A+ | A- | Alap
2017. március 24.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Kisebbségi Jogvédő Intézet
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








Bán Károly ( Magyar Hírlap): Túlkapások tévútra vezényelt nyomozása PDF Nyomtatás E-mail
2007. október 10.

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=135256

Az OKBSZ szerint az október 23-i katonai bűncselekmények elkerülték az ügyészség figyelmét.

Magyarországon vissza kell állítani a rendőrségbe vetett közbizalmat, ezt azonban csak a tavaly október 23. kapcsán csapaterőben történt súlyos rendőri és katonai elöljárói bűncselekmények elkövetőinek mielőbbi számonkérésével lehet. Ez mindmáig elmaradt, sőt a rendőri brutalitással kapcsolatos nyomozás szándékosan, vagy talán tévedésből mellékvágányra került. A bűncselekményeknek csak egyik vonulatát, a bántalmazást vizsgálták, a katonai bűncselekmények egyelőre elkerülték a törvényesség felett őrködő ügyészség figyelmét. A nyomozás során eljárási illetékességi hiba is történt – mondta lapunknak Bonavent Pál alkotmányjogász, az Országos Közbiztonsági Szövetség elnöke.

Tavaly szeptemberben még felismerhetők voltak a rendőrök, októberben már
maszkban oszlattak (Fotó: Németh András Péter)

A tételes jognak az intézményes jogra kell épülnie, amely nem kerülheti meg az erkölcsöt, a társadalom tagjainak igazságérzetét, október 23-án azonban a tételes jogok, a rendőrségi törvényben foglaltak éppen az emberek igazságérzetével kerültek szembe – mondta Bonavent Pál, az Országos Közbiztonsági Szövetség elnöke. Mindez a gyakorlatban például különböző gárdák szervezésében köszön vissza, hiszen ha a szegények igazságát elferdítik, ha az erkölcsi alapokra épülő intézményes jogot a tételes jogszolgáltatás elnyomja, akkor az emberek nem látják életük fontos kérdéseinek megoldását a jogállamiság keretei között – hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Elmaradt számonkérés

A civilszervezet, amely alapvető feladatának a jogbiztonság feletti őrködést, és az emberek tájékoztatását tartja, úgy véli, hogy a Civil Jogászbizottság, az ügyben megszólaló alkotmányjogászok, valamint az úgynevezett Papp-jelentés egyaránt törvénytelenségek sorára hívta fel a figyelmet, a hatalom azonban a füle botját sem mozdította a jelzésekre, s mivel nincs valódi számonkérés, a jogállamiság alapjaiban rendült meg. Miközben a rendőrség maga ismerte be, hogy törvénytelen eszközöket alkalmazott – mint azt lapunk korábban megírta: példának okáért nem rendszeresített gumilövedéket vetettek be a tömegoszlatás során –, a rendőrség új vezetése már azzal takarózik, hogy mindez csak félreértés. Bonavent Pál elmondta, hogy a rendőr csak és kizárólag törvényes eszközt, és azt is csak törvényesen használhat támadás elhárítására, s ha ettől eltér, és a súlyos törvényszegés büntetőjogi szankciói elmaradnak, akkor ezzel éppen a törvényesség jövőbeni garanciái szűnnek meg, erodálódnak. Ha a felelősségre vonás elmarad, akkor már mindent lehet, legközelebb konyhakéssel is rátámadhat a rendőr az állampolgárra, a rendőrség pedig mustárgázt is bevethet, holott ezek sem rendszeresített eszközök. "Az eljárások, amelyek gyalázatos módon csupán az oszlatásban részt vevő, igaz, brutálisan fellépő, földön fekvő embereket rugdaló, bántalmazó kisrendőrökkel szemben folynak, éppen a lényeget kerülik meg, nevezetesen, hogy a rendőri fellépés csapaterőben történt, s csapaterőben a felelősség elsődlegesen a parancsnokokat terheli, minden szinten, márpedig a rendőrségi törvényben csapaterő alkalmazása esetén a fő szabály az, hogy a parancsnoknak ellenőrzési és intézkedési kötelezettsége van. Amikor tehát a parancsnok észleli a törvénytelen fellépést, kötelessége azonnal intézkedni, s a csapaterőből kivonni azt a rendőrt, aki átlép a törvényeken." Sőt a rendőrségi törvény szerint a rendőrnek, ha törvénytelenséget észlel, rendfokozatra és beosztásra való tekintet nélkül intézkedési kötelezettsége van.

A fő szabály

"Ha a sarki rendőr azt látja, hogy országos főkapitány üt-ver egy embert az utcán, el kell járnia vele szemben. Október 23-án az történt, hogy a helyszíni biztosítást végző elöljárók hagyták, hogy a csapaterőben irányított rendőrök mások mellett súlyosan bántalmazzanak idős, beteg, védekezésre képtelen és ellenállást nem tanúsító embereket, s ez súlyos katonai bűncselekmény."

Bonavent Pál szerint ez a körülmény azonban mind ez ideig sajnálatosan elkerülte az ügyészség figyelmét, így szakadhatott el a tételes jog a társadalmi valóságtól, az alkotmányban megfogalmazott intézményes jogtól. "Ha már megszülettek volna azok az ítéletek, amelyek a felelősség kérdését megállapítják, akkor a társadalom megnyugszik, így azonban csak a nyugtalanság és a félelem nő. Biztos vagyok abban, hogy néhány év múlva emléktáblát fognak állítani azokon a helyeken, ahol törvénytelen eszközökkel, nem rendszeresített, és könnyen halált is okozható gumilövedékkel lőtték szét a népet, mert ez is egy jelképe lesz annak, hogy a demokráciát, amely jogi értelemben is csorbát szenvedett, helyre kell állítani" – mondta a civilszervezet elnöke.

A jelenleg is folyó, ám a parancsnoki állomány felelősségét nem felvető nyomozások, a bűncselekményeket elkövető rendőrök azonosíthatatlansága a közbiztonsági szövetség szerint téves, sőt hamis. A csapaterős vezénylésben ugyanis a közvetlen parancsnok azonosító jelvény és szám nélkül is pontosan tudja, hogy kötelékében ki, hol, melyik poszton teljesített szolgálatot. A parancsnok tehát nem tud kibújni a felelősség alól, hiszen ha nem látta a beosztottja törvénytelen tettét, akkor azért felel, ha pedig látta, de nem tett semmit, akkor azért.

Téves értelmezés

Az alkotmányjogász szerint az igazság kiderítését az is hátráltatta, hogy csapaterőben elkövetett bűncselekmények ügyében nem a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek, hanem a katonai ügyészségnek kellett volna eljárnia, mert csakis a katonai ügyészségnek lett volna illetősége katonai bűncselekményekben vizsgálódni. A felelősség kérdését tovább bonyolítja, hogy az oszlatásnál bevetett Rendőri Biztonsági Szolgálat (Rebisz) parancsnoka főkapitány jogállású, neki az oszlatást vezető Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány nem, csak az országos főkapitány, Bene László adhatott parancsot.

Az eljárási hiba, vagyis az illetékesség kérdéskörének téves értelmezése miatt a nyomozás során csupán a bántalmazások ügyében járt el az ügyészség, a másik bűncselekményben, a sokkal súlyosabb, akár nyolc évig terjedően büntethető katonaiban, az elöljárói ellenőrzés és intézkedés elmulasztásában nem indult nyomozás, mert a Budapesti Nyomozó Ügyészség ebben nem is illetékes – mondta a közbiztonsági szövetség elnöke. A szervezet bízik abban, hogy a katonai ügyészség e hiba észlelése nyomán felismeri alkotmányban rögzített kötelességét, s rövidesen megindítja a nyomozást. Ehhez az alkotmányjogász szerint be kell szereznie az október 23-i, a csapaterő alkalmazása során zajlott rádióforgalmazás adatait és a nemzetbiztonsági szakszolgálat rádiófelderítést végző egységének dokumentumait, amelyekhez a Papp-bizottság sem férhetett hozzá.

A civilszervezet vezetője úgy foglalt állást, hogy a rendőrség hitelességének, tehát a közbizalomnak visszaállítása csupán az igazi felelősök számonkérésével lehetséges.

Vádemelés húsz ember ellen


Újabb húsz ember ellen emelhet vádat az ügyészség – jelentette be Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A Magyar Televízió székházának tavaly szeptember 18-i ostroma miatt idén márciusban huszonnégy ember ellen már vádat emeltek. Az újabb csoportot televíziós felvételek alapján azonosította a rendőrség, a nyomozati iratok már az ügyészségen vannak. A hatóság napokon belül dönt a vádemelésől, egy jelenleg is bujkáló ember ellen pedig elfogatóparancsot adnak ki. Az eddig megvádolt személyek ellen közérdekű üzem megzavarása miatt indult eljárás.

Bán Károly

 
< Előző   Következő >
buy generic bactrimn online http://infopillsrx.com/buy-generic-bactrim-cheap.html
metronidazole cost at http://bestpillsforsale.com
buy ivermectin
buy wellbutrin online

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem