A+ | A- | Alap
2017. augusztus 19.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








EMBERVADÁSZAT (Heti Válasz) PDF Nyomtatás E-mail
2007. március 02.
Heti Válasz, 2007. 03. 02 (Élő Anita)

Embervadászat folyt ősszel Budapesten vétlen járókelők és békés tüntetők ellen - állapította meg jelentésében a Civil Jogász Bizottság. Hasonló következtetésre jutott három volt alkotmánybíró is legutóbbi elemzésében. Mindkét bizottság szerint Gyurcsány Ferenc váltotta ki a tüntetéssorozatot, őt és kormányát felelősség terheli a rendőri törvénysértésekért is.

Miközben a kormányhatározattal létrehozott, Gönczöl Katalin egykori ombudsman által vezetett testület jelentésében úgy ítéli meg, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőt csak azért illeti felelősség, mert "alábecsülte nyilvánosságra került beszéde lehetséges következményeit", a múlt hét végén két másik bizottság ezzel ellentétes következtetésre jutott. A Morvai Krisztina büntetőjogász által életre hívott Civil Jogász Bizottság a kormányfőt tartja az események fő felelősének. Három volt alkotmánybíró - Tersztyánszkyné Vasadi Éva, Herczegh Géza és Zlinszky János - szerint a miniszterelnök által felkért munkacsoport "igyekezett a kormányfő felelősségét elködösíteni, és legfeljebb kommunikációs hibák elkövetésében marasztalta el, a rendőrség tevékenységét pedig a maga egészében jogszerűnek minősítette - leszámítva néhány egyéni túlkapás esetét".

NEKÜNK MOHÁCS KELL?

A három volt alkotmánybíró azzal sem ért egyet, hogy a Gönczöl-bizottság 1944-ig vezeti vissza az őszi események társadalmi gyökereit. "Nem kell a mohácsi vészig, de Trianonig sem visszamenni, ha valaki a jelenlegi kiélezett tüntetési láz okát keresi, nyugodtan maradhat a XXI. század történeti összefüggéseinél" - tartalmazza jelentésük. A tüntetésekhez az vezetett, hogy a miniszterelnök beismerte, hazudott a választási győzelem érdekében, és közérdekű adatokat titkolt el.

A Gönczöl-jelentés hosszan firtatja az ellenzék felelősségét, azt állítva, hogy "a kormány megbuktatására irányuló utcai-érzelmi politizálása jelentősen aláásta a parlamenti demokráciát". A volt alkotmánybírák viszont leszögezik: "az őszödi beszédből megállapítható választási megtévesztés okán az ellenzék joggal veti fel, s a társadalom széles rétegei is láthatják úgy, hogy a kormánynak még az általa előre meghirdetett program végrehajtására sincs legitim felhatalmazása." Zlinszkyék az alaptörvénnyel ellentétesnek tartják a Gyurcsány Ferenc által maga mellett kért parlamenti bizalmi szavazást, melynek révén "a megszerzett hatalom legalábbis a legalitás halvány látszatába burkolható". A kormánynak nincs felhatalmazása, hogy "a költségvetés amúgy is szűkös eszközeit ne elsődlegesen az alkotmány előírta értékek megvalósítására fordítsa. Ezekre a felhatalmazást a megtévesztéssel megválasztott, tehát bár látszatlegalitással, de semmi esetre sem legitimitással rendelkező Országgyűlés sem adhatja meg."

A Gönczöl-bizottság szerint az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a Parlament előtti tüntetést a rendőrségnek fel kellett volna oszlatni. Jogellenesnek találták, hogy a karhatalom nem tiltotta meg a Kossuth tériek és a Fidesz tüntetéssorozatát, mivel a testület tagjai úgy értelmezik a törvényt, hogy egy demonstráció legfeljebb egy napig tarthat. A bizalmi szavazás idején a rendőrségnek be kellett volna tiltani a tüntetést, mert az veszélyeztette az Országgyűlés működését. A külföldi védett személyek érdekében jogszerűnek tartják a tér kordonnal történő körbezárását (a korlátlan ideig való zárlatot azonban nem).

VÉRFOLTOS FAL


A Morvai-bizottság ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a kormány a médián keresztül démonizálta az emberi jogaikat gyakorló tüntetőket. Kulcsfontosságúnak ítélik az MTV ostromát, ahol a többezres békés tüntetőből 50-100 fő vett részt az erőszakos cselekedetekben. A Morvai-bizottság és Zlinszky Jánosék is értetlenül állnak a történtek előtt, mivel az 50-100 randalírozóval szemben 378 rendőr állt, tehát a randalírozó "tömeg" messze nem volt túlerőben.

A jogászbizottság szerint a mintegy száz rendőr sérüléséért a rendőri vezetők mellett a felelősség a rendészeti minisztert és a kormányfőt terheli. Amint Völgyesi Miklós, a bizottság társelnöke lapunknak kifejtette, nem felel meg a valóságnak az a Gyurcsány Ferenc által hangoztatott nézet, hogy a kormány nem adhat utasítást a rendőrségnek. A törvény szerint "a kormány a miniszter útján irányítja a rendőrség működését". A miniszterelnök így a miniszterén keresztül az országos főkapitánynak még "egyedi utasításokat" is adhat. Mivel a rendőrség politikai döntést nem hozhat, elképzelhetetlen, hogy a rendőrfőkapitány Gyurcsány Ferenc tudta nélkül oszlathasson fel egy százezres tüntetést - szögezi le Völgyesi.

Az MTV ostromának estéjén a rendbontók közül kilenc személyt állítottak elő, és a Morvai-bizottság szerint a rendőrökre támadók többsége máig büntetlen maradt. Ezzel szemben másnap megkezdődött az "embervadászat". Tömegessé váltak az önkényes letartóztatások és a rendőri brutalitás. Késő estig több ezer ember tüntetett békésen a Kossuth téren, majd az onnan eltávozó kisebb csoportok összetűzésbe kerültek a rendőrséggel. A térről hazatérőket - függetlenül attól, részt vettek-e erőszakos cselekményben vagy sem - a rendőrség nagy számban fogdosta össze, többnyire az utcán, esetenként saját lépcsőházukban vagy szórakozóhelyeken. A bizottság által meghallgatottak közül többeket előbb a rendőrök bántalmazták brutálisan, majd a büntetés-végrehajtási intézményben várt rájuk hasonló bánásmód. Első fokon sorozatosan helyezték őket előzetes letartóztatásba - ezeknek a döntéseknek a 90 százaléka a másodfok szerint jogsértőnek bizonyult. A felmentő ítéletek mellett még ma is számos személy ellen súlyos bűncselekmények miatt folyik eljárás.

Miközben a Gönczöl-bizottság egyedi rendőri jogsértésekről írt, a Civil Jogász Bizottság az emberi jogok tömeges sérülését állapította meg. "E cselekmények nagy része megtorló jellegű volt" a kormánnyal elégedetlenekkel szemben - tartalmazza a jelentés. A legsúlyosabb rendőri törvénysértésre a csapaterős oszlatások alkalmával került sor. A bakancsos lábbal fejre vagy felsőtestre irányuló rúgásoktól kezdve jogtalan volt a viperahasználat éppúgy, mint a "sanyargatásig terjedő bilincshasználat". A rendőrség egyébként bilincs helyett vékony műanyag huzalt alkalmazott, noha a jogszabályok - az okozott fájdalom és sérülések miatt - ezt tiltják. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány feljelentése szerint a rendőrök több mint húszféle jogsértést követtek el, egyebek közt sorozatosan megsértették (földre dobták, megtaposták) a magyar állami zászlót. Jogsértéseket állapítottak meg az ügyészségnél és esetenként az elsőfokú bíróságok eljárása során is. Több alkalommal előfordult, hogy a bíróság a védelem tanúit nem hallgatta meg, csak a gyanúsított ellen valló rendőröket. Visszatérő panasz volt, hogy a fogvatartottak nem értesíthették ügyvédeiket, a kirendelt védő pedig nem jelent meg a tárgyaláson.

Gaudi-Nagy Tamás október 23-án délután védőként maga is látta a Gyorskocsi utcában, amint három fogva tartott személyt arra kényszerítettek, hogy terpeszállásban, homlokukat mellükig lehajtva a falhoz támasztva álljanak, miközben a rendőrök a lábukat rugdalták. "A folyosói fal fejmagasságban vérfoltos volt, ami arra utalt, hogy nem egyedi jelenségről lehetett szó" - áll a jelentésben. A jogászbizottság ezért zárt láncú kamerarendszer felállítását javasolja, melynek felvételeit az ügyészség kezeli.

TUDATOS MEGFÉLEMLÍTÉS


Az alkotmányjogászok is úgy látják, hogy embervadászat folyt a városban. "Rendőri egységek járták a várost, és nemcsak a kis létszámú tüntető csoportokat verték széjjel, hanem békés járókelőket is súlyosan bántalmaztak, megalázóan bántak velük és összeverve rendőrautókba tuszkolták őket." A rendőrök azonosító jel nélküli fellépését mindhárom bizottság törvénysértőnek tartja. Zlinszkyék szerint ez a mulasztás az összes, ily módon végrehajtott rendőri akciót jogellenessé teszi.

A miniszterelnök által felkért testület szerint a rendőrség jogosan ürítette ki október 23-án a Kossuth teret. A Morvai-bizottság viszont úgy látja, az ünnepelni vágyókat ellenőrző kapukon keresztül lehetett volna beléptetni a térre, egyszerre óva a nemzeti ünnep és a külföldi vendégek biztonságát.

A Morvai-bizottság a Fővárosi Bíróság ítéleteire hivatkozva leszögezi, hogy téves rendzavarásnak minősíteni egy nem engedélyezett tüntetésen való részvételt, mert csak a szervező büntethető, ő is kizárólag pénzbírsággal - a puszta jelenlét miatt senkit sem lehet előállítani. Gaudi Nagy Tamás szerint egy nemzeti ünnepen, amikor a főváros emlékhelyeire tízezrek zarándokolnak, amúgy sem lehet az utcán tartózkodókat tüntetőnek nevezni. A bizottság szerint a Kossuth térről hajnalban kiszorított embereket a rendőrség úgy tekintette, mint "jogellenesen összegyűlt tömeget", és ezt nemcsak rájuk, hanem az ünneplőkre is kiterjesztette. "Az ünnepnapon az egyik rendezvényről a másikra sétáló csoportokat a rendőrség kergethető, megalázható, megfélemlíthető szabad prédának tekintette" - állítja a jelentés, így aztán a rendőrség maga hozta létre azt a feszültséget, ami az Alkotmány utca és a Deák tér között a tüntetők részéről is jogsértésekhez vezetett.

A végső következmény az lett, hogy jelentős rendőri erőket törvénysértő módon vetettek be a Fidesz gyűléséről távozó békés polgárok ellen. A volt alkotmánybírák szerint ezért súlyos felelősség terheli a rendőri vezetőket. "Szó sem volt arról, hogy időt engedtek volna a fegyelmezetten viselkedő emberek számára - több mint százezer főről volt szó - a hazamenetelhez. Sok békés megemlékező közül, aki történetesen lakása felé távozott, többeket - időseket, nőket - a rendőrök súlyosan bántalmaztak, megaláztak, és több esetben maradantó sérüléseket okoztak" - tartalmazza jelentésük. Noha a rendőrség és a kormány tagadta, hogy a rendzavarókat a karhatalom "tolta volna rá" a tüntetőkre - így szerezve vélt jogalapot az erőszakos oszlatásra -, sem a Morvai- bizottság, sem az alkotmányjogászok nem tartják megfelelőnek a védekezésüket.

A jogtudósok szerint két oka lehet a történteknek: az alkalmatlanság vagy a tudatos megfélemlítés. A Morvai-bizottság az utóbbi álláspontot látja igazolva, és azt állítja, hogy október 23-án nem rendőri túlkapások, "hanem közvádra üldözendő köztörvényes bűncselekmények történtek", amelyek "szembetűnően egységesek voltak".

A Morvai-bizottság szerint a szeptemberi eseményekről a kormányfő pontos ismeretekkel rendelkezett, hiszen a tévészékház ostroma utáni éjszakát a rendőrség irányítóközpontjában töltötte. A volt alkotmánybírák pedig azt idézik fel, hogy október 23-án a miniszterelnök törvényesnek nevezte a rendőrség intézkedéseit. Pedig a rendőrségi fellépés sem jogszerű, sem szükségszerű nem volt, a kormányfő pedig azzal, hogy sem Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, sem Petrétei József rendészeti miniszter lemondását nem fogadta el, lényegében magára vállalta a felelősséget.

JOGI ESETEK


ANGEL M. - Perui állampolgárságú közgazdász, három magyar állampolgárságú gyermek édesapja. Szeptember 20-án gyrosért ugrott le körúti lakásából egy 14 éves fiúval, amikor a rendőrök elfogták őket. Két bordáját és orrcsontját eltörték. Édesanyja nem kap beutazási vízumot Magyarországra, hogy unokáit láthassa. Hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják.

K. PÉTER
- A műegyetemistát szeptember 21-én Dob utcai lépcsőházukban kapták el a rendőrök, amikor nézelődés közben üldözőbe vette egy rendőrosztag. Miután előzetes letartóztatásba helyezték, a büntetés-végrehajtási intézetben mezítelenre vetkőztették, majd több rendőr megverte, és arra kényszerítette, hogy könyörögjön az életéért. Csoportosan felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják.

SZILÁGYI GÉZA - Az idős orvosprofesszor a Fidesz október 23-i nagygyűléséről tartott hazafelé. A rendőrök gumibottal fejbe csapták, összerugdalták, megbilincselték, falhoz állították. Családja este 11 óráig hiába kereste a professzort, majd feleségét egykori munkahelyéről, a Honvéd kórházból értesítették, hogy ott van. Nem folyik eljárás ellene.

F. GÁBOR - A területi képviselőként dolgozó férfi munkahelyéről ment volna haza, amikor a rendőrök elkapták. Bilincseléskor eltörték az ujját és három helyen a lábát. "Hülye fideszes bérenc, itt fogunk agyonlőni" - mondták és leköpték. Csoportosan elkövetett garázdasággal gyanúsítják.

SZ. ANTAL - Az 1958-ban letartóztatott idős férfit október 23-án az Astoriánál könnygázgránáttal fejbe lőtték, a Fidesz-rendezők adták át a mentősöknek. Az idős ember szemidege megsérült, meg kellett operálni, azóta is kettős látása van. Időközben beidézték, és alá akartak vele íratni egy jegyzőkönyvet, hogy a Deák térnél sérült meg.

SZ. APOR - A cserépkályha-készítő fiatalember egy körúti sörözőben ült, amikor háromnégy rendőr kilökdöste onnan a vendégeket. A körúton 10-12 egyenruhásból álló "rendőrfolyosó" állt, és végig ütötték őket. Egyik barátja két hétig volt kórházban, megbénult a pupillája, másik társára gumisörétes puskával rálőttek. Egyik áldozat ellen sem indítottak eljárást, nem is igazoltatták őket.

A GÖNCZÖL-JELENTÉS KRITIKÁJÁT ELKÉSZÍTŐ JOGÁSZOK
- Herczegh Géza akadémikus, volt alkotmánybíró, a hágai Nemzetközi Bíróság nyugalmazott bírája; Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettese október 23-án kitüntetésekor nem fogadta Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin kézfogását; Zlinszky János volt alkotmánybíró

A GÖNCZÖL-BIZOTTSÁG TAGJAI - Gönczöl Katalin elnök, volt ombudsman, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke, a rendészeti miniszter főtanácsadója; Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész, a rendészeti miniszter főtanácsadója; Kacziba Antal nyugállományú rendőr vezérőrnagy; Pataki Ferenc szociálpszichológus; Tóth Judit alkotmányjogász; Halmai Gábor alkotmányjogász, az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese; Csepeli György 2002 és 2006 között politikai államtitkár, a gazdasági minisztérium közpolitikai igazgatója; Ormos Mária történész, 1988-89 között az MSZMP politikai bizottságának tagja, 1990-ben az MSZP országgyűlési képviselője; Vörösmarti Mihály 1983-tól 1990-ig a forradalmi rendőri ezred vezetője

A CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG (MORVAI-BIZOTTSÁG) TAGJAI - Morvai Krisztina társelnök, az ELTE büntetőjogi tanszékének docense; Völgyesi Miklós társelnök, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája; Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője; Horváth Attila, az ELTE jogtörténeti tanszékének docense; Juhász Endre, az ELTE adjunktusa; Kabódi Csaba, az ELTE büntető eljárásjogi és büntetésvégrehajtási tanszékének vezetője; Szöőr Anna pszichológus-jogász
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem