A+ | A- | Alap
2017. október 20.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A Magyar Nemzet 2005. december 27-i számában Kártérítési ajánlatot vár a Lelkiismeret '88 címmel megjelent, Dr. Gaudi-Nagy Tamással készített interjú PDF Nyomtatás E-mail
2005. december 27.
Kártérítési ajánlatot vár a Lelkiismeret ’88
[Magyar Nemzet, 2005. december 27., kedd 5.oldal]


Gaudi-NagyTamás: sajnálatos, hogy a gyülekezési törvény értelmének feltárásához rendőri túlkapásokon át vezetett az út





Sorra megnyerte pereit az elmúlt napokban a rendőrség ellenében a Lelkiismeret ’88 Csoport, sőt, a szervezet újabban feljelentést tett a jogsértő intézkedésre parancsot adó rendőri vezetők ellen. A Fővárosi Bíróság szerint a rendőrhatóság jogellenesen oszlatta fel a csoport egyik tüntetését, egy másik demonstrációjukat pedig jogsértően tiltotta meg. Törvénysértő volt a tiltakozó megmozdulásról elvitt 51 ember eljárás alá helyezése is, emiatt kártérítési ajánlatot várnak a főkapitányságtól. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd lapunknak arról beszélt, miként segíthetik az alapítvány által támogatott szervezet perei a gyülekezési jog gyakorlását, és mennyiben okulhat azokból a rendőrség.

Kulcsár Anna


- A Lelkiismeret ’88 tevékenysége parlamenti kérdések témája is volt már. A belügyminiszter a T. Házban egy alkalommal egyenesen úgy vélekedett: különféle megnyilvánulásaival az egyesület törvényen kívül helyezi magát. Ön mit gondol erről?

- Azt mondhatom, amit a bíróság ítélete is: nem a Lelkiismeret ’88 Csoport sértette meg a gyülekezési törvényt. Ilyet a rendőrség tett, s nem is először. Emlékezetes, hogy 2004 májusában az egyesület az Erzsébet térre bejelentett tüntetését a budapesti rendőrfőkapitány olyan jogszabály alapján tiltotta meg, amely uniós csatlakozásunk miatt már nem volt hatályban. Emiatt Strasbourgban jogi eljárást kezdtünk a magyar állam ellen, a Fővárosi Bíróságon pedig kártérítési pert indítottunk az alaptalan rendőri intézkedés miatt. Hozzá kell ehhez tennem: a belügyminiszter jogállamban elfogadhatatlan helyzetet idézett elő azzal, hogy a mai napig nem korrigálta megfelelően az 1989-es gyülekezési törvény végrehajtási rendeletét, pedig a 2004-es törvénymódosítás után ez kötelező lett volna. A rendőrség tehát még most is úgy köteles megítélni a tervezett tüntetések bejelentését, mintha a közlekedés aránytalan sérelme okot adhatna a demonstráció megtiltására, holott 2004. május 1-je óta csak akkor nem gyülekezhet valaki, ha a környék közlekedése nem oldható meg más útvonalon. Mindezek következménye is, hogy az általunk képviselt szervezet alapvető kérdésekben nyert, a rendőrség pedig veszített.


- A Lelkiismeret 88 képviselői és szimpatizánsai gyakran megfordulnak a bíróságon.

– Ez így van. Az utóbbi három évben a szervezet elnöke, Kocsis Imre ellen hat alkalommal indult szabálysértési eljárás a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentése nyomán. Egy kivételével az összes eljárást megszüntette a bíróság. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány azért állt az egyesület mellé, és segítette jogi küzdelmüket éveken át, mert nyilvánvaló volt, hogy a tét nagy: ki kell vívni a gyülekezési jog tényleges gyakorlásának lehetőségét a demokratikus jogállam normái szerint.


- Ez sikerült?


- Lényeges kérdések dőltek el a bíróságon. Iránymutató döntés született a polgári demokrácia egyik legfontosabb alapjogáról, a gyülekezés szabadságáról. Ez feltétlenül hatással lesz a rendőrség tevékenységére. Az ítélet egyebek mellett rámutatott: a gyülekezési jog, mint a véleménynyilvánítás legmarkánsabb kifejezője, nem korlátozható önkényesen, a jogszabályok nem értelmezhetők tetszés szerint.


- Beszéljünk egyik nevezetes ügyükről: a gesztenyéskerti esetről. Miként tette mérlegre az igazságszolgáltatás a 2003 december 1-jei tüntetést, melynek résztvevői a Medgyessy-Nastase találkozó ellen tiltakoztak?


– Az ítélet szerint a rendőrség itt többszörösen jogellenesen lépett fel. A demonstrálók a Budapest Kongresszusi Központ előtt hatalmas létszámú rendőri erőtől fenyegetve még megtarthatták oda tervezett tiltakozó akciójukat. A Jagelló útra azonban már nem kanyarodhattak rá, és nem juthattak el Medgyessy Péter akkori miniszterelnök Stromfeld Aurél utcai házáig, pedig erre a két útszakaszra is bejelentették gyülekezési szándékukat, bejelentésüket azonban nem bírálta el a rendőrség. A tüntetést ugyanakkor mint megtiltott rendezvényt feloszlatta. Ötvenegy embert – köztük időseket, fiatalkorúakat, mozgássérülteket – rabszállítóval elvittek a helyszínről, és a XII. kerületi rendőrkapitányságon hosszú órákra előállították őket.


– A bírósági tárgyalás adataiból tudjuk: a BRFK úgy vélekedett, hogy a Jagelló úti és a Stromfeld Aurél utcai tüntetés joggal való visszaélés lett volna. Ezt abból vonták le, hogy az egyesület korábbi kérelme – bejelentése – magában foglalta mind a három szakaszt: a gesztenyéskerti jelenlétet, s a Jegelló úti és a Stromfeld Aurél utcai sétát is. Ezt azonban elutasította a rendőrség és a bíróság.


– A csoport a tiltás kézhezvétele után tette meg új bejelentéseit. Ezekben közölte, hogy más időpontban, kisebb létszámmal kíván eljutni Medgyessy Péter házáig, figyelembe véve a rendőrség szempontjait. Az ítélet szerint az újabb kérelmeket külön-külön el kellett volna bírálnia a BRFK-nak. Ehelyett azonban a három utóbbi bejelentést azonosították a megtiltott eredetivel. Úgy gondolom, önkényes jogértelmezéshez vezetne, ha a hatóság maga dönthetné el, mikor tekint egy beadványt önálló, új bejelentésnek, és mikor azonosítja azt egy már elbírált korábbival. Az ítélet minket igazolt. A bíróság szóbeli indoklása szerint 15 évvel a rendszerváltozás után a hatóságnak tudnia kell, hogy a törvény értelmében minden beadványhoz önálló intézkedés, döntés kapcsolódik akkor is, ha a szervező „a részlet részletének a részletéről” kéri a hatóság állásfoglalását. Vagyis: több szakaszra bontja az általa tervezett megmozdulást.


–Vajon miért spórolta meg a BRFK az új döntéseket, hiszen mindhárom helyszínen megtilthatta volna a demonstrációt?


– Nem tudhatom. Álláspontjuk azonban már csak azért is sérelmes volt, mert – mint a bíróság is megállapította – az elutasító határozatokat az igazságszolgáltatás előtt megtámadhatta volna az egyesület. Azzal, hogy a három új bejelentést azonosnak tekintették a korábbi eggyel, s emiatt nem hoztak alakszerű határozatot, megfosztották a szervezetet a jogorvoslat alkotmányos jogától.


– Az első, most már nem vitatható jogértelmező álláspont tehát az, hogy minden kérelem önállóan bírálandó el. Mi következett ebből?

– Az, hogy mivel a BRFK nem határozott a három későbbi bejelentésről, a tüntetéseket nem lehetett megtiltott rendezvénynek tekinteni, s nem lehetett volna feloszlatni. Hiába mondta a helyszínen az egyesület vezetője, Kocsis Imre, hogy nem kapott választ három új beadványára – amelyeket be is mutatott a rendőröknek -, a parancsnok azt válaszolta, távozzék a helyszínről a társaival együtt.


– Mi volt a jogellenes feloszlatás másik indoka?

– Az, hogy a tüntetés, úgymond elveszítette békés jellegét, bár erre csak a per végén hivatkozott a rendőrség, korábban nem. Ez feloszlatási ok lehetett volna, ha megfelel a valóságnak. De nem volt igaz. A bíróság elfogadta azt az érvelésemet, hogy a demonstráció mindaddig békésnek minősül, amíg nem történik erőszakos fellépés, vagy nincs olyan momentum, amely ennek a veszélyét idézi fel. Az ítélet szóbeli indoklása szerint a kiabálás, a hangoskodás nem lépi túl a békés keretet akkor sem, ha sértő kijelentések hangzanak el. Egyrészt a véleménynyilvánítás alkotmányos jog és a tüntetések velejárója, másfelől, ha a sértés megalázó, becsületsértésért eljárást lehet indítani a résztvevők ellen. Már, ha megállapítható, ki és kit sértegetett.


– A résztvevők hazaárulónak, ávósnak, munkásőrnek nevezték a rendőröket és az általuk nem kedvelt politikusokat. Ki kit perelhetett volna be?


– Azt hiszem, a bíróság azért vetette fel a becsületsértési eljárás lehetőségét, hogy hangsúlyozza: a sértegetés, a kiabálás nem feloszlatási ok a törvény szerint. Az ítéletnek ez a másik olyan jogértelmező állásfogalalása, amely immár megfellebbezhetetlen és minden hasonló ügyben érvényesülni fog.


– Milyen jogi érvelés hangzott még el?

– Fontos az ítéletnek az a megállapítása is, hogy a tervezettet meghaladó létszám nem ok a gyülekezők feloszlatására. Ha csupán 12 embert jelentek be, de 70-80-an is jelen vannak, nem zavarhatja szét őket a rendőrség. Ám nem a számok a lényegesek, hanem az: a gyülekezési törvény nem ismer olyan feloszlatási okot, hogy túl sokan vesznek részt a tüntetésen. Szomorú, de a rendőrség mindvégig hivatkozott erre a törvényben nem szereplő szempontra és úgy kapaszkodott bele, mint az utolsó szalmaszálba.


– A BRFK köteles megfizetni Kocsis Imre 125 ezer forintos perköltségét.

– Természetesen, hiszen a jog szerint a vesztes fizet. Egyúttal pedig visszajárnak a tüntetőknek a lefoglalt zászlók és transzparensek.


- Két évvel ezelőtt a rendőrség nem csak Kocsis Imrét vitte el a Gesztenyéskertből, hanem rajta kívül még ötven embert. Ők a rendőrségi feljelentés szerint rendzavarást követtek el: botrányosan viselkedtek a téren. Kocsis a bíróság szabálysértési tárgyalásán, 2003. december 3-án azt mondta: jogszerű tüntetésen vett részt, s a feloszlatásra kivezényelt rendőrség sértette meg a jogot. Az egyesület elnöke hangoztatta: az odaérkező lovas rendőrség, a tüntetőket kiszorítani igyekvő rendőri sorfal és a brutális intézkedés keltettek megbotránkozást. Hogyan ítéli ezt meg?

- Úgy, ahogyan a Budai Központi Kerületi Bíróság is megítélte az elmúlt hetekben, hiszen az ötven tüntetőt szabálysértés hiányában felmentette a rendzavarás alól. Kocsis Imrét még 2003-ban figyelmeztetésben részesítették – ez ellen csak az egyéves törvényi határidő lejárta miatt nem tudunk perújítást kezdeményezni. A feloszlatást jogellenesnek minősítő mostani ítéletből nyilvánvaló, hogy a tüntetők jogosan demonstráltak, a tüntetés békés volt, s a résztvevők alkotmányos jogukkal éltek, amikor kifejezték nemtetszésüket Medgyessy Péter viselkedése miatt. A gyülekezés indítéka ugyanis köztudomásúan az volt, hogy 2002. december 1-jén Medgyessy Péter és Adrian Nastase pezsgővel koccintott a román nemzeti ünnepen. Ez ellen kívánt tiltakozni a Lelkiismeret ’88 két évvel ezelőtt és most, 2005. december 1-jén is.


– A rendőrség az idén is megakadályozta, hogy a volt miniszterelnök háza elé vonuljanak.

– Valóban, Gergényi Péter először megint megtiltotta, hogy a teljes útvonalon, vagyis a Gesztenyéskerttől a Medgyessy-villáig vonuljanak és demonstráljanak az emberek, azt azonban – másodjára – tudomásul vette, hogy a Gesztenyéskertben tüntetés legyen. A szervezet itt meg is tartotta tiltakozó akcióját. A Lelkiismeret ’88 ugyanis a két évvel korábbihoz hasonlóan újabb bejelentéseket tett, most is szakaszokra bontva a demonstráció helyszínét. A rendőrség az idén már elbírálta az új beadványokat. Ennyiben megváltozott a gyakorlata. Abban azonban nem, hogy a Jagelló úti és a Stromfeld Aurél utcai tüntetést megakadályozta.


– A tiltás ellen most is bírósághoz fordult a szervezet.

– Valóban, és nyert is. Nem bizonyult ugyanis helytállónak a rendőrfőkapitány azon határozata, amely szerint a környék forgalmát nem lehetne más útvonalon lebonyolítani. Az eljárásban azt hangsúlyoztam, ha elfogadnánk a főkapitány érvelését, a belvárosban és környékén egyáltalán nem lehetne tüntetni – gyakorlatilag csak papíron létezne a gyülekezési jog. A bíróság végzése kimondta: a tüntetés semmivel sem okozna nagyobb kényelmetlenséget, mint amilyet a szokásos útfelbontások, balesetek idéznek elő Budapesten.


– Lapunk megkérdezte az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság elnökét, Kőszeg Ferencet is. A jogvédő szakember azt mondta, nevetséges a főkapitány hivatkozása a közlekedési szempontokra, mert az ok a valóságban az volt, hogy a rendőrség nem akarta, hogy a Medgyessy-villa előtt tüntessenek. Kőszeg ugyanakkor utalt arra is, el lehetne gondolkodni azon, különböző kellemetlenkedései miatt nem kellene-e feloszlatni az egyesületet.

– A Helsinki Bizottság mellett más jogvédő szervezetek, így a Társaság a Szabadságjogokért is többször rámutatott: a rendőrségnek a gyülekezési jog megítélésében folytatott gyakorlata sérti a jogállam elveit. Kőszeg egyébként nem teljesen elfogulatlan a Lelkiismeret 88-al szemben. A 2002-es választások után az egyesület által szervezett tüntetés egyik résztvevője a parlament előtt tojást dobott a politikusra azt követően, hogy Kőszeg a kocsijából kihajolva szamárfület mutatott a tüntető embereknek. A ruhatisztítás költségéért Kőszeg beperelte az egyesületet vezetőjét, mint szervezőt, de a bíróság megfelezte az összeget, hiszen a politikus is hibás volt abban, hogy tojással dobták meg. Ennyit a feloszlatás ötletéhez.


– Úgy gondolja, hogy a gyülekezések szervezése gördülékenyebb lesz a jövőben?
– A most lezárult perek feltétlenül segítenek ebben. A Fővárosi Bíróság rögzített néhány nagyon fontos szempontot, ezeket most már nem hagyhatja figyelmen kívül a rendőrség. Sajnálatos azonban, hogy a gyülekezési törvény értelmének feltárásához a civil szervezet meghurcolásán és rendőri túlkapásokon át vezetett az út. A jogellenesen feloszlatott tüntetés rendőri intézkedés alá vont 51 résztvevőjét jogsértően fosztották meg személyes szabadságától, s gátolták meg abban, hogy zavartalanul gyakorolja az alkotmányban és az európai emberi jogi egyezményben garantált gyülekezési jogukat. A rendőrség ezzel megsértette az érintettek személyhez fűződő jogait, emiatt nem vagyoni kártérítéssel tartozik nekik. A jogállamiság írott és íratlan normái azt kívánják, hogy a BRFK – megelőzve a pereskedést – tegyen reális kártérítési egyezségi ajánlatot, emellett vonja le a törvénysértő intézkedéssorozat elvi, gyakorlati és személyi konzekvenciáit.------------
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem