A+ | A- | Alap
2017. március 24.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Kivételeznek a bordatörő rendőrrel - 2007. június 13. PDF Nyomtatás E-mail
2007. június 13.
Pethő András 2007. 06. 13., 8:08 [origo]


Ha ön megrugdos valakit, ritkán számíthat arra, hogy a bíróság elnéző lesz csak azért, mert éppen titkárnőként, könyvelőként vagy bárpultosként dolgozik. Viszont, ha rendőrök vernek össze valakit, jogvédők szerint jó esélyük van arra, hogy a bíróság enyhébben ítélkezik felettük, hogy tovább szolgálhassanak. Tanulságos történetek a megtaposott szobafestőről és a tetőtől talpig összevert horvát férfiról.

Mi lesz a maszkos rendőrökkel?

Ha igaz a jogvédők állítása, akkor érdemes lesz figyelni a bírósági ítéleteket a tavaly őszi zavargások ügyében is. Igaz, ezekben az ügyekben egyelőre a hivatalos közlések szerint csak gyanúsítanak rendőröket, vádemelés még nem történt. Az ügyészség április közepén számolt be arról, hogy 37 rendőrt gyanúsítanak azzal, hogy a szeptemberi, októberi zavargások során indokolatlanul bántalmaztak embereket. Akár az is csoda lehet, hogy az ügyészség már a gyanúsításig eljutott, sok rendőr viselt ugyanis maszkot, és hiányoztak róluk az azonosítók is. Ráadásul a rendőrség sokáig állította, szabályszerű volt a tömegoszlatás a zavargások alatt.

A szocializmus utolsó évében, 1989 áprilisában tárgyalták négy rendőr ügyét a Budapesti Katonai Bíróságon. Azzal vádolták őket, hogy fél évvel korábban, 1988. október 22-ről 23-ra virradó éjszaka behatoltak egy fővárosi XX. kerületi lakásba, és megverték az ott tartózkodó két nőt és két férfit. Utóbbiak közül az egyiket olyan súlyosan, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A büntetőtanács súlyosbító körülményként vette figyelembe - áll a távirati iroda akkori hírében -, hogy "mind a négy rendőr hosszú ideig kirívóan durván bántalmazta a sértetteket".

A Legfelsőbb Bíróság pár hónappal később úgy döntött, hogy új eljárást kell lefolytatni, mert a kérdéses éjszakán több más "rendőr, munkásőr és önkéntes rendőr is részt vett az 'akcióban', és feltehetően mások is bántalmazták a sértetteket". Az új eljárás eredményét nem sikerült kideríteni, viszont az eredeti, a Budapesti Katonai Bíróság által meghozott ítélet egy szempontból tanulságos lehet most, 18 évvel később is. A hadbírókból álló tanács ugyanis hiába találta bizonyítottnak, hogy a négy rendőr súlyos testi sértést követett el, az elmarasztaló ítéletben szerepelt az is, hogy előzetesen mentesítik őket a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ez azt jelenti, hogy hiába vertek meg jogtalanul embereket, visszatérhettek a rendőrség kötelékébe.

Jogerősen elítélt rendőr az állományban


Több jel is utal arra, hogy ez a fajta gondolkodásmód megmaradt a bíróságokon azóta is. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf nemrég a HVG-ben megjelent jegyzetében írt arról, hogy szerinte a rendőrség "morális válságához" hozzájárultak az olyan bírósági ítéletek, amelyek "eredményeként több, szándékos bűncselekményért jogerősen elítélt rendőr az állománynál maradhat".

Az előzetes mentesítés intézményének lényege az, hogy a bíróság elmarasztalja a vádlottat, de egyúttal kimondja azt is, hogy a hátrányos jogkövetkezmények - például nem kap erkölcsi bizonyítványt - nem vonatkoznak rá. Ennek a rendőröknél azért van jelentősége, mert ha egy rendőrt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélnek, de nem mentesítik, akkor "szolgálatra méltatlanná" válik, és nem dolgozhat tovább.

Konkrét számokkal egyelőre nem lehet alátámasztani, hogy az előzetes mentesítés a rendőr elítéltek ügyében mennyire általános. (Az [origo] a Legfőbb Ügyészségtől kért egy összehasonlító kimutatást, de ez még nem készült el.) Kádár András Kristóf az [origo]-nak azonban azt mondta, a tapasztalatuk az, hogy a bíróság vagy mentesíti a rendőröket, vagy pedig olyan enyhe büntetésben - megrovásban, pénzbírságban - részesíti őket, hogy eleve nem is merül fel annak a lehetősége, hogy távozniuk kellene a testületből. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint gyakran születik ilyen ítélet akkor is, ha szándékos cselekményért ítélnek el egy rendőrt. Hasonló tapasztalatai vannak egy másik jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért elnökének, Dénes Balázsnak is, aki azt mondta, évek óta kifogásolják ezt a szerintük felháborító gyakorlatot.

A bíró széttárja a kezét

A Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumvezetője, Frech Ágnes vitatja, hogy általános gyakorlatról van szó, bár írásos válaszából kiderül, ő sem tudja számokkal bizonyítani igazát. "Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk a megkeresésére, szükséges lenne átnézni az egyes, adott tárgyban indult büntetőügyek iratait. Ide vonatkozó statisztikát a bíróságok nem vezetnek és az ügyválogatás nem egyszerű" - fogalmazott a kollégiumvezető, aki szerint a vádlottak foglalkozása alapján nem válogathatók ki a bűnügyek.

A kollégiumvezetőnek ellentmond a Fővárosi Bíróság egyik határozata, amelyet pár évvel ezelőtt, bántalmazásért elítélt rendőrök perében adott ki. Ez éppen arról szólt, hogy bevett gyakorlatnak számít az előzetes mentesítés. Az MTI beszámolója szerint az FB a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire hivatkozott ítéletében, és azzal érvelt, ha a bíróság nem alkalmazza mellékbüntetésként a szolgálati viszony megszüntetését, akkor "felfüggesztett szabadságvesztés mellett általában nem mellőzhető az előzetes mentesítés". A TASZ elnöke szerint egyébként ez az érvelés azért nem állja meg a helyét, mert Magyarországon nincs precedensjogi rendszer, és a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseinek nincs kötelező ereje az alsóbb szintű bíróságokra.

"Ritka, kivételes eszköz"

Az általunk megkérdezett, büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek - Futó Barnabás és Zamecsnik Péter - szerint is általában "ritka, kivételes eszköz" az előzetes mentesítés, amikor civilekre szabnak ki felfüggesztett szabadságvesztést. Zamecsnik egyébként nem ért egyet a jogvédőkkel abban, hogy általános lenne a rendőrök esetében ez a gyakorlat, bár azt hozzátette, náluk felmerül az a szempont, hogyha nem mentesítik őket, akkor elveszítik kenyérkereső munkájukat. Dénes Balázs viszont úgy véli, ha egy rendőr gondatlanságból követ el egy bűncselekményt, akkor indokolt lehet az előzetes mentesítés, de ha hivatali eljárása részeként, vagyis munkája során szándékosan bántalmaz valakit, akkor nem. A bíróságok nem feltétlenül osztják ezt az érvelést, legalábbis a Helsinki Bizottság több olyan ügyre is felhívta a figyelmet, amely megerősíti ezt, és az [origo] is talált ilyen eseteket.

Akit sarokkal megtapostak

Figyelemreméltó például Lemberg László József története. A festő-mázolóként dolgozó férfi - akit az eljárás során a Helsinki Bizottság képviselt - ügye 2004. szeptember 4-éig nyúlik vissza. A VIII. kerületi Baross utcában, egy gyorsétterem előtt álldogált kollégáira várva, amikor - állítása szerint - két nő ellopta pénzét és mobiltelefonját. Erre ő segítségért kiabált és megkérte a biztonsági őrt, hívja ki a rendőrséget. A járőr megérkezett, de végül a férfit vitte be a VIII. kerületi kapitányságra, mert ő állítólag a közelben járkáló nők megszurkálásával fenyegetőzött. A bírósági ítélet szerint Lemberg László a kapitányságon kérte, hogy beszélhessen az ügyeletes tiszttel, de az őt felügyelő két rendőr - K. Béla és B. Ernő - a "követelőző, fenyegetőző és kiszámíthatatlanul viselkedő" férfit két kezénél, két bilinccsel egy földhöz rögzített székhez bilincselték a fogda egyik helyiségében.

Órákkal később, este tíz óra körül el akarták bocsátani a kapitányságról, de Lemberg László ragaszkodott hozzá, hogy beszélni akar az ügyeletes tiszttel. Ekkor K. Béla derékszíjánál fogva megragadta őt, az előállító helyiségből kihúzta az előtérbe, majd - áll az ítéletben - többször arcon ütötte ököllel, megrugdosta, és sarkával megtaposta a földön fekvő férfit. A másik jelenlévő rendőr, B. Ernő tenyérrel és ököllel ütötte, és egyszer bele is rúgott, de aztán látva kollégája - ahogy a bíróság fogalmazott - "cselekményének intenzitását", felszólította K. Bélát, hogy hagyja abba a verést.

Előléptették a verekedő rendőrt

Így is eltört azonban a férfi három bordája, megsérült a gégéje és zúzódások keletkeztek az arcán. A két rendőr mentőt hívott, Lemberg Lászlót az Országos Baleseti Sürgősségi Intézetbe szállították, és tizenegy nap múlva engedték ki. Feljelentést tett a rendőrök ellen, ők azonban tagadtak mindent, és azt állították, hogy a férfi úgy szerezte sérüléseit, hogy háttal ráesett egy székre. Az eljárás során meghallgatott szakértők azonban ezt nem fogadták el, a bíróság pedig kimondta, hogy a rendőrök verték meg Lemberg Lászlót.

A bántalmazás idején 55 éves férfi - saját elmondása szerint - az eset után nem tudott visszamenni ahhoz a vállalkozóhoz, akinek dolgozott, mert az időközben felvett valaki mást. A két rendőr, a jelenleg 30 éves K. Béla és 33 éves B. Ernő azonban azóta is a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományában van - mondták el kérdésünkre a kapitányság sajtóosztályán. A bíróság ugyanis a tavaly májusban meghozott jogerős ítéletében felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte ugyan mindkettőjüket, de előzetesen mentesítésben részesítette őket. Ennek során figyelembe vette az ítélőtábla azt, hogy a két rendőrrel a parancsnokuk meg volt elégedve, olyannyira, hogy időközben magasabb beosztásba is helyezte őket.

A Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf egy olyan esetre emlékszik az utóbbi évekből, amikor bántalmazásért elítélt rendőrök közel álltak ahhoz, hogy eltiltsák őket foglalkozásuktól. Öt évvel ezelőtt rendőrök megütöttek és megrugdostak egy hajléktalant a fővárosi Dankó utcában. Az esetről videófelvételt is készített a közeli hajléktalanszálló munkatársa, a rendőröket a budapesti főkapitány felfüggesztette állásukból, majd első fokon a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte őket mindenféle mentesítés nélkül. A bíró súlyosbító körülményként ítélte meg, hogy az egyik rendőr korábban már állt bíróság előtt.

Másodfokon vajszívűbb volt a bíróság. Jelentősen enyhítette a három rendőrre kiszabott büntetést, az első és másodrendű vádlottnál felére csökkentette a büntetés időtartamát, a harmadrendűt pedig csak pénzbüntetésre ítélte. De ami talán ennél is jelentősebb, hogy előzetesen mentesítette őket a hátrányos jogkövetkezmények alól, így akár maradhattak is a testületnél. A jogerős ítéletet hozó Fővárosi Bíróság úgy vélte, hogy az elsőfokú ítéletben meghozott szankciók "az általános bírói gyakorlathoz képest eltúlzottak voltak". Ők hivatkoztak a korábban már említett legfelsőbb bírósági döntésekre is.

Közös verés a IV. kerületben

Előfordul persze az is, hogy előzetes mentesítés sem szükséges ahhoz, hogy a szándékos bántalmazásért elítélt rendőr az állomány tagja maradhasson: ezek azok az esetek, amikor enyhe büntetést, pénzbírságot szab ki a bíró vagy egyszerűen csak megrovásban részesíti az elítéltet. A Helsinki Bizottság látta el a képviseletét annak az S. Lajos nevű férfinak is, akit a rendőrök tetten értek négy éve, amikor fel akart feszíteni egy újságos pavilont a főváros IV. kerületében. A jogerős ítéletből kiderül, hogy a férfit beültették a helyszínen az egyik szolgálati autóba, de onnan aztán egy rendőr kirántotta és szájon ütötte. A férfi ekkor a földre került, mire a rendőr többször megütötte és megrúgta. Később bevitték a kerületi kapitányságra, ahol a rendőr ismét bántalmazta, majd két kollégája is megütötte és megrugdosta.

Az ügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást 2003 novemberében - derül ki az iratokból, amelyeket a Helsinki Bizottság bocsátott az [origo] rendelkezésére -, miután azonban a férfi pótmagánvádat nyújtott be, a bíróság két évvel később - 2005 júniusában - bűnösnek mondta ki a három rendőrt hivatali eljárásban elkövetett bántalmazás vétségében. A jelenleg is csak huszonhat éves elsőrendű vádlottat és a harmincas éveiben járó két kollégáját megrovásban részesítették, ami a legenyhébb büntetés. Igaz, kötelezték őket arra is, hogy térítsék meg az eljárás során felmerült költség rájuk eső részét: fejenként pontosan 19 800 forintot.

Üldözés után bántalmazás

S. Lajosénál nagyobb visszhangot váltott ki egy horvát férfi, M. Mustafa ügye, akit határőrök vertek meg. Ebben az ügyben idén májusban hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - tudtuk meg a vádat képviselő Kaposvári Katonai Ügyészségen. Az ítélőtáblán helybenhagyták az elsőfokú döntést, amely szerint a három határőrnek fejenként 75 ezer forintos bírságot kell fizetnie, amiért megverték az őket feljelentő horvát férfit.

Az ügy érdekessége, hogy közben M. Mustafa ellen is indult eljárás a történtek miatt. A határőrök ugyanis egy akciójuk közben bántalmazták őt. Az ítélet szerint a határőrség munkatársai 2005. április 12-én éjszaka készültek lecsapni olyan autókra, amelyekben gyanújuk szerint embercsempészek utaztak. Meg is állítottak három autót, a harmadikban ült M. Mustafa, akinek nem volt köze az első kettőhöz. A középkorú horvát férfi azt állítja, nem tudta, hogy ez hatósági akció, azt hitte, bűnözőkkel került szembe, és ezért menekült el a helyszínről. Közben elsodort egy határőrt, aki könnyebb sérüléseket szenvedett, és csak tíz kilométerrel távolabb állt meg, hiába próbálta közben feltartóztatni a határőrség egy másik egysége.

Pénzbüntetés vs. felfüggesztett


A helyszínre közben megérkeztek azok a határőrök is, akik elől elmenekült, így mintegy 10-12 határőr gyűlt össze. A horvát férfit - tartalmazza az ítélet - "erőszakkal kivették" az autójából, hátul összebilincselték a kezét és az útra fektették, majd "a fejétől a lábszáráig kisebb és közepes erővel megütötték és megrúgták". Az ítélet tételesen is felsorolta, testének mely részein szenvedett zúzódásos - nyolc napon belül gyógyuló - sérüléseket a férfi: fejtető, bal halántéktáj, jobb halántéktáj, jobb szemöldökív, jobb váll, mellkas a jobb bordaív felett, jobb oldalon hónaljvonalban a bordaív felett, jobb lapocka felett, bal vállon, ágyéki régióban, mindkét térd alatt, bal lábszár elülső-oldalsó felszínén, bal alkaron, valamint mindkét csuklón.

A három elítélt határőr pénzbüntetést kapott, és a bíróság engedte, hogy tovább szolgáljanak. M. Mustafát hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek az első fokon eljáró Zalaegerszegi Városi Bíróság tavaly szeptemberben, és tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egy évre eltiltotta a járművezetéstől, és kötelezte arra, hogy fizessen ki 271 ezer forintnyi bűnügyi költséget. Bár büntetlen előéletű volt, a bíróság nem mentesítette előzetesen a hátrányos következmények alól.
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem