A+ | A- | Alap
2017. október 20.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Bíróságon folytatódott az október 23-i csata (Magyar Nemzet) PDF Nyomtatás E-mail
2007. augusztus 08.
Megkezdődött a Kossuth téri tüntetők által indított per · A BRFK jogi képviselője szerint nem az azonosító teszi a rendőrt Magyar Nemzet 2007. március 27. (4. oldal)
Pilhál Tamás


Megkezdődött tegnap az a közigazgatási per, amelyet a Kossuth téri tüntetők indítottak a BRFK ellen az október 23-i brutális rendőrségi tömegoszlatások jogszerűtlenségének megállapítására. A felperesek képviseletében Grespik László kiemelte: jogszerűtlenül szorították ki a Parlament előtti térről a békésen és előre bejelentetten tüntetőket, majd jogszerűtlenek voltak a további akciók is a spontán megmozdulások fölszámolására. A rendőrség jogi képviselője viszont törvényesnek nevezte a tömegoszlatásokat, és azt állította: nem az azonosító jelvény teszi a rendőrt, annak hiánya legfeljebb fegyelmi vétségnek tekinthető.

Nagy érdeklődés mellett tegnap megkezdődött a Fővárosi Bíróságon az a közigazgatási per, amelyet a Kossuth téri tüntetők indítottak a BRFK ellen, és amelyben azt kérték a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a rendőrség jogszerűtlenül oszlatott fel október 23-án több spontán tüntetést. Az összesen 226 felperes között található a Kossuth téri tüntetések több ismert szereplője, például Gonda László, Takács András, Lanczner (Satu) Ferdinánd, Fáber Károly és Könnyű Károly. Jogi képviseletüket Grespik László látja el, aki a tárgyaláson kifejtette: a BRFK megszegte a tüntetőkkel kötött előzetes megállapodást, amely azt tartalmazta, hogy a sátrak tűzszerészeti átvizsgálása után a tiltakozókat visszaengedik a térre október 23-án. Az ügyvéd szerint egyes jelek arra mutatnak, hogy a rendőrség már a tárgyalások idején oszlatásra készült, és a sátrakban talált úgymond veszélyes eszközöket csak ürügyként használták a tüntetők kiszorítására.

Grespik László hangsúlyozta: a baltákat, a késeket, a faszenet és a benzint a kempingezésszerű életformához használták a Kossuth tériek, nem valamilyen erőszakos cselekedetre készültek. Hozzátette, a tüntetők nem voltak felfegyverkezve, mivel az említett eszközöket nem emberi élet kioltásának céljából tartották a sátrakban. Az ügyvéd hozzátette, hogy a rendőrség különböző helyekről összeszedett tárgyakat csoportosított egymás mellé, például egy autó mellett talált benzineskannát a faszén és a zokni mellé, azt a hamis látszatot keltve, hogy a benzinnel átitatott és zokniba tekert faszénnel bárki erőszakos akcióra készült volna. Egyébként is a benzin illékony anyag, ezért teljesen értelmetlen lett volna idő előtt a faszénre önteni, mert elpárolog – mutatott rá.

A felperesek jogi képviselője szerint bár a gyülekezési törvényben nem szerepel tételesen a „spontán tüntetés” fogalma, de az a magyar alkotmányban rögzített szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás jogából levezethető. Ugyanis vannak olyan esetek, amikor nem azért nem jelentenek be egy rendezvényt három nappal előre, mert nem akarják, hanem mert a kiváltó ok olyan hirtelen „jön létre”, hogy nincs arra idő. Grespik László hangsúlyozta: a gyülekezési alapjog léte nem a bejelentettségtől függ, az csupán egy technikai jellegű lépés. Az ügyvéd úgy vélte, az október 23-án létrejött spontán tüntetések azért alakultak ki, mert a rendőrség a tüntetőkkel kötött megállapodást megszegve nem engedte őket viszsza a Kossuth térre, később pedig provokatívan, kegyetlenkedve lépett fel velük szemben.

Grespik László kiemelte: a rendőrségi oszlatások azért is törvénytelenek voltak, mert a hatóság emberein nem volt azonosító. – Ha egy takarítónő bírói talárt vesz magára, akkor az általa hozott ítéletet érvényesnek tekinthetjük-e? – kérdezte az ügyvéd. Utalt arra is: sokan jelezték, hogy a rendőrök egy része románul, ukránul beszélt, és nem értettek magyarul, más információk szerint pedig biztonsági szolgálatok embereit alkalmazták a tömegoszlatásra. Ezért az ügyvéd indítványozta, hogy a BRFK csatolja azokat az iratokat, amelyek igazolják: az oszlatásban kizárólag hivatásos rendőrök vettek részt.

Bár a keresetben szerepelt a Kossuth téri kordon lebontásának igénye, miután a rendőrség ezt múlt hétfőn megtette, ezért Grespik László arra kérte a bíróságot, mondja ki, hogy a jövőben az Országház előtti teret nem lehet lezárni a békés tüntetések elől.

A BRFK jogi képviselője azt hangoztatta, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri a spontán tüntetés fogalmát, és ha egy tüntetés nincs bejelentve, akkor jogszerűtlen, vagyis a rendőrségnek kötelessége azt feloszlatni. A jogász szerint az emberi élet kioltására alkalmas eszközök ottléte önmagában megvalósítja a felfegyverkezést, és nem szükséges ahhoz a Grespik László által említett célzatosság. Az alperesek képviselője úgy vélte, a rendőrt nem az azonosítója teszi rendőrré, és annak hiánya legfeljebb fegyelmi vétségnek tekinthető. A rendőrségi jogász tagadta, hogy külföldi rendőrök vagy civil biztonsági szolgálatok alkalmazottai is oszlattak volna a nemzeti ünnepen.

Érdekesség, hogy a BRFK jogi képviselője megtiltotta a sajtó képviselőinek, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek róla, és lapunk munkatársának a tárgyalás után még a nevét sem volt hajlandó elárulni.

Koltai György, a bírói tanács elnöke bejelentette: a következő tárgyaláson meg kívánja hallgatni a személyesen érintett feleket a Kossuth téri rendezvény feloszlatásáról, és bekérte a térfigyelő kamerák, illetve a rendőrség által készített felvételeket is. A következő tárgyalás napját még nem tűzte ki a bíróság, mert a felperes ragaszkodott hozzá, hogy a sok érdeklődő miatt a Fővárosi Bíróság legnagyobb termében tartsák a tárgyalásokat, így más bírákkal is egyeztetni kell az időpontról.
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem