri szervezeteket és az érdekükben eljáró képviselőket is állami feladatot ellátó, e feladatkörben eljáró személynek kell tekinteni, akik tevékenysége, képmása a sajtó által jogszerűen bemutatható kell legyen. Az adófizetőknek jogukban áll megtudni, hogy az adóforintjaikból működő állami szervek jogi képviselői hogyan végzik munkájukat a nyilvános perekben. A közhatalmi szervek nyilvánosságtól elzárt működése nem egyeztethető össze a demokratikus és átlátható jogállam követelményével.

A polgári perrendtartás kép- és hangfelvétel készítésre vonatkozó szabályainak törvényalkotó által egyértelműen meghatározott rendszerét önkényesen átszabó, és az állami szervezetek, illetve képviselőik tevékenységének átláthatóságával kapcsolatos szabályokat sérti ez kúriai döntés, amellyel a legfőbb bírói fórum a felvétel készítést jogellenesen megtiltó bíró és a bemutathatatlansághoz ragaszkodó rendőri jogtanácsosok oldalára áll a törvényesség érvényesítése helyett. Rendkívül fontos, hogy az új polgári perrendtartás ezen a héten indult parlamenti jogalkotása során a nyilvánosságot védő és az ilyen téves bírói döntéseket egyértelműen kizáró rendelkezés kerüljön elfogadásra az állami szervek perbeli tevékenységének szabad bemutathatósága érdekében, mert ez közérdek.

 
A civil fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy nemzeti jogvédelem nélkül nincs önrendelkezés.
2016. szeptember 16.
Forrás: magyaridok.hu

A Kárpát-medencei nemzeti jogvédők fővárosi fórumán a területen élő magyar ügyvédek és jogvédők cseréltek tapasztalatot. Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés – jutottak konszenzusra a kétnapos szakmai találkozón részt vevő szakemberek. A rendezvényen ott volt Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője, Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa, valamint Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, jogvédő is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által rendezett találkozón a résztvevők rámutattak: a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából, és egyedi jogeseteken keresztül ismertették álláspontjukat. Megfogalmazták: a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak a nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami a fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. A jelenlévők hangsúlyozták: sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére.


forrás: MTI


Közös a cél: több erő kell az európai normák kikényszerítésére
Lapunknak Szili Katalin úgy nyilatkozott: azért fogadta el a meghívást, mert civil rendezvényről volt szó, és a feladatához tartozik, hogy a társadalmi, a politikai és a civil szervezetekkel folyamatosan konzultáljon mindarról, ami a konferencián is felmerült. A miniszterelnöki megbízott előadásában szólt arról a kötetről, amelyet Joggal Európában címmel állított össze munkatársai­val. Ezzel összefüggésben az autonómia kérdéséről beszélt, valamint összehasonlította a hazai és a nemzetközi szabályozásokat. Azt is elemezte, hogy ebben a témában miként lehet szétválasztani az érzelmi, a jogi és a politikai megközelítést az európai szabályozással kapcsolatban. Kiemelte: az európai népesség 85 százaléka tartozik a többségi társadalomhoz, 10 százalék kisebbség, míg 5 százalék migráns vagy betelepülő. Utóbbiakkal foglalkozik az EU, a kisebbségeket ellenben már az Európa Tanács jogkörébe utalták.
 
Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is! - nemzeti jogvédők sajtótájékoztatója
2016. szeptember 12.

Kárpát-medencében működő nemzeti jogvédők sajtótájékoztatót tartottak 2016. szeptember 9-én Budapesten az elcsatolt magyar nemzetrészeken tapasztalható fokozódó magyarellenes jogfosztásokról és jogvédő küzdelmekről.

A sajtótájékoztatóra a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében 2016. szeptember 9-10-e között tartott szakmai találkozó és nemzeti jogvédő önképzés első napján került sor.  A felvételen erdélyi, felvidéki, délvidéki és csonka országi nemzeti jogvédők elemzik a jelenlegi súlyos helyzetet és vázolják fel a jogi harcok irányait.

 

 
Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés - kétnapos szakmai találkozót tartottak Kárpát-medencei nemzeti jogvédők Budapesten ( A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. szeptember 10.)
2016. szeptember 10.
A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben.

Megállapítást nyert, hogy ebben a küzdelemben jól felhasználhatók azok a szabadságjogi joggyakorlatot formáló hatású tapasztalatok is, amelyeket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei szereztek 2002-2010 közötti csonkaországi jogvédő munkájuk során.

Mivel a résztvevők az önkény és jogfosztás terén sok hasonló jelenséget azonosítottak be, ezért a szükségesnek látják a nemzeti jogvédő módszerek összehangolását, így még intenzívebbé teszik együttműködésüket az ilyen szakmai összejövetelekre és tapasztalatcserékre kiterjedően is.

Rámutattak, hogy a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. Konszenzus alakult ki abban, hogy az igazi megoldás számukra az önrendelkezési jog kivívása, illetve az annak talaján álló autonómiamodellek megvalósítása.

A részvevők egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére és az európai intézmények tájékoztatására, beleértve a jogsértések tételes bemutatását is.

Az egyedi, joggyakorlatot formáló jogvédő ügyeken keresztül sikerrel lehet és kell az elcsatolt magyar közösségek érdekeit védeni, jogait előmozdítani. Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is. Egy jogsértett magyar sikeres jogvédelme az egész magyar közösséget is szolgálja.


A nemzeti jogvédők fontosnak tartják, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait megismerje minél több magyar ember, de az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezetek és kormányok is, ezért lényeges, hogy az egyedi jogvédő ügyek tapasztalatait szembesítő-leleplező-nyomásgyakorló árnyékjelentésekké is formálják.

A résztvevők megállapították, hogy a Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó eredménnyel szolgálta azt a célt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő elcsatolt magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 49 - 56 / 819
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem