A+ | A- | Alap
2017. december 16.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A MUNDÉR BECSÜLETE PDF Nyomtatás E-mail
2006. november 02.
A kormányfő a múlt héten még elégedetten nyilatkozott a rendőrségről, hétfőn viszont szakértői vizsgálóbizottságot hívott össze. Egyre több szervezet követeli Gergényi Péter távozását. Vajon beáldozza-e Gyurcsány Ferenc a főkapitányt?

A forradalom ötvenedik évfordulója erőszakba torkollt, a randalírozók buszt foglaltak, barikádokat emeltek, rendőrökre támadtak. Ezek törvénytelen cselekedetek, ám elítélésük nem áll ellentétben annak megvizsgálásával, hogy a rendőrség törvényesen járt-e el. A koalíció péntekig hallani sem akart a rendőrség felelősségének firtatásáról. Megakadályozták az illetékes országgyűlési bizottságok ülését, Gergényi Péter budapesti főkapitány és a miniszterelnök is elégedetten nyilatkozott a rendőrség október 23-i tevékenységéről. Pedig a rendőri vezetők már a Kossuth tér október 23-i kiürítésével kapcsolatban is ellentmondásos kijelentéseket tettek. Múlt hétfőn hajnalban még azt mondták: a tüntetők a külföldi vendégek távoztával visszatérhetnek a Parlament elé. Délután Gergényi Péter budapesti főkapitány már arról beszélt, amíg folyik a tér átvizsgálása, a demonstrálók nem mehetnek vissza. Csakhogy az internetes lapok cáfolták a főkapitányt, a téren ugyanis nem folyt semmiféle vizsgálat.

A VASPREFEKTUS KÖZBESZÓL


Kedden a Vasprefektus már arra hivatkozott, hogy műveleti területté nyilvánították a teret - noha ilyen kategória a vonatkozó törvényben nincs. Lapid Lajos, Gergényi helyettese szerint a műveleti területen a rendőrség által elzárt részt értik. A rendőrségi törvény értelmében "a védett személy biztonsága érdekében" a rendőrség "útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat". Gyurcsány Ferenc biztonsága érdekében indokolt lehetett a döntés, és Farkas Csaba őrnagy, a Rendőrtiszti Főiskola tanára szerint is joga van a rendőrségnek lezárni egy területet kordonnal, és ha emellett nem áll rendőr, a terület akkor is zárt marad. Ez azonban nem magyarázza a korábbi, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat, és a tényt, hogy egy bejelentett tüntetést oszlattak fel. Emellett a szolgálati szabályzat csak ideiglenes lezárásról ejt szót, márpedig a rendőrség a zárlatot november végéig fenn akarja tartani.

Noha a rendőrök már 23-án délelőtt is gumibotoztak, az erőszakhullámot az váltotta ki, hogy az Alkotmány utcát is kordonnal zárták el. A tömeg feldöntötte a korlátokat, hogy visszamehessen a Kossuth térre, mire a rendőrség erőszakot alkalmazott. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek kötelessége a nem engedélyezett, erőszakos gyülekezést feloszlatni, ám az arányosság elvét tiszteletben kell tartani. A világsajtót már ezen az estén bejárták a rendőri brutalitás képei, földön fekvő emberbe a mellette elmenő rendőrök sorban belerúgnak (közben figyelmeztetik egymást: vigyázz, kamera!). A rendőrségi törvény kifejezetten tiltja ezt, mondván: "Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható", sőt előírja, hogy a rendőr a felettesével szemben is köteles megakadályozni a további atrocitást.

Azok a rendőrök tehát, akik fekvő emberekbe rúgtak, bűncselekményt követtek el. Bár hasonló egy hónapja, az MTV-ostrom utáni zavargások során is előfordult, még annak a két esetnek az elkövetőit sem sikerült azonosítani, amelyben az ügyészség hivatalból indított eljárást. Míg ugyanis a törvény szerint a rendőregyenruhán az azonosítást több részlet is segíti (névtábla, illetve rendőrjelvény az azonosítást szolgáló öt számmal), a zavargásokban fellépő rohamrendőrökön nem volt azonosító. Az azonosítójel hiányát Gergényi Péter azzal magyarázta, hogy "valószínűleg leestek a jelvények", Jármy Tibor, a BRFK szóvivője szerint pedig a tüntetők téphették le őket. A jogvédők már egy hónapja is kifogásolták, hogy a rendőrök jogellenesen fekete maszkban teljesítettek szolgálatot, ám azóta nemhogy ritkult volna, hanem általánossá vált ez a jelenség.

Az intézkedések során a rendőrség úgynevezett viperát is használt, bár Gergényi Péter ezt tagadta. "Tessék mutatni egyet" - kérte a sajtótájékoztatón. Majd amikor kívánságát teljesítették, a BRFK szóvivője azzal érvelt, hogy a rendőrségnél vipera nincs rendszeresítve, csak rendőrbot, ám szerinte nincs meghatározva, annak hogyan kell kinéznie. Ezzel szemben a rendőrség szolgálati szabályzata a rendőrbot két alfaját határozza meg: a gumibotot és a tonfát. Márpedig a viperát (az üreges, teleszkópos botot, végén egy félgömbbel) nehéz összekeverni a tonfával (egy ázsiai eredetű harci eszközzel, amelynek "nyele" merőleges a botra). Az ellentmondó nyilatkozatok sorát gyarapította, hogy miközben a rendőrség sosem látott mennyiségű könnygázgránátot és gumilövedéket lőtt ki, rendőri szakértők arra hivatkoztak, a közegek azért használtak viperát, mert más, rendszeresített eszköz nem állt rendelkezésre.

"Az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés a fejre, derékra, gyomorra, hasra irányuljon" - írja a szolgálati szabályzat, a főiskolán pedig gyakorolják, hogy gumilövedékkel csak 7-8 méternél távolabbról, a törzsre célozva szabad lőni. Ám csak a traumatológiai intézetbe három olyan sérültet szállítottak be, akinél a gumilövedék csonttörést okozott, vagyis a lövést közvetlen közelről adhatták le. A jogsértések közé tartozik, hogy Gergényi Péter úgy nyilatkozott, a rendőrség nem foglalkozik az ellene érkező panaszokkal, "ez legyen az ügyészség problémája" - a törvény szerint azonban a panaszokat a rendőrségnek kell benyújtani.

ELLENTMONDÓ NYILATKOZATOK

A sérülések számát növelte, hogy a tömeget sokkolta a rendőrség brutális fellépése; az emberek láthatóan nem tudták elfogadni, hogy a demokrácia rendőrsége keményebb eszközöket használjon, mint a diktatúráé. Most is jó néhány "futballhuligán külsejű" fiatalember randalírozott, ám a korábbinál jóval több békés járókelő is része volt a feloszlatott tömegnek. Ennek az volt a fő oka, hogy a rendőrség nem biztosította a Fidesz Astoriánál tartott ünnepi megemlékezéséről hazafelé tartók biztonságát, hanem ehelyett beléjük tolták az Alkotmány utcából kiszorított zavargókat.

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke egyenesen lopakodó diktatúráról beszél, azt állítva, hogy a rendőrség szándékosan tette, amit tett. A Fidesz kétségtelenül nehéz perceket élt át, amikor kiderült, hogy a százezres tömegtől néhány száz méterre harcok folynak. A gyűlés végén a szervezők utalást sem tettek arra, mi történik a közelben, és Rákay Philip azt sem indokolta, miért javasolta, hogy a résztvevők ne a Deák, hanem a Blaha Lujza és a Kálvin tér felé távozzanak. A figyelmeztetésnek így sokan nem tulajdonítottak jelentőséget, és mégis arra indultak, nem sejtvén, hogy ott veszély fenyegeti őket. Lapunk úgy tudja, a Fidesz vezetői azért nem figyelmeztették a tömeget, mert azzal szerintük kezelhetetlenné vált volna a helyzet, és pániktól lehetett volna tartani.

EURÓPA ÉRDEKLŐDIK


A Fidesz-nagygyűlésről hazaindulók egy része is kapott a könnygázbombákból, holott Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje szerint a gyülekezési törvény értelmében a bejelentett tüntetésről távozó csoportok nem oszlathatók. A jogérzékét elvesztő rendőrség másnap még tovább ment, és a Nádor utcai sörözőkben igazoltatott személyekről videofelvételt készített, a traumatológiai intézet vezetőjét pedig törvénysértő módon arra kérte, adja ki a zavargásokban megsérültek adatait. Jármy Tibor azt mondja, ezt azért tették, hogy tanúként hallgathassák ki őket, csakhogy a törvény szerint a kórházak csak gyanúsítottak adatait kötelesek kiadni, és azokat is csak ügyészi jóváhagyással. Egyetlen kivétel a nyolc napon túl gyógyuló eset, ha a "sérülés feltehetően bűncselekmény következménye".

Fordulatot hozott az ügyben Franco Frattini levele, amelyben az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az esetleges rendőri túlkapások miatt tájékoztatást kért Petrétei József rendészeti minisztertől. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat vezetője, Dobozi József dandártábornok ezt követően már felvetette, hogy lehettek törvénytelenségek, jelezve: elképzelhető, hogy a helyzet tarthatatlanságát látva a rendőrség elismerni kényszerül néhány egyértelműen jogsértő esetet.


Jogsértő tömegoszlatások

  • 1997. november 3. METÉSZ, Műcsarnok melletti parkoló Jogellenesen oszlatták fel a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége tüntetésére gyülekezőket. A bíróság egymillió forintra büntette a rendőrséget.
  • 2003. december 1. Lelkiismeret 88 csoport, Gesztenyéskert A bejelentett tüntetésről 50 embert alaptalanul vittek be a kapitányságra. A demonstrálók a magyar és a román kormányfő egy évvel korábbi koccintására emlékeztek.
  • 2004. május 23. Lelkiismeret 88 csoport, Erzsébet tér Négy embert fogtak el. A bíróság szerint egy megtiltott tüntetés helyszínén való megjelenés nem törvénysértő, ezért két és fél millió forintra büntették a rendőrséget.


Adminisztratív eszközök


A budapesti hatóságok a múlt héten leleményes - a gyülekezés rendszerváltás óta féltve őrzött alapjogát ugyanakkor csorbító - eszközökkel igyekeztek elejét venni a további tüntetéssorozatnak. Elsőként a Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ-es többsége alkotott rendeletet, mely szerint a jövőben ki kell kérni az önkormányzat engedélyét, ha valaki politikai rendezvényhez színpadot és hangosító berendezést akar közterületen elhelyezni, illetve ott vendéglátóipari tevékenységet kíván folytatni. Ezután a Fővárosi Kertészeti Hivatal azzal zárta el a Városháza parkot a Parlament elől kiszoruló Kossuth téri tüntetőktől, hogy a helyszínt építési területté nyilvánította, mondván, az október 23-i zavargások utáni károkat helyre kell állítani.

"Tűrhetetlen, hogy valaki politikai rendezvény keretében vendéglátó-ipari tevékenységet folytasson, vagy éppen a szükségét a Kossuth téren végezze" - indokolt az Indexnek Ikvai-Szabó Imre, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője. Mondta ezt azután, hogy az önkormányzati kampányban a szabad demokraták Városháza parkban felütött Liberális Sátrában vendéglátó-ipari tevékenység folyt, illetve hogy pártja rendpártisággal vádolta Tarlós Istvánt, amikor a független főpolgármester-jelölt felvetette: Budapest egyik aluljárója se legyen hajléktalantanya. A Társaság a Szabadjogokért úgy megdöbbent, hogy az Alkotmánybíróságon tett bejelentést, mondván: szabadságjogokat egy demokráciában törvényi szinten illene szabályozni.

A gyülekezésről szóló jogszabály egyébként épp most vár módosításra. Ha a kormány eddig megismert tervei lesznek továbbra is irányadóak, akkor enyhítés várható, hiszen az új törvény előírná: nem lehet feloszlatni olyan tüntetést, amelyet nem jelentettek be, de amúgy nem ütközne jogszabályba. Ezenkívül nemzeti ünnepen állami rendezvény színhelyére nem engedélyeznének demonstrációt, egy területre csak akkor lehetne két tüntetést bejelenteni, ha a demonstrációkat el lehet különíteni, és a szervezőket köteleznék a közegészségügyi, környezetvédelmi, zajterhelési szabályok betartására. A törvénymódosítás előkészítéséhez a kormány tanácsadóként felkérte Ádám Antal nyugalmazott alkotmánybíró és Bán Tamás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöki főtanácsadója mellett Tölgyessy Péter alkotmányjogászt, aki nyilvánvalóvá tette: csak akkor adja nevét a jogszabályhoz, ha az nem szigorítja a rendelkezéseket, mert ez csak indulatokat szülne.

A jelek szerint azonban néha már az is gondot okoz, hogy a hatóság helyesen értelmezze a jogszabályokat. A múlt héten a VIII. kerületben közterület-felügyelők és rendőrök megakadályozták, hogy a Hír tévé és a lengyel közszolgálati adó saját templomának kapujában interjút készítsen Vértesaljai Lászlóval, a Fidesz október 23-i megemlékezése után összevert jezsuita szerzetessel. A rendfenntartók egy nem létező jogszabályra hivatkoztak, mely szerint közterületen engedély kellene a forgatáshoz, és fenyegetően léptek fel a tévésekkel szemben. A Józsefváros közterületeit vigyázók egyébként már több hete megbotránkoztatják a városrész lakóit. Az egyenruhások az önkormányzati választások előtt lepték el nagyobb számban az utcákat, és azzal bőszítették fel az autósokat, hogy - előzetes figyelmeztetés nélkül - olyan helyeken is sorozatban büntetőcédulát helyeztek el a gépjárműveken, ahol korábban minden további nélkül lehetett parkolni.

Az e hétre tervezett gazdatüntetést a főváros élelmes módon "Traktorral behajtani tilos" táblákkal igyekezett megakadályozni, és a rendőrség sem járult hozzá a mezőgazdasági járművek Országház előtti parkolásához. A Parlament elől kiszoruló demonstrálók pedig a Batthyány téri örökmécsesnél kaptak engedélyt a gyülekezésre.

Az eredeti cikk elolvashato a Heti Válasz honlapján
 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem